Az értékelés szerint az infláció és az egységnyi munkaerőköltség növekedése az elmúlt időszakban az Európai Unió legmagasabbjai közé tartozott, miközben a gazdasági növekedés gyenge maradt.
A jelentés szerint az ár- és költségnyomás várhatóan csak fokozatosan mérséklődik, és továbbra is meghaladja az uniós átlagot. A dokumentum rámutat: a költségvetés GDP-arányos hiánya az elmúlt években tartósan magas volt.
A bizottság 2026-ra 6,2 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos deficitet prognosztizál. Az államadósság-ráta a GDP 73,5 százalékáról 74,6 százalékra emelkedett 2025 végére, és a bizottság várakozásai szerint 2027-re elérheti a GDP 76,8 százalékát.
A dokumentum szerint több, a korábbi kormány által hozott intézkedés erősíti a gazdaság sérülékenységét, így a széles körben alkalmazott, nem célzott támogatások, az államilag támogatott hitelek, az árkorlátozások és egyes piaci beavatkozások, amelyek a bizottság szerint torzíthatják a pénzügyi és kiskereskedelmi piacok működését, valamint csökkenthetik a monetáris politika hatékonyságát.
A testület kifogásolta az üzleti környezet kiszámíthatóságát is. A jelentés szerint a gyakori jogszabály-módosítások, a rendeleti kormányzás széles körű alkalmazása és a korlátozott társadalmi egyeztetés növelik a vállalkozások szabályozási kockázatait. A bizottság emellett továbbra is súlyos problémának tekinti a korrupciót, a közbeszerzési piac versenyhiányát, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés alacsony szintjét.
A dokumentum szerint Magyarország az egyik leginkább Oroszországtól függő uniós tagállam maradt az energiaimport területén, miközben a fosszilis energiahordozók támogatása továbbra is jelentős.
A jelentés kitér a társadalmi kihívásokra is: jelentősek az oktatási egyenlőtlenségek, nő a hosszú távú munkanélküliség, magas a szegénység kockázata a hátrányos helyzetű csoportok körében, és a lakhatás megfizethetősége az egyik legsúlyosabb probléma az Európai Unióban.
A bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben továbbra is felfüggesztett állapotban marad. A testület szerint a költségvetési és strukturális reformok következetes végrehajtása hozzájárulhatna a fennálló gazdasági sérülékenységek csökkentéséhez.
Az Európai Bizottság azt javasolja Magyarországnak, hogy a következő két évben szigorúbb költségvetési politikával, a versenyt torzító intézkedések fokozatos kivezetésével, valamint a versenyképességet és az energiafüggetlenséget erősítő reformokkal javítsa gazdasági teljesítményét.
Az országspecifikus ajánlásában a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon 2026-ban jelentős eltérés várható az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács által ajánlott nettó kiadási pályától. Ezért azt javasolja, hogy a kormány ellenőrizze a kiadások növekedését, ugyanakkor a védelmi kiadások emelésére biztosított uniós rugalmassági lehetőségeket is használja ki.
A testület szerint a magasabb védelmi kiadások mellett biztosítani kell a költségvetési fenntarthatóságot, az energiaárak hatásait enyhítő intézkedéseknek pedig átmenetinek és célzottnak kell maradniuk.
A bizottság emellett az ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetését, a középtávú költségvetési keretrendszer megerősítését és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását sürgeti.
Az ajánlás kitér a korrupcióellenes intézkedések megerősítésére, a közbeszerzési versenyt korlátozó gyakorlatok megszüntetésére és a tőkepiacok fejlesztésére is.
Az innováció ösztönzéséhez növelni kell a kutatás-fejlesztési kiadások kiszámíthatóságát, egyszerűsíteni kell az adórendszert, és fokozatosan ki kell vezetni az egyes ágazatokra kivetett torzító különadókat.
Az energiaügyek terén a bizottság az orosz energiaforrásoktól való függőség gyorsabb csökkentését, a fosszilis energiahordozókat támogató támogatások kivezetését, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és a megújuló energiaforrások használatának növelését ajánlja.
A társadalompolitikai ajánlások között szerepel az oktatási eredmények javítása, a hátrányos helyzetű csoportok nagyobb arányú bevonása a minőségi oktatásba, valamint a pedagóguspálya vonzerejének további növelése.
A bizottság emellett szükségesnek tartja az aktív munkaerőpiaci programok bővítését, a szociális támogatások és munkanélküli-ellátások megfelelőségének javítását, az egészségügyi és hosszú távú gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítését, valamint a lakhatási támogatások célzottabbá tételét. Az ajánlás szerint növelni kell a megfizethető és szociális lakások kínálatát is.
