A GKI kielemezte, hogyan lehet sikeres a csatlakozásunk a közös fizetőeszközhöz.

Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.

A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.

A 2027-es költségvetés, benne az adópolitikai változtatásoknak legalább egy része választ ad remélhetőleg azokra a kérdésekre, amelyeket (talán túl korán) feltesznek a hazai, külföldi elemzők, gazdasági szereplők, állampolgárok – írja a Magyar-kormány eddigi ténykedését értékelve a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász.

Szeptember 10-én Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadásával veszi kezdetét a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára mintegy 700 közgazdászt vár az ország minden pontjáról és a határainkon túlról is a szervező Magyar Közgazdasági Társaság.

Bár az Orbán-kormányok mereven elzárkóztak a közös európai valuta hivatalos bevezetésétől, az euró a háttérben elkezdte önmagát bevezetni Magyarországon. A teljes, 124 ezer milliárd forintos lakossági pénzügyi vagyon több mint tizedét, közel 13 ezer milliárd forintot mára devizában tartják a háztartások.

Leállították a közmédia adását, az elsötétült képernyőn elnézést kértek az elmúlt évek hazudozásai miatt a nézőktől. Lehet-e vajon kiegyensúlyozott közmédiát létrehozni, és egyáltalán van-e erre igény? Milyen hosszú volt az M1 Híradó feketelistája, kik nem nyilatkozhattak a műsorban? 

A Graphisoft alapítója fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.

A hétvégén Magyar Péter miniszterelnök találkozott Kiriákosz Pierakákisszal, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnökével, és kijelentette, hogy lehetséges az euró bevezetése Magyarországon 2030-ra. Ennek apropóján kértük ki a járókelők véleményét a magyar euróról.

Az Európai Bizottság szerdán kiadta a konvergenciajelentését. Az elemzésben azt vizsgálja, hogy azok az uniós tagállamok, amelyeknek kötelező bevezetniük az eurót, de még nem tették meg, milyen messze vannak a feltételek teljesítésétől.

A Magyar Nemzeti Bank 2020-2025 közötti alelnöke, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök tanácsadója a június 11-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 99. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Csökkentené a kamatszintet, amennyiben Magyarország csatlakozna a monetáris unióhoz, így a költségvetés finanszírozási terhei is mérséklődnének.

Minden előzetes várakozást felülmúlt a 2025 szeptembere óta elérhető Otthon Start hitel sikere. A Magyar Nemzeti Bank BiztosDöntés.hu által feldolgozott adatai szerint a múlt év utolsó 3 hónapjában 643,3 milliárd, 2026. első három hónapjában pedig 629,4 milliárd forint értékben kötöttek támogatott lakáshitelekre vonatkozó szerződéseket a bankok, ami túlnyomórészt az új támogatott konstrukció megjelenésével magyarázható.

A három nagy hitelminősítő intézmény az országgyűlési választások utáni hetekre tolta át a magyar állam (szuverén) kockázati besorolásának felülvizsgálatát. Mivel az érvényben levő besoroláshoz fűzött megjegyzés ’negatív’ volt már a választást megelőző hónapokban, és az év eleji gazdasági mutatók zöme rosszul alakult, elég valószínű, hogy a naptármódosítással megúsztuk az idei tavaszon a leminősítést, legalább egy rating cégnél.

Zsiday Viktor befektetési szakértő 360 és 380 forint közötti stabil euróárfolyamot tartana észszerűnek.

Április 12-e azonnali cezúrát vont egy sor politikai és gazdasági vonatkozásban. A kormányváltás pedig nagy jelentőségű folyamatokat indíthat be. Ilyen a forintvaluta jövője, ami az utóbbi évek számos megoldatlan kérdéseinek egyike.

A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.

A választások után kibontakozó eufória jókora hozamesést okozott a magyar állampapíroknál, ami előbb-utóbb a kisbefektetők megtakarításait is érinteni fogja. A további hozamesés is benne van a pakliban, több elemző számít erre, de hosszabb távon sok függ az ország, a költségvetés helyzetétől, az euróbevezetés felé tett lépésektől.

Húsz éve tologatjuk az euró bevezetését. Most újra van politikai akarat, de a költségvetés állapota és a maastrichti feltételek nem teszik könnyűvé a dolgot – írja elemzésében a Bankmonitor. 

Száguldott a forint hétfőn és nagyot ugrottak a Budapesten forgó részvények is, több, mint négy éve nem látott szintre süllyedt az euró. A vasárnapi országgyűlési választás eredménye növeli az európai uniós pénzek beáramlásának és az euró bevezetésének esélyét, ami erősíti a forintot. Ám nem árt a Hormuzi-szorosra figyelni, mert ha ott súlyosbodik a helyzet, az a magyar eszközökre nézve is veszélyes lehet.

Az Orbán-kormányt évek óta az a kritika éri, hogy hallani sem akar az euróbevezetésről. Ám szűkebb pátriánkban, a közép- és kelet-európai volt szocialista országok közül a nálunk jobb gazdasági mutatókkal rendelkező Csehországban és Lengyelországban sincs napirenden a hazai deviza lecserélése. Vajon miért? Erre ad választ lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

A volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár a január 14-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 90. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

A Bolgár Értéktőzsde jelentős árfolyamemelkedéssel reagált az euró január elsejei bevezetésére, az idei első kereskedési héten a bolgár börze legrégebbi indexe, a Sofix 14,4 százalékkal 18 éves csúcsra emelkedett.

Akkor sem lenne egyszerű folyamat az euró bevezetése Magyarországon, ha tavasszal felállna egy új nemzetgazdasági / pénzügyminisztérium. Az uniós feltételrendszer teljesítésétől több területen is messze áll a magyar gazdaság: 5 százalékos hiánycélokkal és 7 százalék körüli kamatokkal esélyünk sincs. Megnéztük, mi kellene ahhoz, hogy a magyar boltokban is euróval fizessünk.

Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 

Minden feltételt teljesítettek.

A kormányfő a Lámfalussy-konferencián szólalt fel, ahol elbúcsúztatta Matolcsy Györgyöt, miután március 3-án lejár a második hatéves mandátuma.

Egyre messzebb kerülünk a kötelezettség teljesítésétől.

Romániában a lakosság 76, Magyarországon 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, egyelőre hiába. Bulgáriában, ami hamarosan az eurózóna tagjává válhat, 49 százalékos a csatlakozás támogatottsága.

De még holnapután sem.

Jelentős lépésre szánta el magát egy központi bank.

És természetesen maradna az EU-ban.  

A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.

2027. január 1-jétől a forint helyett már az uniós pénz lehetne nálunk is a törvényes fizetőeszköz. Legalábbis ez következik Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanácsnak elnökének minapi nyilatkozatából, miszerint 2024 végére Magyarország is teljesítheti az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumokat. De, hogy ez meggyőzi-e az euró bevezetéséről hallani sem akaró kormányt? Erről beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában, valamint arról is, mekkora áprilisi inflációs adattal rukkolhat elő szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Bulgária egy évvel, 2025 elejére halasztotta el az euró bevezetésének a céldátumát.

Az euróbevezetés a jelek szerint déli szomszédunknál is felnyomta az árak egy részét, a horvát hatóságok több száz kereskedőt bírságoltak meg az emelések miatt. Szakértők ugyanakkor abban reménykednek, hogy az uniós valuta közép- és hosszútávú előnyei feledtetik majd az átmeneti nehézségeket.

Pénzbírságra számíthatnak Horvátországban azok a vállalkozók, akik a megadott határidőn belül nem állítják vissza az áraikat az euró bevezetése előtti szintre, jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet pénteki ülésén.

Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.

Az inflációt nem hiába érezzük magasabbnak a hivatalosnál, az energiaárak befagyasztása és a lakhatási költségek kis súlya is ezt okozza. De ezt az árkülönbséget meg kell fizetni, az elfojtott drágulás felszínre tör majd. A költségvetés hatalmas terheket vett a nyakába, nem lesz könnyű finanszírozni. Megszorításokra és EU-s pénzekre lenne szükség.

Ha a kormányon és a jegybankon múlik, ez is elképzelhető. De ha az ellenzék nyer a várhatóan április 3-ára kiírandó országgyűlési választásokon, akkor is még legalább öt évig kell várni az uniós pénz bevezetésére – derült ki a minapi megállapodásukból. Azaz legkorábban 2027-ben lehet az euró Magyarországon a törvényes fizetőeszköz, válthatja le a forintot. Mondjuk most a bevezetéshez szükséges négy feltétel közül egyik sem teljesül.

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

Legalább két évtizedig még biztosan létezni fog az euró, mivel a pénzügyi válságok kezelésére hozott intézkedésekkel a kormányok jelentősen megerősítették az alapokat - derül ki a Bloomberg firrs összeállításából. Az euró idén lesz 20 éves, a lap ezért közgazdászokat kérdezett meg a közös pénz kilátásairól.

Orbán Viktor szerint ki lehet maradni az eurózónából.

Az euróövezet az EU egyik legfontosabb projektje, a csatlakozás elleni tiltakozás pedig következményekkel jár.

Pelczné Gáll Ildikó szerint az eurózóna nem mehet tovább azon az úton, amelyen most van - túl nagyok a különbségek a tagállamok között, amivel senki sem törődik érdemben.

Ne reménykedjünk, nem kapjuk egyhamar abban a fizetésünket.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy a jövőben az uniós tagállamoknak automatikusan az eurózóna tagjává és a schengeni övezet részévé kellene válniuk. Az osztrák jegybankelnök azonban elég szkeptikus az ötlettel kapcsolatban - görögökből elég egy is...

Az egri közgazdász-vándorgyűlésen Obláth Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa beszélt az eurózónához való csatlakozunk lehetőségeiről, a megfelelő előkészítéséről, a kimaradás, illetve a felkészületlenül való belépés kockázatairól, konkrét példákat is említve.