Kedden ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol változtattak a jegybanki alapkamaton.

Erre is szó volt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában, ahol lapunk főszerkesztője, Csabai Károly volt a vendég. 

A jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter „szakmai egyeztetés keretében” találkozott.

Az inflációs előrejelzés mellett a gazdasági növekedés várt ütemének prognózisát is csökkentette a Magyar Nemzeti Bank. Virág Barnabás alelnök az alapkamat-csökkentés hátteréről tartott sajtótájékoztatót kedden délután.

Bizonytalanok a magyar gazdaság kilátásai, amit még az is ront, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter között eldurvult a viszony. Gödre pedig érkezik a következő akkugyár, külföldi munkavállalókkal. Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint korrekt munkakapcsolatban van a kormányfő és jegybankelnök között. 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint két tényező tette lehetővé az erőteljes, 100 bázispontos alapkamat-csökkentést, ugyanakkor továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a növekedés motorjának számító fogyasztás.

Magyarország alapvető stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózás folytatása és a fenntartható növekedési pálya megvalósítása. E céljainkra a legnagyobb veszélyt a szomszédunkban zajló háború mellett jelenleg a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti, ezért a hazai nemzetgazdaság legfontosabb feladata az infláció tartós letörése - közölte az MNB.

Sürgősen kezelni kell a helyzetet.

Majdnem három forinttal olcsóbb lett az euró a sajtótájékoztató alatt. Frissítés: gyorsan visszagyengült a forint a tájékoztató után.

Ki és mennyiért újítja fel a Magyar Nemzeti Bank székházát? Kihez jutott az Adria palota és mit kezd vele? Miért omladozik tovább a volt Tőzsdepalota, az MTV egykori központja? Miért nem lehet teljes az örömünk, amikor a budapesti Szabadság tér ikonikus épületeit vesszük sorra? Erre ad választ A hét videójában Csabai Károly főszerkesztő és Mester Nándor ingatlanpiaci szakértő.

Hatalmasat csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya.

Meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Búza Évát és Kovács Zoltánt, akik a lejáró mandátumú Parragh Biankát és Kocziczky Györgyöt váltják a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában.

A jegybank elnöke szerdán illette éles kritikával a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Viktor pedig a kereskedelmi kamara gazdasági évnyitóján szúrt oda Matolcsy Györgynek. A helyzetet az ATV Start vendégeként kollégánk, Király Béla és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója elemezte.

A kötelező tartalékráta megemelése csütörtöktől vonatkozik a pénzintézetek forrásainak meghatározott kategóriáira. Matolcsy György rendelete megjelent a Magyar Közlönyben.

A tőzsdéken tanácstalanság uralkodik, a BUX index viszont alaposan alulteljesít. A forint is nagyot esik, ami leginkább a jegybankelnök kritikájának hatása lehet, az infláció ugyanis megfelelt a várakozásoknak. Jön az OTP-jelentés, a ChatGPT már beszélni is tud.

A parlamentben szólalt fel Matolcsy György: szerinte már a háború előtt rossz pályára állította a kormány a magyar gazdaságot. Az árstopokat is tovább ostorozta a jegybankelnök.

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket változatlan kamatkondíciókkal alkalmazza a jövőben is. Az idei év egészére vonatkozó recesszió elkerülése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulásán múlik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Továbbra is 13 százalékon hagyta alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének friss rendelete meghatározza, hogy egy banknak – attól függően, hogy hány betéti és hitelkártyát bocsátott ki – hány ATM-et kell működtetnie egy fővárosi kerületben, egy vármegyeszékhelyen és a további településeken, ezeken belül a városokban.

Ha ez igaz, akkor ezt a jegybanktörvény szigorú szabályai miatt csak úgy tudja megtenni, ha átszervezi az intézményt, például önállóvá teszi a felügyeletet. 

Ha megnézzük, mi volt a terv és mi lett a tény, illetve hányszor kellett év közben költségvetési átrendezéskről beszámolnunk, sok jelentősége nem látszik a tavasszal beterjesztett, nyáron elfogadott következő évi büdzséknek Magyarországon. Ez hatványozottan igaz a 2023-as évre... Ha a tervezésben nem is, névadásban mindenképp világbajnokok vagyunk - a Matolcsy-érában indult gyakorlat a mai napig fennáll. Folytatjuk évente megjelenő sorozatunkat a büdzsé-keresztelőkről, ezúttal egy eddig példátlan csavarral: még hatálybalépése előtt átkeresztelték a 2023-as költségvetést.

Az aranytartalék harmincszorosára növelése révén elért 345 milliárd forintos nyereség lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „számvitelileg legális és helyes módon” eltüntesse a 2022-es év veszteségét. Ezt is mondta Matolcsy György jegybankelnök a jó két hete elhíresült, kormánybíráló beszédében. De mit jelent ez? Ennek jártunk utána.

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

A Jobbik és a DK politikusai sokakban erős félelmet keltettek felvetésükkel, hogy Matolcsy György jegybankvezér múlt hétfői beszédében elhangzottak után a Fidesz a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan most a lakossági megtakarításokra vethet szemet.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

Az MNB 200 bázisponttal emelte az alapkamatot.

Nehéz helyzetben van az MNB, egy nappal az újabb forintárfolyam-mélypont után kell valami olyat mondani a mai kamatdöntő ülésen (vagy az után), ami segíthet megfékezni az egyre inkább elszálló inflációt. A piacon vannak tippek arra, mit kellene tenni, és a forint egyelőre erősödéssel fut neki a délutáni bejelentésnek. A tőzsdék szép pluszban vannak, az energiaszektor egész jól húz - kérdés, hogy most kell-e kivenni a profitot?

Miután a szavazatvásárló lépések kiürítették a büdzsét, a győztes választást követően a gazdaság stabilizálásának kellene következnie. Az MNB összeállított egy javaslatcsomagot, ám ebben számos területen egymásnak ellentmondó vágyálmokat lát Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke.

Magyarország célja, hogy gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. Ezen cél eléréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairata, amely csütörtökön jelent meg az MNB honlapján. 

Az MNB bemutatta az "Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat" című kötetét.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Matolcsy György jegybankelnök már többször is síkra szállt a jegybanki digitális pénz, a CBDC mellett, és dollártalanítást, euródollártalanítást, eltérő kelet-nyugati pénzrendszereket emleget. A kriptodevizákat viszont betiltaná, pedig az EU nem abba az irányba megy. Mik ezen CBDC-k előnyei és veszélyei?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) finoman szólva sincs könnyű helyzetben, hiszen az elszabadult inflációt kellene kordában tartania, miközben az ukrán háború miatt a forint zuhant, számos importtermék, így az energiahordozók ára pedig devizában is jelentősen nőtt. Egyesek már 10 százalékos inflációt prognosztizálnak, amelyet a Matolcsy György vezette intézménynek kellene megfékeznie.

Miközben a 2008/2009-es válság után 6 és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év, írta a jegybankelnök. Cikke nem sokkal azután jelent meg, hogy a forint az euróval szemben a 400-as lélektani határra gyengült, amely miatt nem kizárt, hogy az MNB rendkívüli lépésekre kényszerülhet.

Legalábbis az EU-ban. Orosz és kínai példát hozott fel bejegyzésében.

A várakozásoknak megfelelően az előző hetivel megegyező 4,30 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betéti tenderét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Nem elégséges a teljes sikerhez az eddig követetett modell a jegybankelnök legújabb írása szerint, az évtized kulcsa pedig az infláció elleni sikeres fellépés lehet.

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén.

A jegybankelnök friss cikkében a rövid válasz hogy nem, a hosszab pedig úgy kezdődik, hogy igen. 

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ami most van, az még csak egy miniválság. 

A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

A magyar fizetőeszköz hétfőn 370 feletti szinten is járt az euróval szemben, ilyen gyenge pedig még soha nem volt. A piac lépéskényszerbe hozhatja az MNB-t, amely csütörtökön újabb kamatemeléssel reagálhat.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.