Magyarország célja, hogy gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. Ezen cél eléréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairata, amely csütörtökön jelent meg az MNB honlapján. 

Az MNB bemutatta az "Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat" című kötetét.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Matolcsy György jegybankelnök már többször is síkra szállt a jegybanki digitális pénz, a CBDC mellett, és dollártalanítást, euródollártalanítást, eltérő kelet-nyugati pénzrendszereket emleget. A kriptodevizákat viszont betiltaná, pedig az EU nem abba az irányba megy. Mik ezen CBDC-k előnyei és veszélyei?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) finoman szólva sincs könnyű helyzetben, hiszen az elszabadult inflációt kellene kordában tartania, miközben az ukrán háború miatt a forint zuhant, számos importtermék, így az energiahordozók ára pedig devizában is jelentősen nőtt. Egyesek már 10 százalékos inflációt prognosztizálnak, amelyet a Matolcsy György vezette intézménynek kellene megfékeznie.

Miközben a 2008/2009-es válság után 6 és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év, írta a jegybankelnök. Cikke nem sokkal azután jelent meg, hogy a forint az euróval szemben a 400-as lélektani határra gyengült, amely miatt nem kizárt, hogy az MNB rendkívüli lépésekre kényszerülhet.

Legalábbis az EU-ban. Orosz és kínai példát hozott fel bejegyzésében.

Nem elégséges a teljes sikerhez az eddig követetett modell a jegybankelnök legújabb írása szerint, az évtized kulcsa pedig az infláció elleni sikeres fellépés lehet.

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén.

A jegybankelnök friss cikkében a rövid válasz hogy nem, a hosszab pedig úgy kezdődik, hogy igen. 

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ami most van, az még csak egy miniválság. 

A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

A magyar fizetőeszköz hétfőn 370 feletti szinten is járt az euróval szemben, ilyen gyenge pedig még soha nem volt. A piac lépéskényszerbe hozhatja az MNB-t, amely csütörtökön újabb kamatemeléssel reagálhat.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Eric Knight befektetési szakember korábban azt fejtegette, az eurózóna kettészakadására is sor kerülhet a kialakuló adósságválság miatt. A befektetőknek azt javasolja, keressék az igazi értéket teremtő reáleszközöket.

Keleti szomszédunk a magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét mutatta 2020-ig, mutat rá a jegybank elnöke.

Már a múlt héten bejelentett kormányzati költekezés előtt is az inflációs kockázatokra figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így el lehet képzelni, mit gondolnak most a jegybankban. Amely kedvezményes kamatozású zöld lakáshitele épp mától igényelhető a kereskedelmi bankokban. E témák foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.

Kedden 9 órakor publikálja a KSH a második negyedéves magyar GDP-adatot, amely vélhetőleg minden idők egyik legnagyobb negyedéves növekedését fogja mutatni. Az előzetesen közzétett számok, legyen szó iparról, szolgáltatásokról vagy kiskereskedelemről, pozitív képet festenek, és az elemzői várakozások szerint is 10 százalék feletti lehet a második negyedéves bővülés.

A jegybankelnök új pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet, valamint hibának tartja, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett. 

Nagyinterjút adott az ATV-nek a pénzügyminiszter, és a karakterétől eltérően néha egészen csípős válaszokkal állt elő.

Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.

Miközben a kormány igyekszik a választások előtt minél nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni a gazdaságot, ez az infláció felpörgésével is jár. A jegybank június végén 10 év után ismét kamatot emelt, amit most újabb követhet.

A jegybank elnöke legújabb cikkében a beruházások szerkezetét bírálja.

Arról is írt, hogy mi a helyreállítás paradoxona.

Kettős euróárfolyamot javasol Matolcsy György az eurózónában az északi tagállamoknak és a délieknek.

A miniszterelnök társa a megtekintésben Matolcsy György volt.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.

A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre - mondta az MNB elnöke. 

Matolcsy György a növekedés.hu-n megjelent elemzésében a kihívások közé sorolta egyebek mellett, hogy felgyorsulhat az EU bomlása és felrobbanhatnak az európai adósságok.

Újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a jegybankelnök hétfői írásában, Matolcsy György egyebek mellett az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább.

Ez derül ki a jegybankelnök és alelnökei 2020-as vagyonnyilatkozataiból.

A jegybank elnöke szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el; meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.

Maradt a jegybanki alapkamat 0,6 százalék és a többi kondíció sem változott. A Monetáris Tanács döntésének okairól a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón számol be. Ott tudhatjuk meg azt is, változtat-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Ma a Monetáris Tanács ülésezik, arról dönt, hogy hozzányúljon-e a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Úgy véljük, sem az októberi fogyasztóiár-index, sem a forint árfolyama nem ad most okot a változtatásra. A következő, december közepén esedékes összejövetelen már más lehet a helyzet, akkor publikálják a jegybank legfrissebb gazdasági prognózisait.

A magyar jegybank elnöke a közelmúltban publikált írásában és előadásában is azt jelezte, hogy a fiskális és monetáris ösztönzőkkel át kell lendíteni a gazdaságot a válságon, utána lehet majd a költségvetést konszolidálni és az adósságot csökkenteni. Némileg meglepő módon a restrikció világából korábban kilépni nem tudó IMF is azt mondja, hogy amelyik kormány megteheti, az most csak költekezzen.

Az 58. Közgazdász Vándorgyűlés nyitóelőadásán Matolcsy György arról beszélt, hogy milyen lehet az előttünk álló évtized. A jegybank elnöke számos területen forradalmi változásokat vár, szerinte a fenntarthatóság kulcsfontosságú lesz.

A jegybankelnök javaslata szerint nulla százalékos kamatozású hitelt kellene nyújtani az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak, tízéves futamidőre. Ezzel lenne elérhető egy fordulat a hazai lakáspiacon – véli Matolcsy György. De vajon mennyire reális ez a törekvés a mostani helyzetben? Erre kerestük a választ.

Arra, hogy a jegybankelnök egyik cikkében azt írta, átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, a hazai fizetőeszköz közel 2,5 egységet gyengült az euróval szemben. Ez okozott izgalmat idehaza az idei utolsó augusztusi kereskedési napba, amely külföldön is hozott egy-két érdekességet.

A jegybank elnöke szerint a mostani helyzetben nem csak a nehézségeket kell látni, hanem érdemes megragadni a lehetőséget. Matolcsy György úgy véli: ha őszintén szembenézünk évtizedünk kockázataival, akkor megtalálhatjuk a kulcsot a felzárkózás folytatására.

Az alkotások a Postapalotába és a Magyar Telekom székházába kerülnek majd.

Informatikai és kiszervezési hiányosságokat talált az MKB Nyugdíjpénztárnál a Magyar Nemzeti Bank, 9,5 millió forint lett a büntetés.

A jegybank elnöke szerint reformokkal, már az évtized elején megnyerni az évtized egészét. Matolcsy György meg is adta a receptet, amellyel szerinte folytatható a látványos magyar növekedés.

Patai Mihály ezután a hitelösztönzésért is felel, amely korábban a május végén távozott Nagy Márton irányítása alá tartozott.