A hét egyik legfontosabb hazai gazdasági eseménye a forint mélyrepülése volt. A magyar fizetőeszköz mélyen alulteljesítőnek bizonyult a régiós devizákhoz képest is. Csütörtökön mind az euróval, mind a dollárral szemben történelmi mélypontra került, majd a gyengülés pénteken is folytatódott. Kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Király Béla elemezték a forint és a magyar gazdaság helyzetét.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

Erősödött a forint a vártnál nagyobb magyar jegybanki kamatdöntés után; az eurót a bejelentést követően 405,26 forinton jegyezték. De nem sokkal később újból gyengülésnek indult.

MNB: 125 bázisponttal emelte az alapkamatot a monetáris tanács.

Virág Barnabás már a fordulat első jeleiről is beszélt.

Mekkora lehet az infláció? És mennyi, ha október 1-jével eltörlik a 480 forintos üzemanyagár-stopot? Elegendők voltak-e az eddigi jegybanki kamatemelések a fogyasztóiár-index fékezéséhez? Mikor lehet pozitív a reálkamat, vagyis kaphatunk a pénzünknél többet, mint amennyivel rontja annak értékét az infláció? Vajon visszaerősödhet-e még tartósan valaha a forint? Elegendő-e ehhez pusztán az, ha Magyarország megkapja az uniós pénzeket? Ezekre, a vélhetően most sokakat érdeklő kérdésekre kereste a választ Klasszis podcastunkban főszerkesztőnk, Csabai Károly a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, Trippon Mariannal.

Ahogy azt már jó ideje megszokhattuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezúttal is kamatot emelt a hó végén. De vajon elég lesz-e a 100 bázispontos szigorítás, azt figyelembe véve, hogy ennél az infláció nagyobb mértékben emelkedik egyik hónapról a másikra? És mi lesz a forinttal, megtörhet a gyengülési trend, az euróval szemben például akár tartósan visszatérhet a 400-as szint alá? Heti videónkban ezeket a kérdéseket válaszolták meg kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Ma tartja soron következő havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Az egyre gyorsabban változó kamatkörnyezetben az ügyfelek számára komoly kedvezmény, összességében pedig versenyelőny lehet az, hogy már van bank, aki a bírálati időtől függően a hiteligény befogadásakor érvényes kamat mellett hajlandó folyósítani a lakáshitelt.

A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről-lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre. Ez a Magyar Nemzeti Bank stratégiája - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek adott interjújában.

Hiába emelte kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 2008 vége óta nem látott szintre a jegybanki alapkamatot, a hazai fizetőeszköz nemhogy erősödött, hanem az utóbbi napok stabilitását is elveszítette, s közel másfél hét után az euróval szemben ismét a 400-as szint fölé került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az MNB 200 bázisponttal emelte az alapkamatot.

Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.

Bár a tegnapi brutális, 185 bázispontos kamatemelés hatására a hazai fizetőeszköz árfolyama több egységgel erősödött, az euróval szemben például 396,7-ig, aztán ismét gyengült, s szerda reggel is még mindig 397,2 forinton cserélt gazdát az uniós pénz.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 185 bázisponttal,7,75  százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

A piacot némileg meglepve növelte az egyhetes betéti kamatokat az MNB. Ez a Magyarországon kialakult duális kamatrendszerben az alapkamat emelésével egyenértékű lépés volt.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

A forint történelmi mélypont közelébe süllyedt, ennek okai kerültek szóba aktuális podcastünkben. Barlai Róbert, a Diófa Alapkezelő elnöke, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese szerint a közgazdaságtanban „tökéletes viharként” emlegetett jelenség alakult ki, így a hazai makrogazdasági nehézségek mellett a külső tényezők is a gyengülés irányába mutattak. A kormány az új adók és a beruházások visszafogásának bejelentésével az általa megoldandó feladatot megkezdte, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy stabilizálódjon a forint helyzete. Merre mozdulhat a magyar fizetőeszköz?

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Már a harmadik hullámban emelték a hiteleik kamatát a bankok májusban. Ezzel még az MNB korábbi kamatemeléseinek hatása épült be a kölcsönfeltételekbe, de egy hét múlva újabb döntést hoz a monetáris tanács.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

Az nem kérdés, hogy a több mint húsz éve nem látott szintre ugrott áprilisi infláció lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Ha mérsékelni kívánja a negatív reálkamatot, akkor az eddigi 100 bázispontosoknál jóval nagyobb szigorítás kellene. Ez talán az immár tartósan gyenge, az euróval szemben a 380-as szint körül lecövekelt forintot is erősítheti, ami kapóra jöhetne azoknak, akik a brutális drágulások ellenére még képesek külföldi nyaralásra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) finoman szólva sincs könnyű helyzetben, hiszen az elszabadult inflációt kellene kordában tartania, miközben az ukrán háború miatt a forint zuhant, számos importtermék, így az energiahordozók ára pedig devizában is jelentősen nőtt. Egyesek már 10 százalékos inflációt prognosztizálnak, amelyet a Matolcsy György vezette intézménynek kellene megfékeznie.

A külföldiek spekulánsok műveletei hatására ment a forint az euróval szemben egészen a 400-as szintig. Most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel próbálja arra kényszeríteni a spekulánsokat, hogy zárják a pozícióikat, ami a forintot erősítő hatású lehet.

A jelentős forintgyengülés miatt a Magyar Nemzeti Bank várhatóan rendkívüli lépésre kényszerül, erre jó alkalom lehet a monetáris tanács kedden esedékes nem kamatdöntő ülése Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az infláció magas januári értéke a jegybankot is meglepte, ugyanakkor nem hazai, hanem nemzetközi jelenségről van szó. Az MNB a jövőben is folytatja a kamatemelést, és elvárja, hogy a bankok ezt a betéti kamatoknál érvényesítsék.

Aligha van ma bárki, aki ne azt latolgatná, vajon szerdán tényleg megtámadják-e az oroszok Ukrajnát. Ennek politikai, társadalmi hatásai beláthatatlanok, egy esetleges háború gazdasági következményei már inkább felmérhetők. Egyebek mellett például jókorát rúghatna az inflációba, amely amúgy is sokéves csúcsokat döntöget. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk a Trend FM-ben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál jobban, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatát - hasonló mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor. Az inflációs hatások ugyanis az MNB által korábban előrejelzettnél tartósabban velünk maradhatnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. De a kamatstop miatt ez ezúttal nem jár együtt a változó kamatozású jelzáloghitelek drágulásával. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank a duális kamatrendszer keretében csütörtökön újabb 20 bázispontos emelésről döntött. Az egyhetes betétek kamata immár 3,8 százalék, ám a forintot ez nem hatja meg.

A MNB újabb lépését követően a régióban immár messze a forintkamatok a legmagasabbak. Ennek ellenére csütörtökön a magyar fizetőeszköz az euró ellenében a történelmi mélypontja felé tartott.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 30 bázisponttal, 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

Nem volt meglepő ez a döntés.