7p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.

Az Európai Központi Bank évente adja ki konvergenciajelentését, amelyben az Európai Unió azon tagországainak főbb gazdasági mutatóit vizsgálja, amelyek még nem vezették be az eurót. A most közzétett jelentésben hét országot – Magyarország mellett Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot – vették górcső alá. Az alábbiakban a Magyarországra vonatkozó megállapításokat összegezzük, az euróbevezetéshez szükséges főbb mutatók szerinti bontásban.

Még arrébb van. Fotó: depositphotos.com
Még arrébb van. Fotó: depositphotos.com

INFLÁCIÓ

Referenciaérték: 1,8 százalék

Magyarország: 3,7 százalék

2020 márciusában a 12 havi átlagos HICP-inflációs ráta Magyarországon 3,7 százalékot tett ki, vagyis jóval az árstabilitási kritérium 1,8 százalékos referenciaértéke felett volt. (A HICP, a harmonizált fogyasztóiár-index, amelyek segítségével a fogyasztói árak változása nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá válik.) 

A koronavírus (COVID-19) világjárvány fényében nagy a bizonytalanság, hogy ez a ráta miként fog alakulni az elkövetkező hónapokban. Magyarország jelentős fiskális, makroprudenciális és monetáris politikai intézkedéseket hajtott végre a COVID-19 világjárvány által okozott gazdasági károk ellensúlyozására. Az elmúlt tíz évben a ráta viszonylag széles sávon belül, -0,3 és 5,7 százalék között ingadozott, az időszak átlaga pedig 2,5 százalék, azaz magas volt.

Előretekintve, aggályok vannak az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban - állapítja meg a jelentés. Mivel az egy főre jutó GDP és az árszintek Magyarországon még mindig jóval alacsonyabbak, mint az euróövezetben, a felzárkózási folyamat valószínűleg pozitív inflációs különbözeteket eredményez az euróövezettel szemben, hacsak a nominálárfolyam felértékelődése ezt nem ellensúlyozza. A túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni.

GDP-ARÁNYOS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

Referenciaérték: -3 százalék

Magyarország: -5,2 százalék

GDP-ARÁNYOS BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁG

Referenciaérték: 60 százalék

Magyarország: 75 százalék

2019-ben Magyarországon az államháztartás költségvetési egyenlege megfelelt a maastrichti kritériumnak, viszont az adósságrátája meghaladta a referenciaértéket, habár 2012 és 2019 között csökkent. Mindazonáltal a COVID-19 világjárvány következményeként 2020-ban és 2021-ben a költségvetési pozíció észlelhető romlása és az adósságráta jelentős emelkedése várható. 

Magyarország 2013 óta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának, továbbá 2018 óta egy jelentős eltérési eljárás hatálya alatt áll. Az Európai Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése a fiskális pozíciók 2020. évi határozott rosszabbodására enged következtetni a gazdasági konjunktúra markáns romlásának és a válság enyhítése érdekében végrehajtott költségvetési intézkedéseknek az együttes hatásából eredően. A Bizottság 2019-es adósságfenntarthatósági figyelője, amelyet a COVID-19 világjárványt megelőzően adtak közre, azt jelezte, hogy Magyarországon a fiskális stressz kockázata rövid és középtávon alacsony, hosszú távon viszont közepes volt. Az öregedő népesség kihívást jelentett az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. A COVID-19 világjárvány kezelését célzó szakpolitikai intézkedések mellett a szilárd államháztartás megőrzése érdekében a prudens fiskális politika a jövőben is elengedhetetlen marad.

ÁRFOLYAM

A 2018. április 1-től 2020. március 31-ig terjedő kétéves referenciaidőszakban a forint nem vett részt az euró előszobáját jelentő ERM‑II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. A magyar forint euróval szembeni árfolyama a referenciaidőszakban – átlagosan – viszonylag nagy mértékű volatilitást mutatott. 2020. március 31-én az árfolyam eurónként 360,02 forint volt, vagyis 15,5 százalékkal gyengébb, mint a 2018. áprilisi átlagos szintje. Az elmúlt tíz évben Magyarország folyó fizetési és a tőkemérlege konzisztensen többlettel zárt. Ez hozzájárult az ország – egyébként továbbra is nagyon magas – nettó külföldi kötelezettségeinek némi csökkenéséhez.

HOSSZÚ TÁVÚ KAMATLÁBAK

Referenciaérték: 2,9 százalék

Magyarország: 2,3 százalék

A 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referenciaidőszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37 százalékon álltak, tehát a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 2,9 százalékos referenciaértéke alatt maradtak. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2010 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9-ről 3 százalék alá estek.

A fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség. A makrogazdasági egyensúlyi problémákkal összefüggésben az Európai Bizottság Magyarországot nem sorolta a riasztási mechanizmus keretében készült 2020. évi jelentésében mélyrehatóan elemzendő országok körébe. Ugyanakkor az ország javára válnának az állami intézmények és a közigazgatás minőségének javítását célzó szerkezeti reformok, valamint megfelelő termék- és munkaerő-piaci politikák végrehajtása. A pénzügyi rendszerbe vetett bizalom további támogatása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak tovább kell javítaniuk felügyeleti gyakorlatukon többek között azzal, hogy követik a vonatkozó nemzetközi és európai szervek alkalmazható ajánlásait, továbbá szorosan együttműködnek az EU-tagállamok más nemzeti felügyeleti szerveivel a felügyeleti kollégiumokban.

A magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek - állapítja meg a jelentés. Hozzátéve: Magyarország eltéréssel rendelkező EU-tagállam, ezért meg kell felelnie a Szerződés 131. cikkében rögzített valamennyi alkalmazkodási követelménynek.

Mfor-értékelés:

Magyarország tehát jelenleg távolabb van az euróbevezetési kritériumoktól, mint egy évvel ezelőtt. Amiben természetesen vastagon belejátszott, hogy az EKB jelentésének elkészítésekor már javában dúlt a COVID-19, ami értelemszerűen rontotta a gazdasági mutatókat, kilátásokat - nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. 

Más kérdés, hogy még ha közeledtünk is volna az uniós pénz meghonosításának lehetőségéhez, az sem biztos, hogy nagy jelentőségű lett volna. Hiszen a legutóbbi időkig heves vita folyt az e tekintetben legmérvadóbb két hazai gazdaságpolitikai műhely, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), pontosabban az azokat irányító Varga Mihály és Matolcsy György között az euró bevezetéséről. Varga logikusan tartja magát ahhoz, hogy ezt a 2004. májusi uniós csatlakozáskor vállaltuk, így arra előbb-utóbb sort kell keríteni, Matolcsy viszont korábban azt mondta, az uniós közös pénz hasznavehetetlen, nem ad megoldást az EU-s közösség problémáira, amit az is mutat, hogy szerinte az eurózóna tagjai túlnyomó többségükben pórul jártak a bevezetésével. Helyette az MNB elnöke egy eurázsiai közös valutát preferált

Tavaly novemberben azonban - érdekes egybeesésként, pont a COVID-19 kínai megjelenéséről szóló hírekkel egy időben - Matolcsy engedékenyebb hangnemet ütött meg, aminek a lényege, hogy elfogadja az eurót, igaz, nem a mostani formájában, azt meg kell reformálni. Amiben valljuk meg, ugyancsak van ráció, az MNB elnöke korántsincs egyedül azon véleményével, hogy az euróbevezetés a mostani jelentésben is kiértékelt, évtizedek óta érvényes kritériumrendszere felülvizsgálatra szorul. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nincs mese, árat emelhetnek a benzinkutak
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 09:48
Az olajár miatt történik minden.
Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG