Az Egyesült Államok 30 éves állampapírhozama átmenetileg 5,3 százalék fölé kúszott, emellett a brit és japán hosszú távú hozamok szintén magas szintre jutottak – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A globális állampapír-hozamszintek egyik legfontosabb egységes befolyásoló tényezői: az energiaárak, a geopolitikai helyzet, a befektetői hangulat és ennek következménye, a globális inflációs környezet. Emellett a jegybanki kamatszint, az államadósság és további makrogazdasági mutatók is felfelé mozdítják a hozamokat.
A koronavírus-járványtól az AI-lázig
A 2008-as globális pénzügyi válságot követő időszakban a fejlett gazdaságok zömét alacsony infláció és visszafogott kamatok jellemezték. Az állampapírhozamok alacsony szintre estek, egyes európai országokban pedig átmenetileg negatív értékek alakultak ki (vagyis a befektetők fizettek kamatot az államoknak).
A 2020-as évek elején felgyorsult infláció, a koronavírus-járvány, a geopolitikai konfliktusok és az energiaárak változása átrendezte a 2008 után kialakult hozamkörnyezetet.
A hosszú hozamok emelkedése részben a globális költségvetési helyzet romlásával magyarázható: a fejlett és a közepesen fejlett országok zömében magas az államháztartási hiány. A magas deficit és a lejáró (alacsony kamatszintű) adósságok refinanszírozása növeli az állampapír-kibocsátást. Az OECD szerint 2025-ben a tagországok forgalomban lévő állampapír-állománya elérte a 61 ezer milliárd dollárt, ez 2026-ra tovább növekszik.
Az állami szektor finanszírozási igényeivel párhuzamosan nőtt a vállalatok beruházási igénye, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan. Az adatközpontok, a félvezetőgyártás és az energetikai infrastruktúra különösen sok tőkét igényelnek. Ráadásul az államok és a vállalatok ugyanazokért a megtakarításokért versenyeznek (az OECD szerint 9 technológiai nagyvállalat 2026 és 2030 közötti összesített tőkeberuházása a tervek szerint eléri a 4100 milliárd dollárt). Mindez emelkedő reálhozamokat eredményez, amely kétféleképpen teremt új egyensúlyt a megtakarítások és a beruházási igények között: egyfelől ösztönzik a megtakarításokat, másfelől visszafogják a nem IT-beruházásokat és az állami költést.
Élesedhet a magyar helyzet is
Az infláció az állampapírhozamok egyik legfontosabb meghatározója. Ha a befektetők magasabb inflációra számítanak, akkor nagyobb nominális hozamot várnak. A közel-keleti konfliktus 2026-ban jelentős energiapiaci bizonytalanságot okozott, feltornázta az olaj- és gázárakat, amik közvetlenül emelték az üzemanyag- és az energiaköltségeket, valamint közvetetten a szállítási, termelési és szolgáltatási árakat. Ezzel párhuzamosan az amerikai, japán, francia és német állampapírhozamokat is megemelte.
A nagyobb gazdasági szereplők hozamváltozásai más országok hozamait is befolyásolják. Az USA és az euróövezet állampapírjai globális referenciaeszközök, ezért hozamaik emelkedése növeli a többi országgal szemben elvárt hozamszintet.
Ez kifejezetten érinti a feltörekvő piacokat (és ezen belül hazánkat), főként abban az esetben, ha az adott ország magas adóssággal, relatíve alacsony devizatartalékokkal vagy jelentős volumenű, kockázatérzékeny külföldi befektetővel rendelkezik.
2026 júniusára majdnem 1,5 százalékpontos csökkenés történt a magyar tízéves hozamban (5,03 százalék) januárhoz (6,53 százalék) képest. A márciusi 7,17 százalékkal összevetve pedig még nagyobb, 2,1 százalékpont volt a mérséklődés.
Ezt többek között a forint erősödése, az európai uniós források megszerzése és az eurózónához való csatlakozási szándék jelzése eredményezte. Az alacsony infláció és a kedvező gazdasági kilátások alacsonyabb hosszú távú hozamokra adnak esélyt.
Ugyanakkor a globális hozamemelkedés ezzel ellentétes hatást fejt ki (a 10 éves hazai hozam jelenleg 5,74 százalék). Így összességében a következő években a hozamszint növekedése várható.
Ennek oka, hogy a nemzetközi hozamszint évek óta emelkedik, s egyelőre nem érte el a csúcspontot. Különösen aggasztó, hogy az euróban denominált 10 éves állampapírok átlagos hozamszintje 4,1 százalék körüli szintre emelkedett a tavaly év végi 3,3 százalékról.
Pedig a magyar költségvetés számára az egyik legnagyobb könnyebbséget éppen az alacsonyabb kamatkiadások, az államadósság kedvezőbb refinanszírozása jelenthetné. Hogy ez miként alakulhat a következő időszakban, arról is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
Európai és ázsiai helyzetkép. 
