Stresszteszt alatt a világgazdaság, kiállhatja a pofonokat?

Ahogy arra számítani lehetett, az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja miatt kialakuló energiaárrobbanás és ellátási sokk alacsonyabb globális gazdasági növekedést és magasabb inflációt eredményezhet idén. Pedig tavaly év végén és 2026 elején az erős lakossági fogyasztásnak és a technológiai iparágakba áramló (különösen a mesterséges intelligenciához kötődő) magánberuházásoknak köszönhetően még kifejezetten biztatóan alakultak a várakozások.

„A közel-keleti helyzet próbára teszi a globális gazdaság ellenálló képességét. Arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése továbbra is erős marad, de lassabb lesz, mint amilyet a háború kirobbanása előtt vártunk. Az infláció pedig lényegesen magasabb lehet” – mutatta be a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzését Mathias Cormann, a szervezet főtitkára. Az OECD előrejelzési horizontján még 2027 második félévében sem érheti el a globális GDP-bővülés azt az ütemet, amire februárban, a konfliktus kirobbanása előtt számítottak.

Ázsia viszi a prímet, de szintén egy lassabb pályán

Összességében 2026-ban 2,9, 2027-ben pedig 3 százalékos növekedés valósulhat meg globálisan. Mindkettő alacsonyabb szám, mint a 2025-ös év egészére várt 3,2-3,3 százalék közötti bővülés.

Az OECD növekedési rangsorának első három helyezettje nem változott. 2025 után idén és jövőre is India, Indonézia és Kína gazdasága bővülhet a legdinamikusabban. Ugyanakkor mindhárom ország potenciálisan az egy évvel korábbi szintje alatt teljesíthet. India növekedése 7,6 százalékról 6,1, Indonéziáé 5,1-ről 4,8, míg Kínáé 5-ről 4,4 százalékra lassulhat.

A világ 19 legnagyobb országát és az Európai Uniót tömörítő (és a globális GDP 85-90 százalékát adó) G20 csoport kilátásai is romlottak: az elmúlt év 3,3 százalékos bővülése után idén és jövőre is 3 százalékos növekedés jöhet össze.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban a tavalyi 0,4 százalék után idén 0,8, 2027-ben 1,5 százalékos GDP-bővülés várható. Az eurózóna növekedése idén 0,8 százalék lehet, ami ezt követően 1,2 százalékra gyorsulhat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig a keddi kamatdöntő ülése után jelezte, hogy jelentősen rontotta a prognózisát: a decemberi 2,4 helyett idén már csak 1,7 százalékkal, jövőre pedig a korábban várt 3,1 helyett 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

A legnagyobb mértékben a decemberi előrejelzéshez képest az OECD az Egyesült Királyság várható növekedési ütemét csökkentette, 0,5 százalékponttal. Majd az euróövezet és Dél-Korea kilátásai romlottak leginkább, 0,4 százalékkal. Az MNB a magyar gazdaságot illetően ennél nagyobb, 0,7 százalékos korrekciót hajtott végre.

2026 vs. 2022

Meg kell azonban jegyezni, hogy az OECD mostani előrejelzése egy viszonylag optimista forgatókönyvből indul ki. „A közel-keleti válság jelentős bizonytalanságot okoz a globális kereslettel kapcsolatban (ez Magyarország legjelentősebb felvevőpiacait, így a hazai export kilátásait negatívan befolyásolhatja, erről Varga Mihály jegybankelnök is beszélt a keddi kamatöntést követően – a szerk.). A mostani előrejelzéseink abból indulnak ki, hogy a jelenlegi energiapiaci sokk csak ideiglenes, és az energiaárak 2026 második felétől mérséklődnek majd” – írja a szervezet.

Az igazi bizonytalanságot nemcsak az jelenti, hogy meddig tart a háború, hanem az is, hogy a konfliktus miatt leálló vagy megsérülő közel-keleti olaj- és gáztermelő létesítményeket milyen időtávon lehet újraindítani és azok mikor futhatnak fel újra teljes kapacitásra.

Az energiaárak a mostani, hormuzi válság miatt döntően azért alacsonyabb szinten maradtak, mint az orosz-ukrán háború kitörése utáni időszakban. Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti ára idén a csúcson a 120 dollárt közelítette, míg 2022 februárjában 140 dollár közelébe szúrt a jegyzés. Az is igaz ugyanakkor, hogy a felpattanás mértéke hasonló volt: négy éve 90 dollár, ezúttal pedig 65-70 dollár környékéről rugaszkodtak el az árak.

A kőolajból készülő termékek közül a dízel ára hordónként idén 160 dollárig emelkedett, míg az orosz-ukrán háború kirobbanása után 220 dollárig. A repülőgép-üzemanyag (kerozin) ára viszont most sokkal magasabb szinteken tetőzött, mint négy éve: 2022-ben hordónként 170 dollár fölött volt a maximum, míg most megközelítette a 230 dollárt.

A holland tőzsdén kereskedett európai fölgáz (TTF) ára 2022 februárjában alulról súrolta a 220 eurós megawattóránkénti jegyzést, majd szeptemberben majdnem a 320-as szintet is elérte. Az iráni háború kirobbanása után a jegyzés „mindössze” 70 euróig ment fel (itt az ugrás mértéke is – a kőolaj árával szemben – érdemben magasabb volt négy éve). 

Ázsiába sokkal több energia megy direkt a Hormuzi-szoroson át

A földgázpiacon még egy érdekes különbséget láthatunk a 2022-es helyzethez képest. Az orosz-ukrán háború kirobbanása az európai földgáz árát repítette az egekbe, míg az ázsiai cseppfolyósított földgáz (LNG) árak csak jóval szerényebb mértékben emelkedtek. Az iráni háború nyomán viszont az Ázsiában irányadó LNG-árak magasabb szinteken tetőztek, mint az európai földgázé.

Ez részben azzal magyarázható, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül direkt módon jóval nagyobb mennyiségű energiahordozó megy Ázsiába, mint Európába. A világ tengeri kőolajszállításainak több mint 25, földgáztranzitjának pedig 20 százaléka közlekedik ezen az útvonalon.    

A legfontosabb csomópontok közül Mathias Cormann kiemelte még a Szuezi-csatornát és a tengeri útvonalat kiegészítő egyiptomi SUMED kőolajvezetéket, aminek fő feladata, hogy a közel-keleti energiahordozókat Európába juttassa. Itt a globális olajszállítások 6, míg a földgázszállítások 2 százaléka halad át. Bár a Szuezi-csatorna a világ második legfontosabb tengeri útvonala, a különbséget azért zongorázni lehet a Hormuzi-szoroshoz képest.

Aminek blokádja összességében az ázsiai országokat érzékenyebben érinti. Dél-Korea olajimportjának több mint 70, Japánnak több mint 55, Indiának pedig közel 40 százaléka halad át békeidőkben a szoroson keresztül. Kínának is meglehetősen magas a kitettsége, de az ország a háború kirobbanása előtt jelentős, 1,6 milliárd hordónyi olajtartalékot halmozott fel, ami most kényelmes mozgásteret biztosít a számára. Emellett a politikai kapcsolatai is lényegesen jobbak az iráni vezetéssel, mint a nyugati hatalmaknak. Európa esetében a direkt szállítások részaránya a Hormuzi-szoroson keresztül meglehetősen alacsony, 5 százalék körüli.

Így szállhat el az infláció

Az OECD már a márciusi előrejelzésében nagymértékben, 1,2 százalékkal megemelte a G20-országokra vonatkozó 2026-os előrejelzését. A szervezet szerint idén 4 százalék lehet az átlagos áremelkedési ütem, ami ráadásul számos gazdasági ágazatba átgyűrűzhet és a pénzpiacokra is nyomást helyezhet.

A legnagyobb mértékű inflációs növekményt épp a legsérülékenyebb helyzetben lévő Argentínától várja a szervezet: a decemberi előrejelzéshez képest 13,7 százalékponttal lehet magasabb az áremelkedés üteme. Majd Törökország jön 5,9 és India 1,7 százalékkal. Az euróövezetben az OECD jelenlegi várakozása szerint 0,7 százalékponttal lehet nagyobb a drágulás üteme. Nem véletlen, hogy a piac már két, egyaránt 25 bázispontos kamatemelést is vár az Európai Központi Banktól.

Az energiaárak emelkedése az alacsony jövedelmű háztartások számára jelentheti a legnagyobb kockázatot. Vagyoni helyzet alapján Európában Nagy-Britanniában nyílt a legszélesebbre az olló: a társadalom legalacsonyabb jövedelmi ötödében a rezsire és energiára fordított költségek az összes havi kiadás 8,4 százalékát teszik ki, míg a legfelső ötödnél csak valamivel több mint 3 százalékot. Németországban ez a két szám 7,8, illetve 3,9 százalék.

Országokra bontva Brazíliában a legmagasabb, közel 12 százalékos az energiaköltségek részaránya a teljes fogyasztói kosáron belül. A legnagyobb európai gazdaságok közül Olaszország viszi a prímet, nagyjából 11 százalékkal. A harmadik helyen az euróövezet összesített mutatója áll, csaknem 9 százalékkal.

„A magasabb energia- és műtrágyaárak növelhetik az élelmiszerárakat, ami szintén különösen a sérülékeny háztartásokat érintheti. A nitrogénalapú műtrágyagyártás szempontjából elengedhetetlen karbamidexport 34 százalékát a Perzsa-öböl térségének államai bonyolítják le. Az elszálló energiaárak pedig megdrágíthatják az európai országok számára a földgázkészletek évente szükséges feltöltését” – állapítja meg az OECD jelentése.

Amely emellett még olyan fontos, a világgazdaság működése szempontjából meghatározó alapanyagokat is megemlít, mint az alumínium (a globális kínálat 8 százaléka koncentrálódik a térségben), valamint a félvezetők és memóriachipek gyártásában meghatározó hélium (a globális kínálat több mint egyharmada kötődik a Közel-Kelethez) és bróm (a koncentráció itt még nagyobb, több mint kétharmados súlya van a térségnek).

A szervezet emellett megjegyzi, hogy a háborús helyzet a pénzpiacokat is fel-le rángatja: „További volatilitás alakulhat ki, miközben a hosszú lejáratú állampapírhozamok emelkedése növeli a fiskális kockázatokat.”  

Ráadásul épp egy olyan környezetben, amikor világszerte tapasztalható egy költségvetési lazítás, elég csak az új japán miniszterelnök terveire, vagy az Európai Unió saját védelmének megerősítése érdekében tett erőfeszítéseire gondolni. A magyar kormányt pedig épp a héten figyelmeztette az S&P Global, hogy a választásokkal kapcsolatos, legalább 1300 milliárd forintnyi fiskális élénkítés miatt az április 12-e után megalakuló új kormánynak muszáj lesz költségvetési kiigazításba fognia. Máskülönben egy negatív hitelminősítői döntést kockáztat (ami az S&P esetében a befektetésre már nem ajánlott, bóvli kategóriát jelentené).

A megoldási javaslatok és a kockázatok mérséklése szempontjából az OECD is megjegyzi, hogy erőteljesebb intézkedésekre lenne szükség az államháztartások fenntarthatóságának megőrzése érdekében. A szervezet szerint az energiasokk megfékezése céljából hozott intézkedéseknek (mint például idehaza az üzemanyagokra vonatkozó védett áraknak) célzottaknak és átmenetieknek kell lenniük. Középtávon pedig az energiahatékonyság javítása és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése mérsékelheti a kockázatokat.