Az inflációs adatokra pillantva meglepő lehet az alapkamat békén hagyása.

Jelentősen rontotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a gazdaságnövekedési és az inflációs előrejelzését is. Az MNB szerint idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP, miközben az infláció 3,8 százalék lehet 2026-ban.

A korábban biztosra vett márciusi kamatvágás elmaradhat, az infláció emelkedhet a közel-keleti konfliktus miatt. 

Nem hozta meg a várva várt áttörést a hazai gazdaságban 2025 utolsó negyedéve sem. Mind negyedéves, mind éves összevetésben az uniós átlag alatt teljesítettünk, és még V4-es társaink közül is mi voltunk a leggyengébbek. Fordulatot talán a hazai jegybank kamatvágási lépései hozhatnak.

Az Mfor Elemzői Konszenzus nem hozott egységes eredményt: egyesek már kedden várnak kamatcsökkentést az MNB-től, mások csak márciusban.

Hamarosan bejelentést tesz a nagymúltú magyar intézmény, fókuszban lesz a hivatalos kommunikáció is.

A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Várhatóan nem születik meglepetés, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén is változatlan szinten tartja az alapkamatot.

Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 

Októberben is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A jegybank monetáris tanácsa ismét óvatos maradt, tavaly szeptember óta nem nyúlt az irányadó rátához. 

Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.

Csökkenő forgalomban esett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a héten, pénteken 99 207,79 ponton zárt, 990,77 ponttal, 0,99 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel korábban. Leminősítés a Molnál, gyenge gazdasági teljesítmény rontották a helyzetet.   

A jelenlegi feltételek és piaci környezet mellett az MNB ezúttal sem látott okot arra, hogy változasson a 2024. szeptember végétől 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Varga Mihály MNB-elnök 15 órakor ismerteti.

Az alapkamatot 6,5 százalékon hagyó monetáris tanácsi döntés után tartott elnöki sajtótájékoztató alatt a hazai fizetőeszköz viszonylag jelentősebbet drágult az euróval és a dollárral szemben.

Az MNB monetáris tanácsa nem változtatott a 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton.

Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 

Hogy látják a szakértők?

Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 

Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 

Aggasztóak az inflációs kilátások, a növekedés szintén gyengén alakult, a jegybank azonban óvatos és türelmes, ezért nem változtatott az alapkamaton. Lehet, hogy az idén már nem is lesz kamatcsökkentés.

Májusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. Utoljára szeptemberben volt kamatcsökkentés, lazítás leghamarabb a második félévben lehet a szakértők szerint. 

Varga Mihály szerint óvatosságra és stabilitásra van szükség.

Nincs meglepetés.

A piacok figyelnek. 

Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és a plénum a kamatfolyosón sem változtatott. A keddi döntés nem okozott meglepetést, a szakemberek egyhangúlag erre számítottak.

A jelenlegi jegybankelnök regnálása idején az MNB monetáris tanácsába került személyek az utódja, Varga Mihály munkába állása után még másfél hónapig többségben maradnak.

Ahogy egy hónapja, úgy Virág Barnabás alelnök tájékoztatása szerint most is elhangzott egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat. Hogy ezúttal is Patai Mihály másik alelnöktől, az később derül ki.

A Gránit Alapkezelő, a Makronóm Intézet, az Erste, a CIB Bank és az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint szinte biztosan változatlan marad decemberben is a jegybanki alapkamat, ám az Inflációs jelentés tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

És akkor még az Erste elemzői optimistának tűnnek.

Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Erről is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart. Hogy változhat-e a most 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, az is kiderül az adásból, amelyet - ha netán lemaradt volna róla - most visszahallgathat.

Kérdés, sikerrel jár-e?

Több tényező is erre ösztönözte a magyar jegybank vezetőit.

Már nagyon vártuk ezt.

A jelek szerint Virág Barnabás jegybanki alelnök nem tudta meggyőzni a piacot a keddi 25 bázispontos kamatcsökkentés szükségességéről, közel két óra alatt másfél egységgel gyengült a hazai fizetőeszköz az uniós pénzzel szemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői konszenzusnak.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama kedd délelőtt a 390-es lélektani határ alatt körül cirkált, kérdés, ott is marad-e azt követően, hogy délután 2 órakor lehull a lepel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéséről. A tőzsdéken nincs egyértelmű irány, az újabb rekordszintre jutott BUX a maga enyhe emelkedésével a jobbak közé tartozik, hála annak, hogy a hazai blue chipek a Telekom kivételével erősödnek. Az olaj ára felfelé, a gázé lefelé menőben, az arany drágul, a kriptók viszont esnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az MBH Bank szakértője szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel.

Óvatosan, de ismét vágott az alapkamaton a jegybank.

Azzal, hogy megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A Monetáris Tanács keddi ülésén a várakozásnak megfelelően 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők júniusra is ekkora vágással számolnak. 

Ismét csökkentették a jegybanki alapkamatot.

A Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az okokra szokás szerint a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón derül fény.

Keresetek, államháztartási hiány, munkanélküliség, kamatdöntés - mozgalmas hét elé nézünk hétfőtől.

Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint két tényező tette lehetővé az erőteljes, 100 bázispontos alapkamat-csökkentést, ugyanakkor továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a növekedés motorjának számító fogyasztás.