A jelek szerint Virág Barnabás jegybanki alelnök nem tudta meggyőzni a piacot a keddi 25 bázispontos kamatcsökkentés szükségességéről, közel két óra alatt másfél egységgel gyengült a hazai fizetőeszköz az uniós pénzzel szemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői konszenzusnak.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama kedd délelőtt a 390-es lélektani határ alatt körül cirkált, kérdés, ott is marad-e azt követően, hogy délután 2 órakor lehull a lepel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéséről. A tőzsdéken nincs egyértelmű irány, az újabb rekordszintre jutott BUX a maga enyhe emelkedésével a jobbak közé tartozik, hála annak, hogy a hazai blue chipek a Telekom kivételével erősödnek. Az olaj ára felfelé, a gázé lefelé menőben, az arany drágul, a kriptók viszont esnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az MBH Bank szakértője szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel.

Óvatosan, de ismét vágott az alapkamaton a jegybank.

Azzal, hogy megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A Monetáris Tanács keddi ülésén a várakozásnak megfelelően 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők júniusra is ekkora vágással számolnak. 

Ismét csökkentették a jegybanki alapkamatot.

A Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az okokra szokás szerint a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón derül fény.

Keresetek, államháztartási hiány, munkanélküliség, kamatdöntés - mozgalmas hét elé nézünk hétfőtől.

Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint két tényező tette lehetővé az erőteljes, 100 bázispontos alapkamat-csökkentést, ugyanakkor továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a növekedés motorjának számító fogyasztás.

Összeült a Monetáris Tanács, a forintnak fájt a döntés.

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, az ipari termelői árakról és a külkereskedelemről közöl adatokat.

Már nemcsak eltérő javaslatok születtek a végül 75 bázispontosra sikeredett kamatdöntés mértékére, hanem a szavazatok sem voltak egyhangúak.

A piaci várakozások és Virág Barnabás jegybanki alelnök néhány nappal ezelőtti közlése ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal, 10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az okokra a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón derül fény.

A recesszió évében, visszaeső hitelezés mellett is hatalmas pénzeket tud behúzni a bankszektor. Hogy lehet ez, és hova vezet a remélhetőleg jóval pozitívabb ívet hozó 2024-es pálya?

Ahogy várni lehetett, tovább csökkent a kamatráta.

Törökországban hatalmas kamatemeléssel mennek neki a gigászi inflációnak, Argentínában az elnök szimbolikusan láncfűrésszel menne neki a növekedést visszafogó politikát gyakorló jegybanknak. Mindebből tanulhat a magyar gazdaságpolitika is, mivel látszik, hogy a politikával vezérelt jegybanki működés semmi jóra nem vezet.

A Magyar Nemzeti Bank újabb kamatvágást jelentett be. Hiába a magas infláció, a kamatszintek károsak a gazdaság egészére, ezért is lépéskényszerben van a jegybank.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elárulta, mekkora kamatcsökkenésre lehet számítani novemberben. A jegybank igyekszik mérsékelni a kamatszintet, miközben az inflációval küzd, a kormányzat ráadásul az MNB nyakába varrja a továbbra is kiugróan magas árszínvonalat.

Azután, hogy az éves infláció októberben másfél év után ismét egy számjegyű lett, most a labda a Magyar Nemzeti Bank térfelén pattog. A Monetáris Tanácsnak a jövő keddi, azaz november 21-ei ülésén arról kell döntenie, mennyivel csökkenti tovább a most 12,25 százalékos jegybanki alapkamatot. Merthogy a vágás biztosra vehető, csupán annak mértéke kérdéses. A lehetséges kimenetekről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.

A hazai jegybank váratlanul kamatcsökkentést jelentett be. Ennek megfelelően 75 bázisponttal mérséklődik minden eszköznek az irányadó kamata, ami mostantól 12,25 százalék.

Tavaly ősszel a forint megroppanását követően gyakorlatilag kettős kamatrendszert vezetett be az MNB azáltal, hogy az egynapos betétekre az alapkamatnál jóval magasabb hozamot biztosított. A keddi kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács ezt most kvázi megszüntette.

A jegybanki alapkamathoz ezúttal sem nyúlt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Ám az, hogy tovább csökkentette-e a tavaly októbertől már irányadó egynapos betéti kamatát és pont annyival, amennyit a korábbi hónapokban kilátásba helyezett és amennyire a piac is számított, csak a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón derül ki.

A piaci várakozás egyöntetűen arról szólt a Monetáris Tanács keddi ülése előtt, hogy a Magyar Nemzeti Bank változatlanul hagyja az alapkamatot.

Ha tényleg csökkentik az irányadó kamatot.

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tovább lazított.

Hozzányúltak az irányadó kamathoz, az egynapos betétek rátája 18-ról 17 százalékra csökken.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ugyan a jegybanki alapkamaton nem változtatott, egy másik fontos rátán viszont igen.

Több mint féléves szünet után a Monetáris Tanács ma megint hozzányúlt a kamatához.

Csak az energiafaló használt házak és egyes körzetek téglalakásainál lehet nagyot alkudni. Ha újra vágyik valaki, akkor ne számítson alacsonyabb árra! Lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a lakáspiac két jó és két rossz híréről, vásárlási tanácsokról, az új hitelről és a friss albérletárakról kérdezte ingatlanpiaci szakértőnket, Mester Nándort.

Az MNB keddi döntése szerint továbbra sem csökken az alapkamat. A döntés összhangban van a várakozásokkal.

Ezt a prognózist adták a Magyar Bankholding elemzői a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntése alapján.

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket változatlan kamatkondíciókkal alkalmazza a jövőben is. Az idei év egészére vonatkozó recesszió elkerülése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulásán múlik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Továbbra is 13 százalékon hagyta alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank.

Szerdán ugyan nem tudott tovább erősödni a forint árfolyama, de így is karnyújtásnyira van a lélektanilag és technikailag is fontos 400-as szinttől. Az európai piacokon említésre méltó emelkedést láthatunk, a BUX viszont csak stagnált szerda délelőtt.

Szeptember végén fújta le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaly júniusa óta tartó kamatemelési ciklusát, így nem volt meglepő, hogy mai ülésén a Monetáris Tanács nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök ezúttal a szokásosnál harminc perccel később, fél 4-kor ismerteti.

A Magyar Bankholding elemzői ugyanis egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Annak köszönhetően, hogy szerintük az infláció 2023 elejétől már lassulni kezdhet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

A várakozásoknak megfelelően 13 százalék maradt az MNB alapkamat, jelentette be a jegybank a Monetáris Tanács ülését követően.

A Magyar Bankholding elemzője úgy véli, a jegybank irányadó rátája a mostani 13 százalékkal szemben 2023 végén már csak 9 százalék lehet.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben.

A korábbi bejelentésével összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A hét egyik legfontosabb hazai gazdasági eseménye a forint mélyrepülése volt. A magyar fizetőeszköz mélyen alulteljesítőnek bizonyult a régiós devizákhoz képest is. Csütörtökön mind az euróval, mind a dollárral szemben történelmi mélypontra került, majd a gyengülés pénteken is folytatódott. Kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Király Béla elemezték a forint és a magyar gazdaság helyzetét.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

Erősödött a forint a vártnál nagyobb magyar jegybanki kamatdöntés után; az eurót a bejelentést követően 405,26 forinton jegyezték. De nem sokkal később újból gyengülésnek indult.