„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – fogalmazott a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Kapitány István ezt annak kapcsán említette, hogy a Tisza Párt gazdaságpolitikájának egyik fontos csapásiránya egy startup-barát környezet kialakítása, aminek érdekében egy országos innovációs stratégiát is kialakítanának – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Ha a tendenciákat nézzük, az látszik, hogy ahogy a gazdaságunk legtöbb szegmenségben, úgy a koronavírus-járvány megjelenéséig a hazai startup-ökoszisztéma is erősödött. Ezt követően viszont hanyatlani, vagy legalábbis a versenytársakhoz képest lemaradni látszott.
A StartupBlink nevű platform minden évben kihozza a startupokra vonatkozó ökoszisztéma-indexét (Startup Ecosystem Report).
Ezen jól látszik, hogy épp 2020-ra érte el Magyarország a legjobb helyezést az országok rangsorában, amikor globálisan a 37. helyre jött fel. Majd a Covid érkezésével és a sorozatos gazdasági válságok következtében 2021-re egy markáns visszacsúszást figyelhettünk meg, hogy aztán a legutóbbi, 2025-ös listán már az 51. helyen találjuk Magyarországot.
A rangsort toronymagasan az Egyesült Államok vezeti, a StartupBlink módszertana szerinti 254 ezer ponttal. A második helyezett Egyesült Királyságnak több mint 70 ezer, a harmadikon álló Izraelnek 62 ezer pontja van. Kína csak a 13. helyen áll, viszont a teljes ökoszisztéma éves szintű, 45 százalékos növekedése az egyik legkiemelkedőbbnek számít (a rendkívül érett piacnak számító Egyesült Államokban ez az ütem 18 százalék volt).
A teljes cikkből kiderül, hogy melyek a legvonzóbb városok a startupok számára, és hol szerepel ezen a listán Budapest. De arról is olvashatnak, hogy milyen előnyei és hiányosságai vannak a hazai startup-ökoszisztémának.
Három tényező is óvatosságra int. 
