Hétfőn este jelentették be, hogy a magyar állam csökkenti a fix kamatozású lakossági állampapírok kamatát, egységesen 0,5 százalékponttal. Összesen négyféléről van szó:
- A Fix Magyar Állampapír, amely ötéves és negyedévente fizet kamatot. Eddig hét százalékot fizetett (7,18 százalék az Egységesített Értékpapír Hozam Mutató, az EHM), nemsokára csak 6,5 százalékot fog.
- A Magyar Állampapír Plusz sávosan, de szintén fixen kamatozó állampapír. Ha valaki megtartja öt évig, a maximális ideig, akkor eddig 6,97 százalék körüli hozamot biztosított, majdnem annyit, mint az előbb említett társa. (Előnye, hogy évente egyszer ingyen váltható vissza öt munkanapon keresztül, és nem fizet kamatot, így nem kell annak az újra befektetésével vesződni.)
- Csökken még a postán kapható Kincstári Takarékjegyek és
- a MÁP Plusz nyomdai változatának kamata is.
Az újra befektethető kamat hatása
Mindegyik esetben 0,5 százalékponttal csökken a hozam. Ez például a Fix Magyar Állampapírnál 6,5 százalékot jelent majd éves szinten, de a negyedéves kamatfizetés miatt – mivel a kamatok újrabefektethetők – ez 6,66 százalékos hozamot (EHM-et) jelent. A sávos Magyar Állampapír Plusznál pedig a maximálisan elérhető hozam 6,47 százalék lesz.
A másik kettő, postai értékpapír rendszeresen szerényebb hozamot szokott fizetni, itt 5,0-5,7 százalék közötti új értékekről ír az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleménye.
A piac ezt diktálta
A lépés egyébként teljesen érthető, előbb-utóbb számítani lehetett rá, hiszen a magyar állampapírok intézményi szabadpiacán is nagyot esett az utóbbi időben az állampapírok hozamszintje. Ha ránézünk a fenti grafikonra, azt látjuk, hogy tavaly év végén például az ötéves fix kamatozású (a piacon főleg intézményi befektetők körében forgó) államkötvények hozama még 6,6 százalék is volt. A napokban pedig már csak 5,6 százalék körül, tehát egy teljes százalékpontot ment le mintegy fél év alatt.
A három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama körülbelül 6,3 százalékról esett le nem egészen fél év alatt 5,8 százalékra. Ez szinte pontosan az a fél százalék, amit most csökkentettek a lakossági kötvények kamatán is. (Az ÁKK legfrissebb adatai még alacsonyabbak, az ötéves referenciahozam náluk már csak 5,49, a három hónapos pedig 5,65 százalék.)
Vannak csúnya vargabetűk
Igaz, közben volt egy csúnya tüske a grafikonon, az Irán elleni február végi támadás nyomán nagyjából március közepére körülbelül 7,6 százalékra felugrott az ötéves hozam, és 6,6 százalékon is járt a három hónapos. De alapvetően legalább fél éve csökkenő trendet látunk a hozamokban, ami az április 12-i választások előtt és azután kifejezetten markáns volt. Lásd még:
Persze a nagy képhez hozzátartozik az is, hogy eközben az infláció viszonylag stabil és alacsony szintű (márciusban csak 2,1 százalék) volt. Az elemzők alapvetően nem várják, hogy idén jelentősen megemelkedne, bár a Hormuzi-válság az energiaárakon (esetleg az élelmiszerárakon) keresztül okozhat még meglepetéseket, megjelentek az aggódó hangok.
De valószínűleg a csökkentett kamatokkal is el lehet majd érni reálkamatot vagy reálhozamot, magyarul, a befektetők pénze meg fogja őrizni az értékét – hacsak valami nagyon rendkívüli dolog nem történik. (Például Hormuz lezárása túl sokáig húzódik, vagy kitör egy újabb válság valahol.)
Ezt egyébként mindig el kell mondani a tőkepiacokon, hiszen gyakran vannak nem várt események, úgynevezett fekete vagy szürke hattyúk, mint egy-egy új háború, vagy például a Covid járvány volt.
Nincs más alternatíva?
Ettől azonban még nem kell, hogy bárki is elforduljon az állampapíroktól. Már csak azért sem, mert azt is figyelembe kell vennünk, milyen más alternatívák vannak. A változó kamatozású államkötvények közül a Bónusz a három hónapos kincstárjegyekhez van kötve, de ahogy láttuk, ott is fél százalékpont körüli hozamcsökkenés volt. Ráadásul a Bónuszok egyre csökkenő, újabban már csak 0,75-1,0 százalékpontos kamatprémiummal kaphatók (az első négy évben az alacsonyabb, az utolsó két évben a magasabb kamatprémium jár).
Az úgynevezett Prémium kötvények az inflációhoz vannak kötve, de az infláció fölött csak olyan pici, 0,1 százalékpontos kamatprémiumot kínálnak, hogy ezeket – már jó ideje úgy tűnik – nem érdemes vásárolni.
Az állampapírnak lejt a pálya
A bankok sok éve nem kínálnak vonzó feltételeket az elhelyezett betétekre, sőt a kamat sokszor a nullával egyenlő. A magyar befektetők többsége hajlamos kerülni a kockázatot, így kevesen szoktak részvényeket vagy más kockázatosabb eszközöket vásárolni, legfeljebb esetleg befektetési jegyeket.
Tehát nem igazán marad más alternatíva, amely alacsony, a magyar befektetők többségének szimpatikus kockázati szint mellett kínálna vonzó hozamot. Ráadásul a magyar állam korábban az adórendszer segítségével súlyosan hátrányos helyzetbe hozta az összes többi megtakarítási formát az állampapírok javára.
Még van két nap a jobb vételekre
Az új állampapírokat péntektől hozzák forgalomba, akkortól már csak ezeket lehet vásárolni. A Fix Magyar Állampapír, illetve a Magyar Állampapír Plusz esetében külön kiemelik, hogy az eddig futó sorozat május 21-ig még megvásárolható. Vagyis még csütörtökön is lehet a régi feltételekkel, hét százalék körüli hozammal vásárolni, ami könnyebbség azoknak, akiknek éppen van befektetni való pénzük és szándékuk.
De azoknak is, akik esetleg gondolkodtak azon, hogy nem kellene-e egyes korábbi állampapírjaikat lecserélni. Lehet, hogy például egyes Bónusz-sorozatokat, tehát a már említett, három hónapos kincstárjegyhez kötött, változó kamatozású kötvényeket érdemes átcserélni fix hét százalékos kamatú állampapírokra. Főleg az újabb sorozatokat, amelyeknek már csak 0,75, illetve 1,0 százalékpontos a kamatprémiumuk, miközben háromhavonta változik a kamat alapja is.
További kamatcsökkenés várható
Az pedig szintén süllyedhet, mert valószínűleg tovább fog esni a három hónapos kincstárjegyek hozama is. Nem tudjuk biztosan, de az az általános várakozás a piacon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha az Irán körüli helyzet, az olajár kicsit rendeződik, kamatcsökkentésbe fog kezdeni. Ez többnyire meg szokott jelenni a rövid futamidejű kincstárjegyek hozamában is, ezen keresztül a Bónuszok kamata is tovább süllyedhet a következő hónapokban. Lásd még:
Kockázatos? B-terv?
De mi történik, ha valami váratlan dolog történik? Ha egy év múlva ahelyett, hogy még alacsonyabbak lennének az állampapírhozamok, felmennek, például évi 8,5 százalékra az ötéves papíroknál? Ekkor a hét százalékos hozamszint mellett most megvásárolt fix kamatozású állampapírjainkat még mindig eladhatjuk, a jelenlegi rendszer szerint egy százalékos levonással. Majd ezután vásárolhatunk belőle 8,5 százalékos kamatozású értékpapírokat. Ugyan elbukunk először egy százalékot, a másik oldalon viszont éveken keresztül még magasabb hozamhoz jutunk.
A lakossági állampapírok állami visszavásárlásának vagy visszaváltásának jelenlegi rendszere így elég nagy biztonságot ad a kisbefektetők számára, ami a piaci áron vásárló intézményi befektetők számára nem adatott meg. (Nekik muszáj sokkal nagyobb kamatkockázatot vállalniuk.)
Pár praktikus tudnivaló
A magas kamatok miatt a költségvetés kamatfizetési kötelezettségei, az államadósság visszafizetésének a terhei sok éve nagyon súlyosak, ami minden adófizetőnek rossz. Így a kamatcsökkentés, ami most kedvezőtlennek tűnhet az állampapír-vásárlók szempontjából, jó mindenkinek, aki adót fizet. Javul vele az ország gazdasági, pénzügyi stabilitása.
Két praktikus tudnivaló, amit talán még nem mindenki tud:
- A bankkártyás online állampapír-vásárlás az Államkincstárnál sok esetben ingyenes tud lenni, meg lehet vele úszni a tranzakciós illetéknek nevezett durva állami sarcot is.
- Az állampapírok cseréjére praktikus az Állampapírcsere menüpontot használni az Államkincstár rendszerében. Így nem kell számolgatni és méricskélni, hogy mit is veszek, meg mit adok el. A rendszer pár kattintással, egy tranzakcióban elintézi akár többféle állampapír cseréjét is egy másikra.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Eleget tettek az összeférhetetlenségről szóló törvény elvárásainak a miniszterek. 
