Bár már több mint három hónapja tart a közel-keleti háború, a nagy nemzetközi szervezetek még mindig nem tudják megbecsülni, hogy pontosan milyen hatásokkal járhat hosszabb távon az energiaválság és az infláció megugrása a világgazdaság növekedésére. Vagy inkább azt nem látják, hogy hol lehet a gödör alja.
Ennek elsődleges oka, hogy „a konfliktus időtartama és kiterjedése továbbra is bizonytalan” – emelte ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a legfrissebb, globális világgazdasági előrejelzésében. Az OECD Magyarországra vonatkozó előrejelzéseiről és ajánlásairól bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Ami igazán baljóslatú, hogy hiába fejeződne be az iráni háború záros határidőn belül, annak „gazdasági hatásai várhatóan még hosszú ideig érezhetők lesznek. Tekintettel arra, hogy a megrongálódott infrastruktúra és szállítási útvonalak helyreállítása, valamint a termékek világszerte történő eljuttatása hónapokat vesz igénybe” – teszi hozzá a szervezet.
Rossz és még rosszabb pálya
Az OECD az energiaárak emelkedése, az inflációs kockázatok és a geopolitikai feszültségek hatására tovább rontotta a globális növekedési kilátásait.
A szervezet idén március végén még azzal számolt, hogy 2,9 százalékkal bővülhet a világgazdaság. Ezt az előrejelzését most 2,8 százalékra rontotta. Az iráni háború kirobbanása, vagyis február 28-a előtt még 3,4 százalék volt a prognózis.
A 2027-es, 3,1 százalékos előrejelzéshez egyelőre nem nyúlt hozzá az OECD. Ez azonban könnyen változhat. Ha ugyanis idén év végéig sem születne megállapodás az Egyesült Államok és Irán között (amire a novemberi amerikai félidős választások és a Trumpra nehezedő belpolitikai nyomás miatt inkább kisebb az esély), akkor a 2027-ben várható GDP-növekedés 2,1 százalékra lassulhat.
Ebben az esetben a mélyponton, 2026 utolsó negyedévében 1 százalék alá (0,8 százalékra) mérséklődhet a globális gazdaság éves szintű növekedése.
Áremelkedés minden soron
A legnagyobb kockázatot természetesen az energiaárak elszabadulása jelenti, ami azt követően egészen széles körű inflációs megugrást idézhet elő a mezőgazdasági termelői áraktól kezdve a logisztikai költségeken át az élelmiszerek fogyasztói áráig.
A Világbank június elején közzétett adatai is ezt mutatják. Az élelmiszerárindex a 2025-ös átlagos 109,2 pontról idén májusban 120,8 pontra emelkedett (ez még mindig alacsonyabb, mint a 2023-as szint).
A növényi olajok és takarmány-alapanyagok indexe 104,5-ről 123,7 pontra emelkedett. A napraforgó, a repce és a szójaolaj esetében pedig legutóbb 2022-ben láthattunk a jelenleginél magasabb árakat.
Eközben a gabonafélék árindexe a 2025-ös átlagos 101,3-ról idén májusban 112,7 pontra ugrott.
Az OECD adatai is alátámasztják, hogy a mostani energiaválság két fő vesztese a világ vezető régiói közül a Távol-Kelet és az Európai Unió.
Az árupiaci termékek drágulásának listáját az ázsiai földgázár vezeti. 2026. február 27-e (vagyis az iráni háború kitörése előtt) és 2026. május 27-e között brutálisan, 80,8 százalékkal ugrott meg az energiahordozó jegyzése. Az európai gáz ugyanebben a periódusban 43,2 százalékkal drágult, míg az Egyesült Államokban csak 6,3 százalékkal.
Az olajáraknál már nem ilyen nagy a különbség. Sőt, az Egyesült Államokban irányadónak számító WTI-típusú nyersolaj hordónkénti ára nagyobb mértékben (37,9 százalékkal) emelkedett, mint az Európai Unióban és zömében a Távol-Keleten is meghatározó északi-tengeri Brent típusú kőolaj (aminek az ára 30 százalékkal ugrott).
Mindkét típuson túltett viszont az orosz Ural típusú nyersolaj, ami ebben az időszakban több mint 68 százalékot emelkedett. Sőt, március végén és április elején az a helyzet is előállt, hogy az orosz olaj a megnövekvő kereslet miatt drágább volt a Brentnél.
Március 31-én az Ural jegyzése 115,98 dollár volt hordónként, a Brenté pedig 107 dollár. Mostanra, június elejére már ismét az északi-tengeri kőolaj kerül többe: a határidős jegyzés 94 dollár felett áll, szemben az orosz nyersolaj 88 dollárjával.
De az árkülönbség így is elhanyagolható az iráni háború előtti szintekhez képest, amikor az Ural majdnem harmadannyit ért, mint a Brent. Sőt, India és Kína még olcsóbban, jelentős diszkontért cserébe tudott az orosz energiahordozóhoz hozzájutni.
India és Kína kibekkelik, Japán már kevésbé
A legnagyobb távol-keleti gazdaságok kilátásait nagyon vegyesen érinti az iráni háború okozta energiaár-sokk.
Az OECD a márciusi előrejelzéséhez képest ezúttal is Indiában várja idén a legnagyobb GDP-növekedést (6,3 százalékkal), majd Indonézia (4,7 százalékkal) és Kína (4,5 százalékkal) következnek. A várható indiai és a kínai gazdasági pályát nagyon enyhén, 0,1 százalékponttal felfelé módosította a szervezet.
A Távol-Keleten az energiaválság legnagyobb vesztese a jelentősen emelkedő importköltségek miatt Japán. A szigetországra vonatkozó idei előrejelzését az OECD a márciusi 0,9-ről 0,6 százalékra rontotta. 2027-ben is csak minimális, 0,8 százalékos gyorsulás várható.
A legnagyobb javulás pedig Dél-Koreában látható, ahol márciusban még csak 1,7 százalékos növekedést várt 2026 egészére az OECD, június elején viszont már 2,6 százalékosat. Ez jórészt a koreai félvezető- és memóriachip-gyártók (Samsung Electronics, SK Hynx) teljesítményével és így az exportkapacitások felfutásával magyarázható.
Az OECD-tagországok közül a Távol-Keleten a dél-koreai kormány vezette be a legtöbb központi intézkedést a háztartások és a vállalatok számára, hogy mérsékelje az energiaárak megugrásának hatását. A szervezet minden ilyen intézkedésnél (tehát ez nem specifikus „magyar ajánlás” – a szerk.) megjegyzi, hogy az állami beavatkozásoknak jól célzottnak kell lenniük és a leginkább rászoruló háztartásokat kell támogatniuk. Emellett, amint csak lehet (vagyis az energiahordozók világpiaci árának csökkenése ezt megengedi) ki kell vezetni őket a rendszerből.
Mi lesz az Európai Unióval?
Az energiaválságnak az Európai Unió és a feltörekvő piaci országok, így Magyarország lehetnek a legnagyobb kárvallottjai. Ezt Varga Mihály jegybankelnök is rendszeresen kiemeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéseit követően. Ha csak ezt a hatást nézzük, érthető, hogy az OECD idén nem számít kamatcsökkentésre Magyarországon.
Ugyanakkor a választások óta különösen nagyot erősödő forint árfolyama miatt a hazai elemzői körökben inkább meglepőnek számítana, ha az év végéig 6,25 százalékon maradna az irányadó ráta. Főleg úgy, hogy a Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén már volt olyan jegybankár (vagy jegybankárok, ez majd a június 10-én megjelenő MNB-jegyzőkönyvből kiderül), aki(k) a kamatcsökkentésre voksolt(ak).
Az OECD Szlovákia, Horvátország, Csehország és Lengyelország esetében is alacsonyabb növekedést vár a 2025-öshöz képest. Bár Magyarországon az egy évvel korábbi 0,3 százalék után jelentős javulás várható, valójában az 1,6 százalékos növekedési ütem még így is inkább pesszimista forgatókönyvnek tűnik (Magyar Péter miniszterelnök például az RTL-nek adott interjúban arról beszélt, hogy 2 százalékos GDP-bővülést vár ebben az évben).
A legrövidebbet pedig Románia húzhatja, ahol idén 0,1 százalékos recessziót valószínűsít az OECD, az energiaválság mellett az elszálló költségvetési hiány miatti megszorító intézkedések hatására. Keleti szomszédunknál viszont a felpattanás is gyors lehet 2027-ben.
Az Európai Uniót nagyon érzékenyen érintik az iráni háború nyomán felerősödő inflációs kockázatok. A tavalyi 1,4 százalék után a GDP idén 0,8 százalékkal bővülhet és még a 2027-re várt 1,2 százalék is alatta maradhat a 2025-ös szintnek.
Magyar szempontból kifejezetten aggasztó hír lehet, hogy az OECD a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország idei és jövő évi GDP-kilátásait is rontotta. 2026-ban a német gazdaság 0,7 százalékkal bővülhet a márciusban várt 0,8 százalék helyett, míg 2027-ben a korábbi 1,5 százalék után már csak 1,1 százalékos bővülés prognosztizálható.
Románia mellett pedig Belgium és Írország is recesszióba süllyedhet idén az EU-s tagállamok közül. A belga GDP 0,7 százalékkal mérséklődhet 2026-ban, majd jövőre már 1,1 százalékkal bővülhet. Írországban a tavalyi elképesztő, 12 százalék feletti növekedést 1 százalékos gazdasági zsugorodás követheti (majd 2027-ben megint, ezúttal 2,9 százalékkal emelkedhet már a gazdaság).
Eközben az energiaválság fő okozója, az Egyesült Államok növekedési kilátásai érdemben nem változtak. Az OECD 2026-ban ugyanúgy 2 százalékos GDP-ütemre számít, mint tette azt márciusban. 2027-re vonatkozóan pedig nagyon enyhén, 0,1 százalékponttal felfelé módosította és 1,8 százalékra emelte a prognózisát.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn este bejelentette, hogy 2027-től minden érintettre kiterjesztik a családi pótlék emelést. 
