Hosszú távon fenntartható bérlakásrendszert kell létrehozni, nem csak a bérlakások számát növelni – állapította meg a GKI Gazdaságkutató legújabb, a készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program kapcsán közölt elemzésében.
A GKI felidézte: a rendszerváltás után az önkormányzati lakásvagyon privatizációja kedvező feltételekkel juttatta saját ingatlanhoz a lakók nagy részét. Míg 1990-ben csaknem 800 ezer önkormányzati bérlakás volt Magyarországon, 2000-re ez a szám 180 ezer alá csökkent, 2025-re pedig 108 ezerre. Ez a teljes lakásállomány 2,4 százaléka. Nem jött létre ugyanakkor olyan piaci és nonprofit bérlakásszektor, mint Nyugat-Európában.
A gazdaságkutató példaként említette, hogy Ausztriában a lakások 45 százalékát bérlik, a szociális bérlakások aránya 15 százalék, Németországban pedig a bérlők vannak többségben. A lakhatási szokásokat jelentős részben az alternatívák határozzák meg, és ezekben az országokban kiszámítható, megfizethető és hosszú távú bérleti lehetőségek állnak rendelkezésre. Ahol ilyen kínálat nincs, ott érthető, ha mindenki saját lakást akar – jelezte a GKI.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
A sikeres bérlakásrendszerek mögött évtizedes intézményi konstrukció áll: önkormányzatok, nonprofit szervezetek és finanszírozási mechanizmusok, amelyek tartósan működő rendszerként funkcionálnak. Ha viszont a bérlakáskínálat szűk, a bérleti díjak magasak, a szerződések rövidek, a bérlő és a bérbeadó kevés jogi biztonsággal rendelkezik, akkor érthető, ha a társadalom a saját lakást tekinti az egyetlen valóban biztonságos lakhatási formának – fejtették ki az elemzésben.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a piaci bérlakások és a szociális bérlakások nem ugyanazt a társadalmi célt szolgálják. Az előbbi elsősorban azoknak kínál alternatívát, akik képesek megfizetni a piaci lakbért, az utóbbi viszont azoknak jelenthet lakhatási biztonságot, akik a saját lakás megvásárlására vagy a piaci bérleti díj megfizetésére nem képesek. A valós lakossági igényekre fókuszáló lakáspolitikának nem egy megoldásban kell gondolkodnia a kutatók szerint.
A készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program valódi alternatívát kínálhat a tulajdonszerzés mellett, de a sikeres bérlakásrendszer nem néhány beruházás eredménye, hanem hosszú távú intézményi konstrukció – állapította meg a GKI.
Ausztriában a lakások 45 százalékát bérlik, a szociális bérlakások aránya 15 százalék, Németországban pedig a bérlők vannak többségben. 
