A rendkívüli időjárási körülmények és a Duna alacsony vízszintje miatt júliustól kezdve fokozatosan csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét, augusztus első napjaiban pedig már csak egyetlen turbina üzemelt. Ebben a helyzetben több száz vállalat fogta vissza önkéntesen az energiafelhasználását, illetve ütemezte át termelését. A júniusi ipari statisztikákat (amelyekről bővebben ebben a cikkben írtunk) ez a hatás még nem rontotta, de a nyár további hónapjaira már a majdnem teljesen leálló Paks biztosan ráütötte a bélyegét – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: Paksi Atomerőmű Zrt.
„Az erőmű kiesése már önmagában szemmel látható hatással lesz az ágazat teljesítményére, persze fontos kérdés, hogy a mostani helyzet meddig tart. Az ipar – egyelőre önkéntes – fogyasztáskorlátozása nyomán kérdés, hogy az mennyiben okozza a termelés visszaesését, mennyire tudják azt a cégek átcsoportosítani, és mennyire tudják a fogyasztásukat más módon csökkenteni” – fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy
„többségében éppen augusztus elejétől állnak le a gyártók a járműgyártás területén, így az áramszükséglet csökkentése eddig csak minimálisan fogja vissza a kibocsátást”
– tette hozzá Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az energiakrízis nyomán bekövetkezett termeléscsökkentések miatt akár már júliusban, de még inkább az augusztusi adatokban számíthatunk jelentős negatív számokra.
„Amennyiben azonban sikerül elkerülni a teljes paksi leállást (a jelenlegi helyzetben ez szinte borítékolható), úgy van esély arra, hogy ősszel megindulhat a korrekció. Mivel még mindig van tér a termelői kapacitások felfuttatására, amint véget ér az energiakrízis, az év hátralévő részében a kiesett termelést akár pótolni is tudják a cégek.”
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy bár idén júniusban a feldolgozóipari alágak döntő többsége jól teljesített, van egy olyan ágazat, amely még a kettővel több munkanap pozitív hatásaival sem tudott élni. De az is kiderül, hogy 2026-ban végre magunk mögött hagyhatjuk-e a három éve tartó ipari recessziót.
