Az Európai Bizottság által az elmúlt években a hazai közbeszerzési eljárásokat illetően a legnagyobb kritika az egyajánlatos tenderek magas aránya volt. 2024-es adatok szerint az Európai Unió átlaga 28 százalék volt, míg Magyarországon 34 százalékra rúgott. A magyar mutató 2015-2024 között az egyik legmagasabb volt az EU-ban, a koronavírus-járvány időszakában 40-50 százalék között tetőzött, majd részleges javulás indult a jogállamisági feltételek megjelenése után – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: Magyar Péter Facebook oldala
De az Európai Bizottság a „testreszabott”, bizonyos cégeknek kedvező pályázati kiírásokat, a szűk határidőket és az átláthatósági problémákat is kifogásolta, amelyek összességében a szabad verseny korlátozását eredményezték.
„Az alapvető konfliktust az okozta, hogy Magyarországon az ajánlatkérők arra törekedtek, hogy megfeleljenek az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hatályos jogszabályoknak. Az Európai Unió ezzel szemben arra is kíváncsi, hogy az adott eljárás strukturálisan mit okoz az egész rendszer működésében, sikerül-e az államnak a valós versenyt megteremtenie” – mondta el a portálnak dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft. tulajdonosa, alapítója és közbeszerzési szakjogásza.
„Nagyon sok döntési jogkört és forrást központosítottak az elmúlt években. Az lenne az ideális, ha színes lenne a piac, érvényesülne a szubszidiaritás elve (vagyis az arra való törekvés, hogy a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb, legközelebbi szinten hozzák meg, ahol a döntések hatása leginkább érvényesülni fog – a szerk.) és nem egy nagy ajánlatkérő uralná a terepet”
– tette hozzá.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az előző kormány milyen eszközökkel érte el, hogy teljes iparágak süllyedtek apátiába és nem is indultak el az állami tendereken. De az is kiderül, hogy milyen mozgások indultak el a piacon azóta, hogy Balásy Gyula felajánlotta az államnak a kommunikációs és rendezvényszervezési cégeit.
Búcsúztak a norvégok és a belgák. 
