„Lehet egyszerre ellenezni egy utálatos rezsimet és egy indokolatlan, veszélyes katonai beavatkozást” – jelentette ki Pedro Sánchez az X-en közzétett üzenetében egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen.
A spanyol kormányfő hozzátette: ez a beavatkozás „a nemzetközi jogon kívül” van.
Egyúttal a feszültség azonnali enyhítésére, a nemzetközi jog tiszteletben tartására és a párbeszéd sürgős újraindítására szólított fel. „Spanyolország ott lesz. És Európának ott kell lennie” – mondta.
Fotó: MTI/EPA/Moncloa-palota
És nem engedélyezte, hogy az amerikai vadászgépek spanyol katonai bázisokat használjanak az iráni bevetésekhez. Válaszul Washington azonnali kereskedelmi szankciókkal fenyegette meg a spanyolokat.
Értékelvű politika
Pedro Sánchez két nagyon fontos dolgot mondott ki egyszerre.
Egyrészt elhatárolódott az iráni rezsimtől, amely – és most idézzük a Human Rights Watch emberjogi szervezet aktuális jelentését – tömegével gyilkolt le tüntetőket az idei év eleji országos demonstrációk során.
Amely Nyugaton terrorszervezetként besorolt szervezeteket támogatott vagy támogat a Közel-Keleten – és még sorolhatnánk.
Sánchez ugyanakkor ragaszkodott elveihez, és nem hallgatta el, hogy amit az Egyesült Államok és Izrael tett és tesz, az egyszerűen sérti a nemzetközi jogot – ebben egyetértettek például a The Guardian által megkérdezett jogi szakértők is.
Amit tesznek, az jogtalan, hiszen nem hagyta jóvá egyetlen ENSZ-határozat sem, és nem állt fent olyan közvetlen fenyegetés Irán részéről, amely jogilag alátámasztotta volna a beavatkozást.
Sőt, az Egyesült Államok – ellentétben a 2003-as, szintén nemzetközi jogot sértő iraki offenzívával, amikor egy szélesebb nemzetközi koalíció élén támadta meg Irakot Szaddám Huszein akkor már nem létező vegyi fegyvereire hivatkozva – ezúttal már meg sem próbált megnyerni tervének más országokat. És a jelek szerint az sem izgatta, mit gondol erről az ENSZ és a nagyvilág.
Donald Trump és Benjámin Netanjahu önkényesen eldöntötte, hogy megtámadja Iránt, majd valóra is váltotta a tervét. (Hogy mindez elsősorban Izrael érdekét szolgálhatja, arról itt írtunk.)
Az EU hallgatása és Madrid kiállása
Az uniós csúcsvezetők, valamint a tagállami kormány- és államfők a háború kitörésére adott reakcióikban azonban kizárólag az iráni rezsimet ítélték el. Az izraeli-amerikai támadás jogszerűtlenségéről és az azzal kapcsolatos aggályokról hallgattak, vagy jobb esetben is csak mismásoltak.
A Politico kezdeti összesítése szerint mindössze egyetlen olyan vezető volt, aki nyíltan elítélte a támadást: Pedro Sánchez. Az a kormányfő, aki ezzel párhuzamosan nem csak a Hamász terrorját, hanem az izraeli hadsereg gázai vérontását (emberi jogi szervezetek szerint népirtását) is élesen és számos alkalommal kritizálta – és ezzel szintén a kivételek közé tartozott. (A magyar kormány – mint Trump és Netanjahu egyik legszorosabb szövetségese – mind az Egyesült Államok, mind Izrael esetében tartózkodott és tartózkodik mindennemű kritikától.)
Az Irán elleni támadás elítélésében vagy kritizálásában Sánchezhez csatlakozott még Európából Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, majd később Emmanuel Macron francia elnök, Robert Fico szlovák kormányfő és Martin Pfister svájci védelmi miniszter is.
Az uniós és tagállami vezetők túlnyomó többsége annak ellenére hallgatott és hallgat, hogy az iráni háború, a csapások és ellencsapások sorozata rég nem látott krízisbe sodorta a Közel-Keletet.
Az energiaárak elszabadulásával pedig rég nem látott gazdasági és megélhetési válságba sodorhatja a nyugati világ egy jelentős részét is. Talán erre eszmélt rá Trump hétfőn, amikor hirtelen bejelentette, hogy hamarosan mégis lezárhatja a háborút.
Ami biztos: annak az EU-nak a becsületét, amelynek vezetői annyit beszélnek a demokratikus értékekről és a jog uralmának fontosságáról, most a szociáldemokrata spanyol kormányfő mentette meg. Mondhatnánk úgyis Batsányi János híres sorát aktualizálva, hogy „vigyázó szemetek Madridra vessétek!”
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
