Az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank a 6,25 százalékon álló alapkamaton. A gazdaságnövekedési és inflációs előrejelzését viszont nagymértékben rontotta a Monetáris Tanács. A jegybank szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet. Decemberi jelentésében az MNB még jóval magasabb, 2,4 százalékos növekedést várt 2026-ra – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Ami az inflációt illeti: a jegybank szerint a fogyasztóiár-index 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv (4 százalék) fölé emelkedik, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Éves átlagban idén 3,8, 2027-ben 3,7 százalékon alakulhat az infláció. Decemberi inflációs jelentésben az MNB 2026-ra még alacsonyabb, 3,2 százalékos áremelkedési ütemet várt.
A háttérben jelentős részben az iráni háború miatt elszabaduló energiaárak és az elmúlt hetekben a régiós átlagnál is nagyobb mértékben gyengülő forint állnak. A friss forintárfolyamot ide kattintva böngészheti:
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy „a jegybank Monetáris Tanácsa elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. „Az iráni háború kitörésével jelentősen emelkedtek az energiaárak, romlott a pénzpiaci hangulat. Óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítésre van szükség, a kamatokról továbbra is körültekintően, adatvezérelten döntünk majd.”
A teljes cikkből kiderül, hogy mit gondol Varga Mihály egy esetleges kamatemelés esélyéről, és hogy miben más a mostani energiaválság, mint a 2022-es volt.
A múlthetihez képest, egyelőre kevésbé tűnik sikeresnek az ukrán művelet. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
