Radikális változásra van szükség abban, ahogy a lakhatási válságot kezeljük – mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egy hónapja Strasbourgban. Az EU lakhatási biztosa, Dan Jørgensen is elismerte, hogy társadalmi problémáról van szó, és úgy tűnik, egyre gyakrabban kerül a Bizottság napirendjére a téma. Jørgensen azt szeretné, hogy az Európai Tanács jövő heti, dániai találkozóján is beszéljenek az Unió lakhatási stratégiájáról, a tagállamok vezetőitől pedig hasonló együttműkődést vár, mint a koronavírus-járvány idején. Von der Leyen az első lakhatási témájú csúcstalálkozó megszervezését is megígérte beszédében.
Az EU első, megfizethető lakhatást célzó programjáról egyelőre nem lehet tudni részleteket, de Jørgensen „nagyon nagy összegekről” beszélt. A jelenlegi hétéves költségvetésből 15 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon 5860 milliárd forintot) szántak lakhatási célra. Az Európai Parlamentbe 136 képviselőt adó szocialisták 300 milliárd eurós (több mint 111 ezer milliárd forintos) támogatással látnák el ezt a területet. A Guardian pedig arra számít, hogy az ingatlanfejlesztőket arra kötelezhetik, az új építésű lakóházakban bizonyos arányban megfizethető lakásokat is kijelöljenek.
Túl sok Airbnb, túl kevés otthon
Az szinte biztosra vehető, hogy a rövidtávú lakáskiadásra hatékonyabb, és egységes uniós szabályokat készít elő a lakhatási bizottság. Jørgensen arról beszélt, hogy sok városban óriási probléma a rövidtávú lakáskiadás széleskörű elterjedése, hiszen az albérletárak ennek hatására növekednek, a korábbi lakóövezetek pedig turistanegyedekké alakulnak át.
Az erre szakosodott cégek (például az Airbnb, vagy a Booking.com) tevékenységét már több helyen korlátozzák Európa-szerte. Terézvárosban tavaly ügydöntő népszavazást tartott az önkormányzat, az eredményt látva pedig úgy határoztak, 2026. január 1-től betiltják az Airbnb tevékenységét a kerületben. A magyar kormány az új fővárosi Airbnb-szállásokra határozott meg moratóriumot 2026. december 31-ig, tehát új engedélyt a jövő év végéig nem lehet kiadni Budapesten.
A terézvárosi ügynek nagy visszhangja volt a magyar sajtóban, de Barcelonában ennél is drasztikusabb megoldást választottak. Az önkormányzat közgyűlése úgy döntött, 2028 végéig az egész városban megszünteti a több mint tízezer lakás rövidtávú kiadását. A spanyol kormány már idén eltávolíttatott 66 ezer hirdetést a platformról, a miniszterelnök, Pedro Sanchez „túl sok Airbnb-ről és túl kevés otthonról” beszélt. A cég szerint azonban a kínálat hiánya miatt alakult ki lakhatási válság az országban.
Elrettentenék a külföldi befektetőket
Sanchez azzal is a nemzetközi sajtó címlapjaira került, hogy 100 százalékos ingatlanadót szeretne kivetni az Európai Unión kívülről érkező ingatlanvásárlókra. „A nyugati országok meghatározó kihívása, hogy a társadalom ne szakadjon szét két osztályra: gazdag főbérlőkre és szegény bérlőkre” – mondta a kormányfő.
A nagyvárosi albérletárak drasztikus emelkedése miatt a lakhatás különösen felkapott téma Spanyolországban ebben az évben. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezette kormány azonban kisebbségben van a Szenátusban és a Képviselőházban is. Sancheznek tehát a konzervatív Néppártot is meg kellene győznie, amelynek mindkét testületben több képviselője van, mint a PSOE-nak. Az unión kívüli állampolgárok 27 ezer ingatlant vásároltak Spanyolországban 2023-ban, a kormányfő pedig meg van győződve arról, hogy ezeket befektetési céllal vették.
Magyarországot ez a jelenség kevésbé érinti a kormany.hu adatai szerint: tavaly 3485 EU-n kívüli állampolgár ingatlanvásárlási kérelmét bírálták el pozitívan. A megvásárolt otthonok 76 százaléka fővárosi lakás volt. A harmadik országból érkezők körében a VII. kerület volt a legnépszerűbb, ezek a VI., a VIII. és a XIII. kerületi ingatlanokkal együtt teszik ki a budapesti adásvételek többségét. A legtöbb ingatlant, 1106 lakást a kínaiak vásárolták, és az Otthon Centrum adataiból az is kiderült, hogy a kínai vásárlók átlagosan 139 millió forintot költöttek erre a célra.
Magyarország az első: 277 százalék
Az, hogy az Európai Unió napirendre vegye a lakhatási válság megoldását, a magyar kormánynak lenne a legnagyobb érdeke. Magyarországon 277 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2010 és 2025 között: ez közel ötszöröse az uniós átlagnak megfelelő 60,5 százalékos áremelkedésnek, és a legmagasabb a tagállamok sorában.
Fotó: Eurostat
Az albérletárak terén Magyarország szintén dobogós a 125 százalékos emelkedéssel, ez szintén több mint négyszeresen haladja meg az uniós átlagot (28,8 százalék). A Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com lakbérindexe az Eurostatnál meredekebb emelkedést lát az albérleteknél: eszerint a 2015-ös bázishoz képest országosan 116, Budapesten 126 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Emellett a 2010 és 2023 közötti időszakban az infláció is Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unióban, összesen 79 százalék.
A lakásépítési költségek szintén Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben 2010 és 2023 között. A tetemes, 159 százalékos drágulás több mint háromszorosa az uniós átlagnak (52 százalék), és a sorban következő Bulgária és Románia áremelkedését is magasan meghaladja. Az építőipar ennek ellenére is a második legnagyobb mértékben bővült Magyarországon az Európai Unióban.
A lakhatási válság azonban a görögök pénztárcáját érinti a legérzékenyebben. Az ország lakói közül tízből hárman fordítják a bevételük legalább 40 százalékát lakhatási kiadásokra, miközben az EU lakosságának mindössze 8,8 százalékát érinti ennyire meghatározóan ez a szegmens. Magyarországon az ebbe a csoportba tartozók aránya minimálisan alacsonyabb az uniós átlagnál.
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján. 
