Az utóbbi években nemzeti sporttá vált az állampapírok vásárlása, részben azért, mert más alacsony kockázatú alternatíva nem igazán akad, részben pedig azért, mert a kamatuk vagy hozamuk rendszerint meghaladta az inflációt. Így mindig jönnek újabb és újabb érdeklődő kisbefektetők, miközben a régebbiek is elbizonytalanodnak néha. Ezért a kisbefektetők által gyakran feltett kérdések közül most megválaszolunk egy csokorra valót, másokra pedig egy későbbi cikkünkben vissza fogunk térni.
1. Érdemes-e megtakarítani?
Ma már ez a legtöbb ember számára nem kérdés, hiszen a modern életben vannak olyan események, amelyekre pénzt kell tartalékolnunk: váratlan kiadásokra, szerencsétlenségekre, vagy lakásra, lakásfelújításra, utazásra, gépkocsi vásárlására. Takarékoskodás nélkül nagy bajba kerülhetünk.
Ha viszont megtakarítunk, a félretett pénz ki van téve az inflációnak, azaz a pénzromlásnak, ami Magyarországon történelmileg az európai átlag fölött szokott lenni. (Hosszabb távon nagyjából évi négy-öt százalék, bár egyes időszakokban ennél jóval alacsonyabb vagy magasabb is volt.)
Jelenleg szerencsés helyzetben vagyunk, mert az infláció viszonylag alacsony. A cél az, hogy a befektetésünk az infláció feletti kamatot vagy hozamot hozzon, és így a pénz megőrizze az értékét addig, amíg szükségünk lesz rá. Erre most jó esély van, persze teljesen biztosra sosem vehetjük.
Augusztusban a fogyasztói árak éves alapon 1,3 százalékkal emelkedtek, az MNB júniusi előrejelzése 2026 egészére átlagosan 1,8, 2027-re 2,3 százalékos inflációt valószínűsített. Ez ugyan alacsonyabb, mint amit a korábbi években megszoktunk, de ez sem indok arra, hogy lemondjunk évi 4–6 százalék hozamról, és a pénzünket ne fektessük be.
Ugyanakkor tudni kell, hogy az inflációs adat a múltra vonatkozik, a jelenlegi kamatok pedig a jövőre, tehát ezt a két adatot nem szabad egymással automatikusan összevetni. Az elemzők az infláció szerény emelkedését várják a következő hónapokra. Egy vagy több évre viszont szinte lehetetlen előre látni az áremelkedés pontos ütemét a különböző rendkívüli események, például a háborúk és a nyersanyagár-változások miatt, és a magyar állam központi intézkedései is gyakran befolyásolják az infláció mértékét.
2. Elveszhet-e az állampapírban tartott pénzem?
Hozzányúlhatnak-e a meglévő állampapírjaimhoz, vagy azok kamatához? Előfordulhat-e, hogy nem fizetik vissza, amit betettem? Ezt sok kisbefektető kérdezi.
Az állampapír az állam adósságát, visszavonhatatlan kötelezettségét képviseli. Egy országban az állam a legerősebb gazdasági szereplő, amely az összes többit felülmúlja. Emiatt is van az, hogy az államot a legbiztonságosabb adósnak tekintik, az állampapírt pedig a legkevésbé kockázatos befektetésnek. (A legalacsonyabb kockázatú, közel kockázatmentes befektetésnek – de tökéletes biztonság nincsen.)
Az állampapírok vissza nem fizetése az adott ország devizájában nagyon kevéssé valószínű, mivel az állam a kiadásainak mérséklésével vagy a bevételeinek az emelésével, esetleg valamiféle egyéb kölcsönökkel, például jegybanki vagy nemzetközi hitelből képes forintforrásokat előteremteni. Emiatt is tartják a legkevésbé kockázatos befektetésnek világszerte az állampapírt.
Ám állam és állam között is különbség van, a magyar állam nyilván gyengébb, mint például a német vagy az amerikai. Így válság esetén nehezebben jut devizához, mint forinthoz. Az államcsődök rendszerint idegen devizában szoktak bekövetkezni, például euróban vagy dollárban.
Ezen a téren valamivel kevésbé vehetjük biztosra, hogy az állam mindig fizetni fog, de valószínűleg számíthatnánk az EU segítségére is, amely a múltban már többször kimentette gyengélkedő tagjait. Bár a magyar állam eladósodottsága egyébként eléggé magas, vannak ennél sokkal eladósodottabb országok is. Különösen a Covid óta ez világszinten is egy általános probléma.
A már kibocsátott állampapírok az eredeti feltételeknek megfelelően kamatoznak, tehát fix kamatozás esetén az adott fix kamattal, például hét vagy öt százalékkal. Változó kamatozásnál pedig azokhoz a mutatókhoz igazítva fizetnek, amelyeket a kibocsátási feltételekben leírtak. Az utóbbi képletek eredményét azonban befolyásolhatja, ha az állam olyan intézkedéseket hoz, amelyek hatással vannak a mögöttes mutatókra is.
Például a diszkont kincstárjegyek hozama az állami vagy jegybanki intézkedések következtében is változhat (és ennek nyomán például az ezekhez kötött, népszerű Bónusz kötvények kamata is). Ahogy erre volt is példa a 2010-es években, akkor a jegybank részben mesterségesen nyomta le a diszkont kincstárjegyek hozamát az intézményi befektetők számára, ami egyes lakossági állampapírok kamatát is befolyásolta. (De akkoriban még kevés ilyen értékpapírja volt a lakosságnak.) Sőt az inflációt is alakítják – ha úgy tetszik, manipulálják – bizonyos mértékben például különböző ársapkákkal és árréskorlátozásokkal.
Egy másik téma, ami befolyásolhatja a befektetésünk értékét, az a különböző adók és illetékek rendszere. Most is jelentős tétel tud lenni az úgynevezett tranzakciós illeték például az átutalásoknál, készpénzfelvételnél. Bár jelenleg az állampapírok kamata adómentes (a 2019 júniusa után kibocsátott sorozatoknál), nem vehetjük biztosra, hogy ez mindig így lesz.
Az azonban szinte biztos, hogy ha ebben változás történik, akkor lesz némi időnk felkészülni, és esetleg más befektetési termékbe mozgathatjuk át a vagyonunkat, ha az állampapírt hátrányba hoznák. Ez azonban kevéssé valószínű, mert az államnak jelenleg is nagy szüksége van a lakossági állampapírokból származó pénzforrásokra.
A magyar állampapírok visszaváltásának, pontosabban sokszor visszavásárlásának feltételei is változhatnak, mivel ezek nagy részét nem rögzítik a kibocsátási feltételekben. A jelenlegi rendszerben a legtöbb lakossági államkötvényt egy százalékos levonással el lehet adni az Államkincstárnak, de ezt a kincstár önként vállalja, és így meg is változtathatja. Erre a múltban kevés példa volt, és a levonás jelentős emelkedése nem nagyon várható, mert az komoly bizalomvesztést okozna a kisbefektetők körében. De teljesen ezt sem zárhatjuk ki.
Az egyik kivétel a Magyar Állampapír Plusz, ahol a konstrukcióba be van építve egy évi egyszeri díjmentes visszaváltás a kamatfordulók idején. Eltérőek a postákon kapható egyes állampapírok visszaváltásának feltételei is.
3. Érdemes-e állampapírba fektetni?
Az „állampapírt vagy nem állampapírt” kérdésre az egyik válasz az, hogy bár az állampapíroknak is lehetnek hibái, hátrányai és kockázatai, jelenleg a magyar befektetők számára rendelkezésre álló eszközök közül ez az egyetlen, amely alacsony kockázati szint mellett viszonylag magas megtérülést hoz. Így esélye van a pozitív reálkamat elérésére, amiről fentebb írtunk. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs igazán másik, hasonlóan jó eszközünk – alacsony kockázattal és versenyképes megtérüléssel. Erről itt írtunk nemrég:
A bankbetétek többsége alig hoz valamit, vagy csak akciósan, feltételekhez kötve, átmenetileg, amiért nem érdemes ide-oda utalni a pénzt. A többi befektetési forma pedig rendszerint lényegesen kockázatosabb.
4. Ha állampapír, akkor melyik?
Hogy melyik állampapírt válasszuk? Erre a kérdésre nincs mindig egyértelmű és időtálló válasz. Volt idő, amikor nagyon nagy valószínűséggel ki lehetett jelenteni például, hogy az inflációkövető államkötvények a legjobbak, mert az infláció szárnyalt, az egyéb kamatok viszont eléggé alacsonyak voltak.
Jelenleg nincs ilyen termék, a fix és a változó kamatozású állampapírok mellett is vannak érvek. Mivel a kisbefektetők valószínűleg nem tudják a megfelelő gazdasági mutatókat – kamat, infláció, forintárfolyam – előre megbecsülni, sőt az elemzők is gyakran tévednek, ezért racionális döntés, ha a pénzünket többféle állampapír között osztjuk meg.
Például egy részét változó kamatozású állampapírba (mint a diszkont kincstárjegyekhez kötött Bónusz kötvény), más részét fix kamatúba (Fix MÁP, MÁP Plusz), egy harmadik csomagot pedig esetleg eurós állampapírba fektetünk. De mehet tőke a rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegybe is.
5. Mibe helyezzük el a rövid távú megtakarításainkat?
A rövidtávú állampapír-befektetéseknél különösen fontos kérdéssé válik, hogy hol van a pénzünk, azon a helyen éppen mi kapható, és így kell-e, érdemes-e máshová mozgatni, vagyis átutalni (esetleg készpénzben kivenni és átvinni). Az említett úgynevezett tranzakciós illetékek, plusz a banki díjak miatt az átutalás is, és a készpénzfelvétel is súlyos összegekbe kerülhet, különösen, ha a befektetés végén majd vissza is kell utalnunk, vagy fel is kell vennünk ezt a pénzt. Ez elviheti a kamatok zömét vagy egészét a rövidebb távoknál.
Így tehát mérlegelnünk kell, hogy mennyi időre akarunk befektetni, ez idő alatt mekkora bevételünk származik a kamatokból, és érdemes-e ezért a tranzakciós költségeket vállalnunk. Tulajdonképpen egy egyszerű összeadás-kivonás, a felmerülő költségeket kivonjuk az esedékes kamatbevételből (vagy a diszkont kincstárjegynél a hozamból, ami a vételi és eladási árak különbsége).
Ha nem érdemes az adott időre a pénzt mozgatni az adott bankból vagy más helyről, ahol jelenleg tartjuk, akkor ott kell valamilyen kamatozó eszközt találnunk. Ez alacsony kockázati szintnél jellemzően lekötött bankbetét vagy pénzpiaci fókuszú befektetési alap szokott lenni. Vagy esetleg meghozhatunk egy bankválasztásról szóló döntést hosszabb távra.
Állampapírokat lehet kapni a Magyar Államkincstár fiókjaiban, de különböző kereskedelmi bankoknál is, csak az utóbbiaknál gyakran valamivel rosszabb feltételekkel, magasabb visszaváltási jutalék (levonások) mellett.
Egy évre, pontosabban majdnem egy évre választhatjuk a Magyar Állampapír Pluszt, amelynek aktuális sorozata 2027. augusztus 21-én öt százalékos kamatot fizet ki. Előnye, hogy a kamatfizetést követő öt munkanapon a forgalmazók száz százalékos árfolyamon vásárolják vissza tőlünk az értékpapírt, vagyis nincsen levonás, ha ebben az időszakban akarunk kiszállni. Így van ez a többi három kamatfizetési nap után is. Vigyázzunk, hogy ne késsük le a visszaváltási határidőt, mert akkor egy százalékos levonást alkalmaznak az Államkincstár fiókjaiban.
Rövid távra valók még az úgynevezett diszkont kincstárjegyek is, amelyek nem kamatoznak, ehelyett hozamuk van. Névérték alatt lehet megvásárolni, majd névértéken járnak le. Egy decemberben, egy februárban, satöbbi, egy-két havonta követik egymást. A vételi és eladási árfolyamukról az Államkincstár honlapján lehet tájékozódni.
Egyes bankoknál előfordulhat, hogy valamilyen akciós betétlekötés van, amelynek feltételei ránk is érvényesek. Ekkor ott is érdemes lehet lekötni a pénzünket rövidebb időre. De a kamat után 15 százalékos kamatadót és 13 százalékos szociális hozzájárulást kell fizetni.
A rövid időtávoknál tehát különösen fontos a költségek mérlegelése, a hozam sokszor csak másodlagos kérdés, a fő az, hogy mikor lesz szükség a pénzre. A tervezésnél nem árt arra is ügyelni, hogy például lejárat előtt két nappal már nem lehet visszaváltani az adott papírt, tehát a pénzt csak néhány nappal később lehet felvenni.
Már ezen alapkérdések közérthető megválaszolása is hosszú, így hamarosan vissza fogunk térni a folytatásra. Ilyen kérdések maradtak például, hogy miben helyezzük el a hosszú távú megtakarításainkat? Érdemes lehet-e most eurót, esetleg dollárt vásárolni, vagy maradjunk a forintnál? Sőt, arra is kitérünk majd, hogy mit válasszunk akkor, ha nem tudunk választani, ha úgy érezzük, hogy döntésképtelenek vagyunk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A szavazás esetleges következményeire számítva a kancellár lemondta a New Yorkba tervezett utazását, ahol az ENSZ Közgyűlésén kellett volna részt vennie. 
