<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.

Az Európai Központi Bank évente adja ki konvergenciajelentését, amelyben az Európai Unió azon tagországainak főbb gazdasági mutatóit vizsgálja, amelyek még nem vezették be az eurót. A most közzétett jelentésben hét országot – Magyarország mellett Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot – vették górcső alá. Az alábbiakban a Magyarországra vonatkozó megállapításokat összegezzük, az euróbevezetéshez szükséges főbb mutatók szerinti bontásban.

Még arrébb van. Fotó: depositphotos.comMég arrébb van. Fotó: depositphotos.com

INFLÁCIÓ

Referenciaérték: 1,8 százalék

Magyarország: 3,7 százalék

2020 márciusában a 12 havi átlagos HICP-inflációs ráta Magyarországon 3,7 százalékot tett ki, vagyis jóval az árstabilitási kritérium 1,8 százalékos referenciaértéke felett volt. (A HICP, a harmonizált fogyasztóiár-index, amelyek segítségével a fogyasztói árak változása nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá válik.) 

A koronavírus (COVID-19) világjárvány fényében nagy a bizonytalanság, hogy ez a ráta miként fog alakulni az elkövetkező hónapokban. Magyarország jelentős fiskális, makroprudenciális és monetáris politikai intézkedéseket hajtott végre a COVID-19 világjárvány által okozott gazdasági károk ellensúlyozására. Az elmúlt tíz évben a ráta viszonylag széles sávon belül, -0,3 és 5,7 százalék között ingadozott, az időszak átlaga pedig 2,5 százalék, azaz magas volt.

Előretekintve, aggályok vannak az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban - állapítja meg a jelentés. Mivel az egy főre jutó GDP és az árszintek Magyarországon még mindig jóval alacsonyabbak, mint az euróövezetben, a felzárkózási folyamat valószínűleg pozitív inflációs különbözeteket eredményez az euróövezettel szemben, hacsak a nominálárfolyam felértékelődése ezt nem ellensúlyozza. A túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni.

GDP-ARÁNYOS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

Referenciaérték: -3 százalék

Magyarország: -5,2 százalék

GDP-ARÁNYOS BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁG

Referenciaérték: 60 százalék

Magyarország: 75 százalék

2019-ben Magyarországon az államháztartás költségvetési egyenlege megfelelt a maastrichti kritériumnak, viszont az adósságrátája meghaladta a referenciaértéket, habár 2012 és 2019 között csökkent. Mindazonáltal a COVID-19 világjárvány következményeként 2020-ban és 2021-ben a költségvetési pozíció észlelhető romlása és az adósságráta jelentős emelkedése várható. 

Magyarország 2013 óta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának, továbbá 2018 óta egy jelentős eltérési eljárás hatálya alatt áll. Az Európai Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése a fiskális pozíciók 2020. évi határozott rosszabbodására enged következtetni a gazdasági konjunktúra markáns romlásának és a válság enyhítése érdekében végrehajtott költségvetési intézkedéseknek az együttes hatásából eredően. A Bizottság 2019-es adósságfenntarthatósági figyelője, amelyet a COVID-19 világjárványt megelőzően adtak közre, azt jelezte, hogy Magyarországon a fiskális stressz kockázata rövid és középtávon alacsony, hosszú távon viszont közepes volt. Az öregedő népesség kihívást jelentett az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. A COVID-19 világjárvány kezelését célzó szakpolitikai intézkedések mellett a szilárd államháztartás megőrzése érdekében a prudens fiskális politika a jövőben is elengedhetetlen marad.

ÁRFOLYAM

A 2018. április 1-től 2020. március 31-ig terjedő kétéves referenciaidőszakban a forint nem vett részt az euró előszobáját jelentő ERM‑II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. A magyar forint euróval szembeni árfolyama a referenciaidőszakban – átlagosan – viszonylag nagy mértékű volatilitást mutatott. 2020. március 31-én az árfolyam eurónként 360,02 forint volt, vagyis 15,5 százalékkal gyengébb, mint a 2018. áprilisi átlagos szintje. Az elmúlt tíz évben Magyarország folyó fizetési és a tőkemérlege konzisztensen többlettel zárt. Ez hozzájárult az ország – egyébként továbbra is nagyon magas – nettó külföldi kötelezettségeinek némi csökkenéséhez.

HOSSZÚ TÁVÚ KAMATLÁBAK

Referenciaérték: 2,9 százalék

Magyarország: 2,3 százalék

A 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referenciaidőszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37 százalékon álltak, tehát a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 2,9 százalékos referenciaértéke alatt maradtak. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2010 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9-ről 3 százalék alá estek.

A fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség. A makrogazdasági egyensúlyi problémákkal összefüggésben az Európai Bizottság Magyarországot nem sorolta a riasztási mechanizmus keretében készült 2020. évi jelentésében mélyrehatóan elemzendő országok körébe. Ugyanakkor az ország javára válnának az állami intézmények és a közigazgatás minőségének javítását célzó szerkezeti reformok, valamint megfelelő termék- és munkaerő-piaci politikák végrehajtása. A pénzügyi rendszerbe vetett bizalom további támogatása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak tovább kell javítaniuk felügyeleti gyakorlatukon többek között azzal, hogy követik a vonatkozó nemzetközi és európai szervek alkalmazható ajánlásait, továbbá szorosan együttműködnek az EU-tagállamok más nemzeti felügyeleti szerveivel a felügyeleti kollégiumokban.

A magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek - állapítja meg a jelentés. Hozzátéve: Magyarország eltéréssel rendelkező EU-tagállam, ezért meg kell felelnie a Szerződés 131. cikkében rögzített valamennyi alkalmazkodási követelménynek.

Mfor-értékelés:

Magyarország tehát jelenleg távolabb van az euróbevezetési kritériumoktól, mint egy évvel ezelőtt. Amiben természetesen vastagon belejátszott, hogy az EKB jelentésének elkészítésekor már javában dúlt a COVID-19, ami értelemszerűen rontotta a gazdasági mutatókat, kilátásokat - nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. 

Más kérdés, hogy még ha közeledtünk is volna az uniós pénz meghonosításának lehetőségéhez, az sem biztos, hogy nagy jelentőségű lett volna. Hiszen a legutóbbi időkig heves vita folyt az e tekintetben legmérvadóbb két hazai gazdaságpolitikai műhely, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), pontosabban az azokat irányító Varga Mihály és Matolcsy György között az euró bevezetéséről. Varga logikusan tartja magát ahhoz, hogy ezt a 2004. májusi uniós csatlakozáskor vállaltuk, így arra előbb-utóbb sort kell keríteni, Matolcsy viszont korábban azt mondta, az uniós közös pénz hasznavehetetlen, nem ad megoldást az EU-s közösség problémáira, amit az is mutat, hogy szerinte az eurózóna tagjai túlnyomó többségükben pórul jártak a bevezetésével. Helyette az MNB elnöke egy eurázsiai közös valutát preferált

Tavaly novemberben azonban - érdekes egybeesésként, pont a COVID-19 kínai megjelenéséről szóló hírekkel egy időben - Matolcsy engedékenyebb hangnemet ütött meg, aminek a lényege, hogy elfogadja az eurót, igaz, nem a mostani formájában, azt meg kell reformálni. Amiben valljuk meg, ugyancsak van ráció, az MNB elnöke korántsincs egyedül azon véleményével, hogy az euróbevezetés a mostani jelentésben is kiértékelt, évtizedek óta érvényes kritériumrendszere felülvizsgálatra szorul. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Csodafegyver bevetéséről beszélnek az oroszok - újabb területeket foglaltak vissza az ukránok
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 06:48
Az orosz-ukrán háború 85. napjára rákanyarodva inkább az ukrán hadsereg ért el sikereket, miközben újabb orosz háborús bűnök kerülnek felszínre. Ez történt az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Sötétbe borult Luhanszk megye, kiürült az acélmű Mariupolban - ez történt ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 18:57
Ma sem csitultak a harcok, főleg az oroszok értek el hadisikereket. És pusztították tovább Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Van, akinek bejön, ahogy Szijjártó Péter miniszterkedik – egyetemistákat kérdeztünk (videó)
Izsó Márton - Mester Nándor | 2022. május 18. 18:31
Mindig fokmérője egy társadalomnak, hogy mit gondolnak saját jövőjükről a leendő tanárok és jogászok. Ezért kérdeztük most, a tanév vége felé őket.
Makro / Külgazdaság A nap képe: történelmi fordulatot hajtott végre Svédország és Finnország
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 17:14
Lemondanak semlegességükről, kérik csatlakozásukat a NATO-hoz.
Makro / Külgazdaság Európai Bizottság: takarékos energiafelhasználás kell az orosz függőség felszámolásához
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 16:26
Közös fellépést sürget és a lakosságtól is áldozatokat vár a brüsszeli testület.
Makro / Külgazdaság Putyin nukleáris csapásmérő ereje Észak-Európában
Káncz Csaba | 2022. május 18. 15:46
A Kola-félszigeten ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók állomásoznak, amelyek önmagukban garantálják Oroszország tengeri nukleáris második csapásmérő képességének mintegy kétharmadát. Sojgu védelmi miniszter már áprilisban bejelentette, hogy "több mint 500 fejlett fegyverrendszert" helyeznek el a Barents-tenger környékén, tekintettel "az európai katonai és politikai helyzet drámai romlására". Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Elapad az állami támogatás, több lehet a német vállalati csőd
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 14:35
Az Allianz Trade előrejelzése szerint.
Makro / Külgazdaság Megnyitná az elzárt uniós pénzcsapot az új Orbán-kormány minisztere
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 14:04
Navracsics Tibor reményei szerint az év második felében lehet megegyezés.
Makro / Külgazdaság Putyin kiutasított több mint két tucat francia diplomatát
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 13:30
Harmincnégy francia diplomatát utasított ki szerdán Moszkva, válaszul Párizs hasonló intézkedésére.
Makro / Külgazdaság Fékre léptek áprilisban a csehországi autógyárak
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 13:05
Beütött a háború és a járvány.
hírlevél
Ingatlantájoló