Bár Varga Mihály hivatalosan március 4-étől lehet a jegybank elnöke, a Nagy Márton növekedési álmainak megvalósulásához oly fontos alapkamatról döntő Monetáris Tanácsban a papírforma szerint csak április 22-én kerülhetnek többségbe a csúcsminiszter emberei – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
Csakhogy a cikk szerint több tényező is arra mutat, hogy már előbb is Nagy szája-íze szerinti döntés születhet. Egyrészt a régebbi tanácstagok egyike már kétszer is máshogy szavazott, mint a többiek. Ez nem más, mint Patai. Akinek tanácsba kerülése annak idején összefüggésbe hozható volt azzal, hogy Matolcsy egykori iskolatársa volt, s barátjaként egy ideig még Patai luxuslakásában is élt. Ám jó viszonyuk 2023 végén lapértesülések szerint megromlott – ezzel lehetett összefüggésbe hozni a leváltását az MNB-tulajdonú Budapesti Értéktőzsde éléről, amire lehetett Patai részéről az a reakció, hogy 2024 januárjában a Nagy által delegált Kovács mellett ő volt a másik, aki az akkori 75 bázispontosnál nagyobb, 100 bázispontos kamatvágásra szavazott.
Másrészt az MNB alelnöke az a Virág Barnabás, aki hosszú éveken át volt a jegybankban a monetáris politika viteléért akkor felelős Nagy hűséges munkatársa. Nem tudni, hogy ez a jó viszony máig megmaradt-e – mondjuk ennek ellenkezőjéről nincsenek híresztelések –, ám nem kizárt, hogy az új összetételű Monetáris Tanácsban Virág is a korábbinál jobban fogja támogatni majd Nagy elképzeléseit.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
