Az OECD globális világgazdasági előrejelzésében Magyarországgal is külön foglalkozik. A szervezet szerint a GDP 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2 százalékkal nőhet. Az infláció 2026 végén ismét 5 százalék fölé emelkedhet, majd 2027 negyedik negyedévére 1,7 százalékra csökkenhet, elsősorban az energiaárak ingadozása miatt.
Fotó: OECD
A növekedési előrejelzések az idei évre vonatkozóan egybevágnak a hazai elemzők várakozásaival, a jövő évet viszont az OECD pesszimistábban ítéli meg. Erről itt írtunk:
Monetáris politika
A bizonytalan gazdasági környezet és a magasabb energiaárak miatt az OECD szerint a jegybank 2026-ban változatlanul hagyhatja az alapkamatot, majd 2027-ben ismét kamatcsökkentésbe kezdhet. Ez némiképp ellentmond a hazai elemzők várakozásának, akik közül többen júniusban már áraznak egy kamatcsökkentést.
Gyenge gazdasági aktivitás
A GDP 2025-ben 0,5 százalékkal nőtt. A beruházások 2,8 százalékkal csökkentek az alacsony üzleti bizalom, a gyenge kapacitáskihasználtság és a kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt. A növekedés fő motorja a lakossági fogyasztás volt, amelyet az erőteljes reálbér-növekedés és a javuló fogyasztói bizalom támogatott.
Az infláció 2026 áprilisára 2 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 4,2 százalékról, ugyanakkor az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció (OECD-definíció szerint) nem csökkent 3,4 százalék alá. A gazdasági növekedés gyengesége ellenére a munkanélküliségi ráta csak mérsékelten, 4,4 százalékra emelkedett 2026 márciusára.
Energiaár-sokk
Magyarország nyersolaj-szükségletének több mint 80 százalékát, földgázfogyasztásának pedig több mint 70 százalékát importból fedezi, ami sérülékennyé teszi az országot az energiaellátási sokkokkal szemben.
A szabályozott villamosenergia- és földgázárak, valamint az üzemanyagokra vonatkozó árstopok jelenleg védik a háztartásokat az energiaár-sokktól, ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint az üzemanyag árstopokat 2026 közepére fokozatosan kivezethetik.
Emiatt a lakossági fogyasztás növekedése 2026 második felében átmenetileg lassulhat, majd 2027-ben a reáljövedelmek emelkedésének köszönhetően ismét gyorsulhat.
Költségvetés
A 2026. áprilisi országgyűlési választásokat követően újabb költségvetési kiigazító intézkedések hiányában a költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékáról 6,1 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődhet. Az Európai Bizottság ennél némiképp pesszimistább, amiről itt olvashatnak:
A hiány növekedésében szerepet játszanak az SZJA-csökkentések és az egyszeri közszférabeli bérprémiumok. Ugyanakkor az állami beruházások és az adósságszolgálati költségek GDP-arányos csökkenése részben ellensúlyozza ezt. A maastrichti államadósság-ráta a GDP 74,6 százalékáról 75,9 százalékra emelkedhet 2027-re.
Beruházások
A beruházások 2026-ban mérsékelten, 2027-ben pedig gyorsabb ütemben növekedhetnek. Az exportot 2026-ban még visszafoghatja a gyenge külső kereslet, de 2027-ben élénkülés várható.
Egy vártnál súlyosabb energiaár-sokk az üzemanyag árstopok meghosszabbítását eredményezheti, ami rövid távon támogathatná a fogyasztást és mérsékelhetné az inflációt, ugyanakkor jelentős terhet róna a költségvetésre.
Az EU-val folytatott tárgyalások előrelépése lehetővé teheti a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférést, ami javíthatja a befektetői bizalmat és a beruházási aktivitást. Az új ipari kapacitások szintén támogathatják az exportot, de az alacsony kapacitáskihasználtság miatt ezek teljes kihasználásához a külső kereslet jelentős élénkülésére lenne szükség.
Strukturális reformok kellenek
Az OECD a nyugdíjrendszer reformját is javasolja, például a jogosultsági feltételek szigorításával és bizonyos ellátások szintjének módosításával. Az öregedéssel összefüggő kiadások 2070-re meghaladhatják a GDP 5 százalékát, ami jelentős többletterhet jelenthet az államháztartás számára.
Az OECD szerint az energiaár-támogatások célzott szociális támogatásokkal történő felváltása csökkentené a költségvetés energiaár-kitettségét, ösztönözné az energiatakarékosságot és mérsékelné az energiaimport-függőséget.
Emellett az üzletalapítás költségeinek csökkentése, a csődeljárási rendszer fejlesztése és a korrupció elleni fellépés erősítése javíthatná a vállalkozási környezetet, fokozhatná a versenyt és növelhetné a termelékenységet, amely jelenleg elmarad az OECD-országok átlagától.
Az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi a mesterséges intelligencia (MI) szuverén irányítását szolgáló európai digitális teret sürgető polgári ötletet. 
