A Duna rekordalacsony vízállása miatti paksi leállás nem előre nem látható esemény, hanem egy hosszú ideje ismert rendszerkockázat bekövetkezése – mutatott rá a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ).
Mint arra szerkesztőségünknek küldött közleményükben rámutatnak, az energiarendszer rugalmasságát adó kapacitások fejlesztése az elmúlt években több ponton is elakadt: 2024-ben 10 GW megújuló és energiatároló beruházási igény került elutasításra, az Otthoni Energiatároló Program második ütemét 132 ezer beérkezett igény után felfüggesztették, a lakossági és a saját célú termelés pedig elszámolási és szabályozási korlátok alá került.
Fotó: MTI
Július 30-án jelentették be, hogy a Duna rekordalacsony, Paksnál mínusz 121 centiméteres vízállása miatt a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja leáll. Ez az erőmű 44 éves történetében az első ilyen esemény, és körülbelül 2000 MW kiesést jelent a hazai villamosenergia-rendszerből. A hiányt tovább növelte, hogy műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű egyik egysége is kiesett, további körülbelül 400 MW-tal. A kiesés rövid távon importból pótolható, a kormányzati tájékoztatás szerint azonban a következő napokban összehangolt intézkedésekre és a fogyasztás ütemezett visszafogására is szükség lehet.
Az MNNSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a most kieső termelés hűtővízhez kötött, míg a napelemes és a szélerőművi termelés, valamint az akkumulátoros energiatárolás gyakorlatilag vízhasználat nélkül működik. Vagyis éppen azok a technológiák jelentenék a vízhiánnyal szembeni tartalékot, amelyek fejlesztése az elmúlt években szabályozási okokból lelassult vagy leállt.
A 2024-es kapacitáskiosztási döntés
A Vet. 35. § (8) bekezdése szerinti, 2023. november 30-án indult egyedi eljárásban – a köznyelvben II. kapacitástender – a piaci szereplők 10 GW-ot meghaladó csatlakozási igényt nyújtottak be nap- és szélerőművekre, valamint nagy teljesítményű akkumulátoros energiatárolókra. A beruházók a benchmark beruházási érték alapján számított igénybejelentési biztosíték egy részét be is fizették. Az igényeket a 2024. március 6-án kihirdetett, 54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet zárta ki: a rendelet elutasítást írt elő, ha a legkorábbi tényleges csatlakozási időpont a 2030-at követő év, és a szélenergia területén kizárólag egyetlen, együttesen legalább 670 MW-os, egy hálózati csomópontra koncentrált fejlesztést tett lehetővé. Ez a konstrukció a kis- és közepes fejlesztőket kizárta.
Az MNNSZ számítása szerint a portfólió 4–10 ezer milliárd forint értékű, jórészt piaci működőtőke-befektetés volt, állami támogatás igénye nélkül, és évi 31,6–34,2 TWh megújuló villamos energiát termelhetett volna – ez fedezte volna Magyarország teljes éves villamosenergia-importját. A rendelet jogalapját adó veszélyhelyzet 2026. május 14-én megszűnt, a kapacitáskiosztás pedig visszatért a Vet. és a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet szerinti pályázati rendbe – a két év alatt elmaradt kapacitást azonban ez nem pótolja.
A lakossági és a saját célú termelés visszafogása
A decentralizált kapacitások fejlesztése hasonló okokból lassult le. A hálózati visszatáplálás 2022-es felfüggesztése után az új belépők számára a szaldóelszámolás is megszűnt: 2024. január 1-jétől a bruttóelszámolásban a visszatáplált villamos energiáért az egyetemes szolgáltatók területenként 4,39–5,25 Ft/kWh átvételi árat fizetnek, miközben a hálózatból vételezett energia teljes egészében kiszámlázásra kerül. A 100 milliárd forintos keretösszegű Otthoni Energiatároló Program második ütemét 2026 márciusában – még a megnyitása előtt – határozatlan időre felfüggesztették, miután az első szakaszra 132 ezer támogatási igény érkezett. A saját célra termelő (SCT) erőműveket pedig a MAVIR Üzemi Szabályzatának 28. és 29. számú módosítása alapján akkor is aFRR-akkreditációs és aggregátori kötelezettség, 200 kW felett kötelező távolról szabályozható inverter terheli, ha egyáltalán nem táplálnak a hálózatba.
Az MNNSZ szerint különösen ellentmondásos, hogy a rendszerszintű szolgáltatásra lekötött energiatárolót a felhasználó saját terhelési profiljának kiegyenlítésére nem használhatja, mivel a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítani kell. Így a fogyasztás helyén nem jön létre az a rugalmasság, amely aszály és hőségterhelés idején a rendszer legkevésbé vízigényes tartaléka lehetne.
„A mostani helyzet nem az időjárás következménye, hanem egy szabályozási döntéssorozat következménye. 2024-ben a piac saját forrásból, támogatás nélkül épített volna 10 GW megújuló és tárolókapacitást, a háztartások pedig 132 ezer igénnyel jelezték, hogy készek energiatárolót telepíteni. Ha ez a kapacitás ma állna, az esti importcsúcs és a mostani fogyasztás-visszafogási kényszer lényegesen kisebb lenne – mondja Kiss Ernő.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke hozzátette:
„az energiatárolás és a napenergia nem igényel hűtővizet – éppen ezért a vízhiány elleni védekezés eszköze, nem pedig a probléma része. A következő kapacitáskiosztási pályázatoknál a kiszámíthatóság, a diszkriminációmentesség és a tárolási kapacitások egyidejű befogadása nem szakmai preferencia, hanem ellátásbiztonsági kérdés.”
A számok
2400 MW – kiesés a paksi leállással és a Dunamenti Erőmű hibás egységével
10 GW – elutasított megújuló és energiatároló kapacitás a 2024-es II. kapacitástenderen
4000–10 000 Mrd Ft – az elmaradt beruházás becsült értéke, jórészt piaci működőtőke
31,6–34,2 TWh – éves megújuló termelés, amely elmaradt
132 ezer – beérkezett lakossági támogatási igény a felfüggesztett Otthoni Energiatároló Programban
4,39–5,25 Ft/kWh – a bruttóelszámolásban fizetett átvételi ár a visszatáplált villamos energiáért
−121 cm – a Duna vízállása Paksnál, a 2018-as mínusz 97 centiméteres rekordot meghaladva
Az MNNSZ javaslatai
- A szabad hálózati kapacitások kiszámítható, diszkriminációmentes és rendszeres ütemezésű kiosztása, a meglévő csatlakozási pontok jobb kihasználásának ösztönzésével.
- Az Otthoni Energiatároló Program második ütemének mielőbbi újraindítása.
- A háztartási méretű kiserőművek elszámolási rendjének felülvizsgálata: időalapú árazás és a tárolóval kombinált rendszerek elszámolási kedvezménye.
- A saját célra termelő erőművekre és tárolókra vonatkozó előírások arányossá tétele, különösen annak lehetővé tétele, hogy az akkreditált tároló a saját fogyasztás kiegyenlítésére is használható legyen.
- Az energiatárolás engedélyezési, akkreditációs és elszámolási szabályainak teljes körű rendezése.
- A nagy vízigényű ipari beruházások engedélyezésének adatalapú keretbe helyezése: kötelező, nyilvános víz- és energiafogyasztási adatszolgáltatás, valamint víz-visszaforgató és szürkevíz-rendszerek előírása.
A rekordaszály után új korszak jön az energiaellátásban.



