Forintcsoda egy nap alatt: fundamentum vagy pillanatnyi eufória?

A vasárnapi választások eredménye, az elsöprő Tisza-győzelem nyomán hatalmasat esett az euró árfolyama, nagyot ugrott a forint hétfőn. A péntek este 375 körüli euró 368-nál nyitott, az alja pedig hétfő délután-este 362,5 környékén volt. Az egy éves és hosszabb állampapírpiaci referenciahozamok 29-32 bázisponttal zuhantak.

Szép teljesítmény ez ahhoz képest is, hogy márciusban alapvetően eléggé gyengélkedett a magyar deviza, a 380 alatti szintekről majdnem négyszázig is eljutott az euró. Nyilván elsősorban a közel-keleti helyzet és az annak nyomán kibontakozó energiaválság hatására történt ez, de a hazai választások előtti bizonytalanság is hozzájárulhatott ehhez.

Március második felétől azonban folyamatosan olcsóbb lett az euró, ez a folyamat látszik begyorsulni a markáns és némileg meglepő választási eredmények hatására.

Egész évben felülteljesítő volt a BUX

A fontosabb hazai részvényeket tömörítő BUX index az év elején emelkedett, márciusban leginkább stagnált, majd április elején felfelé indult el. Eközben az európai blue chipeket tömörítő STOXX50 részvényindex januárban és februárban csak kicsit tudott emelkedni, márciusban pedig lefelé tartott, és áprilisban is jóval kisebbet javult, mint a magyar párja.

A BUX index végül eddig egész évben szépen felülteljesítette az európai részvénypiacot. De a mai ugrással ez a felülteljesítés sokkal látványosabbá vált, és hétfőn újabb történelmi rekordon zárt az index.

Megszűnt a hatalmas bizonytalanság

A tőkepiacokon általános jelenség, hogy a befektetők nehezen bírják a bizonytalanságot, a nagy kérdőjeleket, és sokszor pusztán attól, hogy egy-egy nyitott kérdés lezárul és megtörténik egy esemény – ami egyébként semmiféle meglepetést nem okoz –, már javulni tudnak az árfolyamok. Gazdasági szempontból a kétharmados parlamenti többség elérése jó hatással lehet az ország helyzetére, hiszen így valódi reformokat lehet végrehajtani.

A befektetők abban bíznak, hogy javulhatnak az uniós kapcsolatok – foglalta össze például az Equilor Befektetési Zrt.

A Hormuzi-szoros amerikai lezárása, amit Donald Trump elnök jelentett be hétvégén, eközben a papírforma szerint negatívan érinti a forint árfolyamát, hiszen ennek nyomán az olaj és a földgáz ára is emelkedett. Ennek fényében különösen figyelemre méltó a forint szép teljesítménye.

Jön a magyar euró?

A forinterősödés egyik fontos oka lehet, hogy az új kormányzattól azt remélik, bevezeti végre Magyarországon is az eurót. Ez számos pozitív hatással járhat az ország gazdaságára és költségvetésére nézve. Mint ahogy természetesen az is, ha felszabadul az a húszmilliárd euró körüli támogatás, amit az Európai Unió a magyar kormány különutas vagy jogszabályellenes politikája miatt évek óta visszatart.

Az euróbevezetés gordiuszi csomója

Jelenleg túlságosan magasak a magyar állam kamatkiadásai, miután az adósság magas, és a forintra jóval magasabb kamatokat fizetnek, mint más országok eurós kötvényeire. De az Európai Uniótól való eltávolodás és más okok miatt az eurós magyar államkötvények kamatfelára is magasabb, mint más összehasonlítható országoké. (Ez a „magyar kockázati felár”.)

A magas kamatkiadások ellenszere az euró bevezetése lehetne, ezzel csökkennének a kamatterhek, így csökkenhetne a költségvetési hiány és az infláció is. Ám paradox módon az euró bevezetésének feltétele (kritériuma) az alacsonyabb költségvetési hiány, infláció és kamatkörnyezet lenne. Hogyan sikerül majd ezt a gordiuszi csomót átvágni? Még nem tudjuk.

Magyar euró a 30-as évek elején?

Kétféle hatást láthatunk a magyar tőkepiacon a tegnapi választásokat és a sikertelen amerikai-iráni tárgyalásokat követően az Erste Befektetési Zrt. szerint is, „az egyik egyértelműen pozitív, a másik pedig negatív”. A nem várt mértékű Tisza-párti győzelem egy erős felhatalmazás arra, hogy Magyarország visszatérjen a hagyományos gazdasági keretrendszerbe.

Ráadásul viszonylag gyorsan, augusztusig hazahozhatják az uniós Helyreállítási Alap Magyarországnak járó részének (hitel és támogatás: 6 milliárd plusz 3,9 milliárd euró) jelentős hányadát, míg a maradék tízmilliárd eurót a következő egy évben.

Megindul az eurókonvergencia, hiszen a Tisza Párt 2030-ra a Maastrichti Kritériumok elérését tervezi, amely az eurónak a 30-as évek elején történő bevezetését készíti elő. Ez a forint és a magyar kötvények erősödését (a hozamok csökkenését) hozza magával, persze „hosszútávon csak úgy, ha a költségvetést is rendbe rakják”.

Nagy veszély az energiaár

Az állampapírpiaci hozamcsökkenés a brókercég vezető elemzője, Miró József szerint felértékeli az amúgy is alulértékelt magyar piacot. A tíz éves hozam 100 bázispontos (egy százalékpontos) csökkenése vagy egy hasonló mértékű kockázatiprémium-csökkenés nagyjából 8-9 százalékos értéknövekedést indukál. Ugyanakkor a kőolaj és a földgáz ára újra emelkedik, miután a Hormuzi-szoros még inkább bezárul.

A közel-keleti helyzet továbbra sem rendeződött, ami bármikor kockázatkerülő üzemmódba rakhatja a piacokat, gyengítve a forintot – írja a napi elemzésük. A mostani forinterősödésnek „érzésük szerint valahol 365 körül lehet az alja”. Rövid távon viszont valószínűbbnek tűnik a profitrealizálás és az euró-forint devizapár emelkedése 370 fölé.

Javuló tendencia jöhet a hazai piacon

A hosszabb távú kilátások a várt fiskális konszolidáció és a EU-s pénzek lehívásának sikerétől függenek leginkább. A várhatóan továbbra is szigorú monetáris politika – vagyis az MNB kamattartása – fontos támasza maradhat a forintnak a brókercég szerint.

Hosszabb távon Miró József „tendenciózus felülteljesítésre” számít a részvénypiacon, azaz egy általános lefelé mutató trendben kisebb esésre, felfelé menő trendben nagyobb emelkedésre.

Attól függetlenül hogy ki nyer, a magyar piac az egyike az attraktívabb piacoknak az értékeltséget és a kilátásokat tekintve, amit egy erős energiaválság tud leginkább felülírni – írta pár nappal korábban.

A lengyel-magyar párhuzam

Érdekes lehet most a lengyel példa is. Ugyanis 2023 októberében a lengyelországi parlamenti választáson megbukott az addigi konzervatív, az Orbán-kormányhoz sokban hasonló vezetés, és egy Európa-barátabb politikai erő vette át a helyét. A lengyel tőzsdeindex már hetekkel-hónapokkal ez előtt megkezdte a menetelését, azóta pedig még további mintegy hetven százalékot emelkedett, miközben a zloty is erősödött hat százalékot. (A BUX eközben közel kétszáz százalékot ment, de nyilván más okokból.)

Volt azonban közben korrekció is, 2024 második felében 15-20 százalékot csökkent a WIG 20 index. A kommentárok szerint ennek a ralinak az oka az volt, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – az ellenzéki koalíció győzelme után nőtt az esély egyes EU-pénzek felszabadítására. Illetve a piac más pozitív hatásokat is várt a gazdaságban a Tusk–kormány forgatókönyve alapján.