Spanyolország és Írország azt szeretné, ha az EU felülvizsgálná az Izraellel kötött egyezményét a gázai vérontás miatt, és adott esetben meghozná a ”megfelelő intézkedéseket.” Ez az első alkalom, hogy uniós országok gyakorlatilag a szankciók lehetőségét vetik fel a zsidó állammal szemben. A magyar kormány és a magyar baloldali pártok viszont továbbra is tartózkodnak az izraeli kormány kritikájától és általában szót sem ejtenek a gázai áldozatokról.

Az izraeli kormány nem veszi jó néven, hogy a spanyol kormány nyíltan kritizálja őt a sok gázai civil áldozat miatt.

A spanyol kormányfő szóvá tette, hogy gyerekek ezrei halnak meg az izraeli hadműveletekben, a belga kormányfő pedig a humanitárius jog betartására szólította fel a zsidó államot. Izrael mindkét ország nagykövetét bekérette.   

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

Beiktatták hivatalába Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt. Megválasztásához szükség volt a katalán szeparatista képviselők támogatására is.

Európa újraiparosítása, az ökológiai átmenet előmozdítása, a társadalmi és gazdasági igazságosság növelése, valamint az Európai Unió egységének erősítése szerepel a július elején kezdődő spanyol elnökség fő célkitűzései között, amelyeket Pedro Sánchez kormányfő ismertetett csütörtökön Madridban tartott sajtótájékoztatón.

Előrehozott parlamenti választásokat jelentett be július 23-ára Pedro Sánchez miniszterelnök hétfőn Madridban.

Miniszterelnökké választotta Pedro Sánchezt a spanyol parlament kedden Madridban. Az új kormánykoalíció tagja lesz az Unidas Podemos.

Koalíciós kormány létrehozásáról állapodott meg a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) baloldali párttömörülés kedden Madridban.

Bő fél éven belül két parlamenti választást nyertek a szocialisták Spanyolországban, mégsem örülhetnek igazán. Kormányzóképes többségük ugyanis továbbra sincs, ráadásul jelentősen erősödött az ellenpólus: számos nyugati ország után Spanyolországban is komoly tényező lett a radikális jobboldal. Komoly kompromisszumok nélkül valószínűleg egyik politikai tábor sem tud majd kormányt alakítani.

Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás.

Előrehozott választásokra kerül sor Spanyolországban, miután a spanyol kormány mögül kihátráltak a katalán függetlenségi pártok. A katalánok azért intettek be Madridnak, mert az nem támogatta az önrendelkezési népszavazás tervét. Ráadásul a héten indult az elszakadás-párti katalán vezetők pere, akik akár harminc éves börtönbüntetést is kaphatnak.

Az európai baloldal eddig nem értesült az afrikai népességrobbanásról és az onnan érkezetteket konzekvensen menekülteknek nevezi. Most jelentkezett egy 37 éves baloldali kormányfő, aki szívesen megadja a kegyelemdöfést saját politikai oldalának a jövő májusi Európai Parlamenti választásokon.