Gyakorlatilag kivégeztek egy palesztin családot az izraeli rendőrök a hétvégén a megszállt Ciszjordániában. A család szombat este a Ramadán végi bevásárlásból tért volna haza, amikor a rendfenntartók tüzet nyitottak rájuk Tamoun városában. Az autóban a két szülő mellett négy gyerekük utazott.
Fejlövéssel végeztek velük
A szülők, valamint az ötéves és a hétéves fiú (utóbbi vak és fogyatékkal élő) mindannyian fejlövést kaptak és életüket vesztették. A két másik gyerek megsérült, de életben maradt.
A történtekről számos vezető nemzetközi médium (többek között a The Guardian, The New York Times, BBC, Reuters), valamint izraeli médiumok (Haaretz, The Times of Israel) is részletesen beszámoltak.
Az egyik túlélő, a 11 éves Khaled a Reutersnek azt mondta, hogy hallotta még anyját sírni és apját imádkozni a haláluk előtt. Ezt követően a rendőrök kirángatták az autóból, gúnyolódtak a megölt családján, rátámadtak, egyikük pedig azt mondta, hogy „megöltük a kutyákat”.
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Khaled szerint az izraeli erők figyelmeztetés nélkül nyitottak tüzet az autójukra, a palesztin Vöröskereszt szerint pedig kezdetben akadályozták, hogy mentőegységeik a helyszínre érkezzenek.
Az izraeli rendőrség szerint az eset a hadsereggel közös akciójuk során történt. Mint mondták, azért nyitottak tüzet az autóra, mert az „gyorsított” és ezért „fenyegetésként” érzékelték. Arra a kérdésre, hogy milyen fenyegetést jelenthetett két fegyvertelen szülő és négy gyerek, nem kívántak válaszolni.
A palesztin külügyminisztérium „megdöbbentő, törvénytelen kivégzésnek” nevezte a történteket. Szerinte az izraeli erők kihasználják, hogy a globális figyelem most az iráni háborúra összpontosul.
„Az ilyen bűnesetek, valamint az izraeli telepesek által elkövetett, fokozódó erőszak szerte a megszállt Ciszjordániában nem izolált esetek, hanem egy szélesebb, rendszerszintű kampány része. A cél a palesztin nép elpusztítása és elüldözése” – állítja a palesztin külügyminisztérium.
Erőszak, gyújtogatás, elüldözés
Az említett család megölése előtt néhány órával izraeli telepesek lelőttek egy 28 éves férfit a Qusra nevű településen, az apját pedig leszúrták. Őt kritikus állapotban kellett kórházba vinni.
Ez is azt jelzi, hogy február vége, az iráni háború kezdete óta tovább eszkalálódott a palesztinok elleni erőszak Ciszjordániában. A The Guardian összesítése szerint két hét alatt az izraeli telepesek hat civilt lőttek le, miközben megrohanták a palesztinok olívaültetvényeit és földjeit. További egy ember az izraeli erők könnygázgránátjaitól vesztette életét.
A helyszínen lévő, részben külföldi emberi jogi aktivisták szintén arról számolnak be, hogy a palesztinokat naponta fenyegetik és támadják az izraeli telepesek, akik szinte teljes büntetlenséget élveznek.
Az egyik legismertebb ilyen emberi jogi aktivista az orosz-izraeli Andrej Khrzhanovszkij, aki közösségi oldalán rendszeresen dokumentálja a palesztinok elleni erőszakot, a mindennapi életük ellehetetlenítését, az üldözést – vagy ahogy ő fogalmaz, az etnikai tisztogatást.
Ugyanezt állítja a Human Rights Watch friss jelentése: „A telepesek napi szinten törnek rá a palesztin közösségekre, éles lőszerrel lőnek rájuk, felgyújtják az otthonaikat és az autóikat, otthonaikban támadják a családokat.”
Múlt héten az EU és Nagy-Britannia is azt követelte az izraeli vezetéstől, hogy vessen véget az erőszaknak. Az izraeli hadsereg elítélte az erőszakot, ugyanakkor a hétvégi történések is azt mutatják, hogy nem tett érdemi lépéseket a megállítására.
Az erőszak persze már hosszú évek óta fennáll. Az első eszkaláció a Hamász 2023. október 7-ei, 1200 áldozatot követelő terrortámadását követően történt: azóta idén március 8-ig bezárólag 1064 palesztint, köztük legkevesebb 231 gyereket öltek meg izraeli telepesek vagy rendfenntartók az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó irodája (OCHA) szerint.
Eközben a palesztinok 2023. október 7-e után, 2025 októberéig 59 izraelit öltek meg Ciszjordániában és Izraelben.
2017 és 2025 között összesen 1500 palesztin esett az izraeli erőszak áldozatává egy ENSZ jelentés szerint.
Az izraeli hatóságok 112 esetben indítottak vizsgálatot, és mindössze egyetlen esetben ítélték el az elkövetőt.
Hat évtizedes megszállás
A történések hátteréhez hozzátartozik, hogy Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet az 1967-es arab-izraeli háborúban foglalta el Izrael, és azóta is megszállva tartja, részben biztonsági okokra hivatkozva.
A zsidó állam az elmúlt évtizedekben a nemzetközi tiltakozás ellenére is folytatta ezeken a területeken a nemzetközi jog szerint illegális zsidó telepek építését, miközben egyre jobban ellehetetlenítette az itteni palesztinok életét.
Jelenleg Ciszjordániában már több mint 500 ezer, Kelet-Jeruzsálemben pedig 250 ezer zsidó telepes él a Peace Now nevű izraeli jogvédő csoport szerint. Eközben csak tavaly több mint 37 ezer palesztint üldöztek el ciszjordániai otthonából, ami rekordmagas szám.
A HRW emlékeztet, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság a 2024. júliusi ítéletében szintén jogtalannak ítélte az 59 éve tartó izraeli megszállást, Izraelt apartheiddel vádolta meg, és egyúttal elrendelte minden telep kiürítését. Izrael ugyanakkor a sajátjaként tekint ezekre a területekre, és bár hivatalosan még nem annektálta Ciszjordániát – ezt még Donald Trump amerikai elnök is ellenzi –, folytatja a telepek bővítését.
A palesztin állam gyakorlatilag már nem tud hol létrejönni, Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia megszállt terület, utóbbi szét is van szabdalva, Izrael nem fogja feladni, a szétlőtt Gázai övezetet pedig nincs, aki újjáépítse – mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő korábban podcastunkban. (Gáza újjáépítése azóta sem kezdődött meg, és bár a több mint 70 ezer palesztin áldozattal járó háborúban jelenleg tűzszünet van érvényben, az iráni háború kitörése után több halálos izraeli légicsapás is történt, és Izrael ismét lezárta a segélyek bejuttatása szempontjából létfontosságú rafahi határátkelőt.)
Célkeresztben az aktivisták is
Az erőszak az emberi jogi aktivistákat sem kíméli: idén február 18-án egy 19 éves amerikai férfit lőttek le izraeli telepesek a ciszjordániai Mukhmasban egy palesztin gazdálkodók elleni támadás során. Szemtanúk szerint az izraeli rendfenntartók jelen voltak, de nem avatkoztak be, és nem tartóztattak le senkit.
Az újabb gyilkosság nyomán több mint 30 amerikai szenátor levélben követelt független vizsgálatot a Netanjahu-kormány szoros szövetségesének számító Trump-adminisztrációtól Chris Van Hollen marylandi szenátor vezetésével.
Tavaly júliusban szintén levélben fordultak a szenátorok az amerikai kormányhoz. Akkor egy 20 éves amerikai aktivistát vertek halálra a telepesek, azóta pedig további két amerikait gyilkoltak meg.
A szenátorok ezúttal is az elkövetők felelősségre vonását sürgetik, és felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikai kormánynak kötelessége lenne az elszámoltatás és az igazságszolgáltatás biztosítása a külföldön megölt amerikai állampolgárok esetében.
Követelésük azonban mindeddig süket fülekre talált: bár 2022 óta izraeli telepesek vagy biztonsági szervek már kilenc amerikai állampolgárt öltek meg, mostanáig egyik ügyben sem ítéltek el senkit.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Emelkedéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
