A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket változatlan kamatkondíciókkal alkalmazza a jövőben is. Az idei év egészére vonatkozó recesszió elkerülése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulásán múlik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Továbbra is 13 százalékon hagyta alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének friss rendelete meghatározza, hogy egy banknak – attól függően, hogy hány betéti és hitelkártyát bocsátott ki – hány ATM-et kell működtetnie egy fővárosi kerületben, egy vármegyeszékhelyen és a további településeken, ezeken belül a városokban.

Ha ez igaz, akkor ezt a jegybanktörvény szigorú szabályai miatt csak úgy tudja megtenni, ha átszervezi az intézményt, például önállóvá teszi a felügyeletet. 

Ha megnézzük, mi volt a terv és mi lett a tény, illetve hányszor kellett év közben költségvetési átrendezéskről beszámolnunk, sok jelentősége nem látszik a tavasszal beterjesztett, nyáron elfogadott következő évi büdzséknek Magyarországon. Ez hatványozottan igaz a 2023-as évre... Ha a tervezésben nem is, névadásban mindenképp világbajnokok vagyunk - a Matolcsy-érában indult gyakorlat a mai napig fennáll. Folytatjuk évente megjelenő sorozatunkat a büdzsé-keresztelőkről, ezúttal egy eddig példátlan csavarral: még hatálybalépése előtt átkeresztelték a 2023-as költségvetést.

Az aranytartalék harmincszorosára növelése révén elért 345 milliárd forintos nyereség lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „számvitelileg legális és helyes módon” eltüntesse a 2022-es év veszteségét. Ezt is mondta Matolcsy György jegybankelnök a jó két hete elhíresült, kormánybíráló beszédében. De mit jelent ez? Ennek jártunk utána.

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

A Jobbik és a DK politikusai sokakban erős félelmet keltettek felvetésükkel, hogy Matolcsy György jegybankvezér múlt hétfői beszédében elhangzottak után a Fidesz a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan most a lakossági megtakarításokra vethet szemet.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

Az MNB 200 bázisponttal emelte az alapkamatot.

Nehéz helyzetben van az MNB, egy nappal az újabb forintárfolyam-mélypont után kell valami olyat mondani a mai kamatdöntő ülésen (vagy az után), ami segíthet megfékezni az egyre inkább elszálló inflációt. A piacon vannak tippek arra, mit kellene tenni, és a forint egyelőre erősödéssel fut neki a délutáni bejelentésnek. A tőzsdék szép pluszban vannak, az energiaszektor egész jól húz - kérdés, hogy most kell-e kivenni a profitot?

Miután a szavazatvásárló lépések kiürítették a büdzsét, a győztes választást követően a gazdaság stabilizálásának kellene következnie. Az MNB összeállított egy javaslatcsomagot, ám ebben számos területen egymásnak ellentmondó vágyálmokat lát Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke.

Magyarország célja, hogy gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. Ezen cél eléréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairata, amely csütörtökön jelent meg az MNB honlapján. 

Az MNB bemutatta az "Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat" című kötetét.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Matolcsy György jegybankelnök már többször is síkra szállt a jegybanki digitális pénz, a CBDC mellett, és dollártalanítást, euródollártalanítást, eltérő kelet-nyugati pénzrendszereket emleget. A kriptodevizákat viszont betiltaná, pedig az EU nem abba az irányba megy. Mik ezen CBDC-k előnyei és veszélyei?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) finoman szólva sincs könnyű helyzetben, hiszen az elszabadult inflációt kellene kordában tartania, miközben az ukrán háború miatt a forint zuhant, számos importtermék, így az energiahordozók ára pedig devizában is jelentősen nőtt. Egyesek már 10 százalékos inflációt prognosztizálnak, amelyet a Matolcsy György vezette intézménynek kellene megfékeznie.

Miközben a 2008/2009-es válság után 6 és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év, írta a jegybankelnök. Cikke nem sokkal azután jelent meg, hogy a forint az euróval szemben a 400-as lélektani határra gyengült, amely miatt nem kizárt, hogy az MNB rendkívüli lépésekre kényszerülhet.

Legalábbis az EU-ban. Orosz és kínai példát hozott fel bejegyzésében.

A várakozásoknak megfelelően az előző hetivel megegyező 4,30 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betéti tenderét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Nem elégséges a teljes sikerhez az eddig követetett modell a jegybankelnök legújabb írása szerint, az évtized kulcsa pedig az infláció elleni sikeres fellépés lehet.

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén.

A jegybankelnök friss cikkében a rövid válasz hogy nem, a hosszab pedig úgy kezdődik, hogy igen. 

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ami most van, az még csak egy miniválság. 

A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

A magyar fizetőeszköz hétfőn 370 feletti szinten is járt az euróval szemben, ilyen gyenge pedig még soha nem volt. A piac lépéskényszerbe hozhatja az MNB-t, amely csütörtökön újabb kamatemeléssel reagálhat.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Eric Knight befektetési szakember korábban azt fejtegette, az eurózóna kettészakadására is sor kerülhet a kialakuló adósságválság miatt. A befektetőknek azt javasolja, keressék az igazi értéket teremtő reáleszközöket.

Magyarország térségének jövője, hogy az európai jövő térsége legyen - állítja a jegybank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában hétfőn megjelent írásában.

Keleti szomszédunk a magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét mutatta 2020-ig, mutat rá a jegybank elnöke.

Már a múlt héten bejelentett kormányzati költekezés előtt is az inflációs kockázatokra figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így el lehet képzelni, mit gondolnak most a jegybankban. Amely kedvezményes kamatozású zöld lakáshitele épp mától igényelhető a kereskedelmi bankokban. E témák foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.

Miért van jobb helyzetben Csehország Magyarországnál? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke erre kereste a válaszokat legújabb írásában.

Kedden 9 órakor publikálja a KSH a második negyedéves magyar GDP-adatot, amely vélhetőleg minden idők egyik legnagyobb negyedéves növekedését fogja mutatni. Az előzetesen közzétett számok, legyen szó iparról, szolgáltatásokról vagy kiskereskedelemről, pozitív képet festenek, és az elemzői várakozások szerint is 10 százalék feletti lehet a második negyedéves bővülés.

A jegybankelnök új pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet, valamint hibának tartja, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett. 

Nagyinterjút adott az ATV-nek a pénzügyminiszter, és a karakterétől eltérően néha egészen csípős válaszokkal állt elő.

Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.

Miközben a kormány igyekszik a választások előtt minél nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni a gazdaságot, ez az infláció felpörgésével is jár. A jegybank június végén 10 év után ismét kamatot emelt, amit most újabb követhet.

A jegybank elnöke legújabb cikkében a beruházások szerkezetét bírálja.

Arról is írt, hogy mi a helyreállítás paradoxona.

Kettős euróárfolyamot javasol Matolcsy György az eurózónában az északi tagállamoknak és a délieknek.

A miniszterelnök társa a megtekintésben Matolcsy György volt.

Az MNB elnöke a közös európai fizetőeszközről elmélkedik.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.