Az állampapírokról mindig ugyanaz a szó jut az eszünkbe: TINA

Jelentős kamatcsökkentéseken van túl a hazai lakossági állampapírpiac, miután a héten hatról öt és fél százalékra ment le néhány papír hozadéka (Fix MÁP, MÁP Plusz), ami nem is olyan régen még hét százalék is volt. A folyamat azonban valójában nem az utóbbi hetekben kezdődött, és nem is a választások után. Tulajdonképpen már a 2022-2023-as inflációs sokk óta tart a magyar alapkamat és a piaci, intézményi állampapírhozamok csökkenése, ehhez illeszkedik a lakossági állampapírok kamatának süllyedése is.

Különböző kötvényeknél több lépcsőben olvadtak a kamatok, a grafikonok ezt a Kincstári Takarékjegyek kamatán keresztül mutatják. Amelyek ugyan nem a leggyakrabban vásárolt értékpapírok (a postákon kaphatók), de sok év óta a piacon vannak. Kamatuk pár év alatt feleződött:

Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a magyar lakosság számára továbbra sincs igazán más értelmes alternatíva az alacsony kockázatú befektetések között. Így nyugodtan a szemébe mondhatjuk bárkinek, hogy TINA. Ez a kifejezés az angolszász befektetési zsargonban azt jelenti, hogy valaki nem lát más alternatívát, mint egy bizonyos befektetési eszköz („There Is No Alternative”). Valamiért minden más valamilyen szempontból hátrányban marad egy adott befektetési eszközzel szemben.

Amikor a TINA részvényt jelentett

Ezt leginkább részvényekkel kapcsolatban emlegették. Az alacsony, nulla közeli kamatok világában volt különösen elterjedt úgy 8-10 évvel ezelőtt, amikor a kötvények és bankbetétek nemzetközi szinten sem hoztak semmit, többnyire nem érték utol az inflációt sem. Ekkor sokan inkább kockázatos részvényeket vásároltak, ami felhajtotta a részvények árát. Sokan úgy érezték, nem maradt más alternatíva számukra, mint a részvényvásárlás.

A nálunk a részvényvásárlásnak nincsenek komoly hagyományai, és nagyon kevés ember számára jelentenek alternatívát a részvények a kötvényekkel szemben. De évek óta hasonló helyzetben vannak a magyar kisbefektetők is a hazai állampapírpiacon. A bankbetétek többsége továbbra sem hoz érdemleges kamatot, a jellemző pénzintézeti betéti kamatszint a nem akciós, nagybanki szektorban évi egy százalék alatt van.

Csak az akciós kamat jelent valamit

Csupán a feltételekhez kötött kamatajánlatok hoznak valamit, például új pénzt kell a bankba vinni, bizonyos mértékű kártyahasználatot vagy bizonyos drágább számlacsomagot kell vállalni. Összességében a magyar bankszektorban továbbra is a nulla kamatok időszaka köszön vissza.

Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik statisztikája az új lekötésű betétekre átlagosan 4,8 százalékos kamatot mutatott ki, sokan valójában nem is kezdeményeznek lekötéseket, mert az adott banknál ezt nem lenne érdemes. A pénzt inkább folyószámlán hagyják, minthogy lekössék 0,1 százalékos éves kamattal. (Vagy készpénzben hagyják otthon, a fiókban, esetleg a befektetési alapok fel fordulnak.) Így ez a statisztika csalóka lehet.

(A lekötött betétek aránya az utóbbi években 15–20 közé zsugorodott, a klasszikus banki lekötés háttérbe szorult az állampapírok javára.)

Kemény adózási hátrányok

De még ha egy bankbetét kamata el is érné a lakossági állampapír-kamatok szintjét, akkor sem kerülnek egy kategóriába. A bankbetéteket (és a befektetési jegyeket) ugyanis jelentős adóhátrányba hozta az állam. Nemcsak 15 százalékos kamatadó (szja), hanem a 13 százalékos szocho is terheli az elért hozamot, kamatot, tehát összesen 28 százalék. Így még ugyanakkora kamat mellett is bőven oda lyukadnánk ki, hogy jobban megéri az állampapírokat vásárolni.

A Revolut évi 4,25 százalékos (EBKM) kamatozású Azonnal Hozzáférhető Megtakarítási ajánlatot vezetett be az új magyarországi ügyfelek számára, amely a számlanyitást követő hat hónapig érhető el – ezzel lépett be most a neobank is a korlátozott akciós kamatok világába.

A vállalati kötvényeknek Magyarországon gyakorlatilag nem létezik kisbefektetői piaca. Pénzintézetek szoktak néha kötvényeket kibocsátani, de ezek sem jobbak a betéteknél, és rendszeresen elmaradnak az állampapíroktól. Itt is élnek az említett adózási különbségek.

Hatalmasat csökkent az infláció

A folyamat egyébként várhatóan nem áll meg. Az állam a jövőkben arra fog törekedni, hogy még lejjebb szorítsa a kamatokat. De fontos, hogy eközben az infláció is rengeteget csökkent az utóbbi időben. Legutóbb, júniusban már csak évi 1,7 százalékos pénzromlást, pontosabban áremelkedést mértek a fogyasztók átlagos költései körében.

Könnyen lehetséges persze, hogy ez – a magyar átlagnál jóval alacsonyabb – érték az a közeljövőben emelkedni fog, főleg, ha a korábbi állami árszabályozó intézkedések (ársapkák, árrés-sapkák stb.) megszűnnek. De így is nagyon valószínű, hogy egy 5,5 százalékos jelenlegi, előretekintő kamatlábbal a következő egy évre várható inflációt is túl lehet majd szárnyalni. Vagyis pénzünk összességében megőrzi reálértékét.

Mikor lenne érdemesebb inkább elkölteni?

Márpedig valójában ez az egész megtakarítósdi célja, hogy pénzünk megőrizze vásárlóértékét. Vagyis egy év múlva legalább annyi terméket és szolgáltatást tudjunk megvásárolni a jelenleg megtakarított összegért, mint jelen pillanatban, de inkább még többet. (Ellenkező esetben már most érdemesebb lenne elkölteni ezt az összeget.)

A magyar befektetők tehát továbbra is szerencsés helyzetben vannak, mert a kockázatmentes befektetések között továbbra is pozitív reálkamatot hoz a magyar állampapír.

Jóárasított euró, dollár

Érdemes-e külföldi állampapírokban gondolkodni? Talán igen, talán nem. Az eurókamatok még mindig viszonylag alacsonyak, az irányadó kamat (Euribor) például két és három százalék között van (futamidőtől függően), az amerikai dollár kamata valamivel magasabb. De jelentős az árfolyamváltozások veszélye. Ha a dollár vagy az euró gyengülne – a forint erősödne –, akkor azon veszteségünk származik majd forintban számolva.

Másrészt viszont a forint most erősebb, mint az utóbbi években bármikor, vagyis olcsóbbak a devizák, mint már egy jó ideje. (Jelenleg 360 forint egy euró, de nemrég volt 350 alatt is.) Így portfóliónk egy részét devizába fektetni most sokkal jobb ötletnek látszik, mint korábban. De nincs kizárva a további forinterősödés sem, és akkor kiderül majd, hogy a forint volt a nyerő.

A legjobb euró a forint?

Az is lehet, hogy a legjobb eurókamat a forintkamat lesz – ha ugyanis a terveknek megfelelően bevezetik az eurót Magyarországon, akkor a most kibocsátott hosszabb futamidejű állampapírok egy része már euróban fog lejárni. Eközben az eurókamatoknál magasabb kamatot fizethet majd a futamideje végén. De ez valószínűleg még minimum öt év.

Így valójában csak olyan állampapírokkal lehetne jól megjátszani ezt a spekulációt, amelyek nem igazán a kisbefektetőknek valók, nem lakossági állampapírok, hanem intézményi kötvények, sok éves hátralevő futamidővel. Ezeknek pedig kockázata is van, például nem válthatók vissza a kibocsátásihoz közeli árfolyamon, csak ingadozó, bizonytalan piaci áron lehet eladni.

Az úgynevezett hosszú, vagy esetleg a szabad futamidejű kötvényalapokon keresztül lehet még erre játszani, ahol professzionális befektetők kezelik a pénzünket. De ott sem árt utána nézni, hogy mi a stratégia, mennyire hosszú állampapírokat vásárolnak. Ők is úgy gondolják-e, ahogyan mi.