A Fed és az EKB döntése után a monetáris környezet lazábbá vált, de az óvatosság továbbra is indokolt – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke keddi, kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján, melyről a szintén a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, az Mfor számolt be. A jegybank alelnöke azt is hozzátette, a befektetői hangulat enyhén javult, a hosszú távú kötvények kamata is csökkent.
Mint lapunk is megírta, a Monetáris Tanács kedden az MNB alapkamatát 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette.
Az infláció ismét a jegybanki toleranciasávba került, és szeptemberre várhatóan még közelebb lesz a 3 százalékos célhoz – mondta az MNB második embere. Virág szerint azonban októbertől megint enyhe növekedés várható, a dezinfláció 2025 elejétől fog ismét bekövetkezni.
Az alelnök szerint a fogyasztás és a beruházások növekedésének legfőbb gátja a pénzromlás és az attól való félelem.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Az augusztusi döntést követő sajtótájékoztatón elmondott négy tényezőt értékelve Virág Barnabás azt közölte, a nyolcadik havi inflációs adat kedvező volt, a nagy jegybankok kamatot vágtak, az országkockázatban enyhe javulás érzékelhető, míg a gazdasági szereplők körében a bizalom fokozatosan erősödik. Ez tette lehetővé a mostani, 25 bázispontos csökkentést, ám „nem dőlhetünk hátra” – mondta Virág Barnabás, szerinte továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Továbbra is adatvezérelt módon döntenek hónapról hónapra – húzta alá.
Virág azt is elmondta, a készülő Inflációs jelentésben idénre 3,5-3,9 százalékra becsülik a pénzromlás mértékét, ám
erősen, 1-1,8 százalékra csökkentették a GDP-növekedési kilátásokat.
A jegybank jövőre 2,7-3,7 százalék, 2026-ra pedig 3,5-4,5 százalék gazdasági bővülést jósol.
Laptársunk felidézi, Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén 3-5 százalékos GDP-növekedési vágyat fogalmazott meg.
A befektetői hangulat enyhe javulásának a Fed kamatdöntése (és a további várható két kamatvágás) ágyazott meg, és vélhetően ezt az Európai Központi Bank (EKB) is követni fogja – mondta Virág. Hozzátette, az energiahordozók (kőolaj, földgáz) ára csökkent.
Az alelnök úgy látja, lassuló, de továbbra is élénk reálbér-emelkedés várható a következő egyéves időszakban, és ez lehet a fogyasztás bázisa. A GDP-előrejelzéssel kapcsolatban azt emelte ki, a jövő év közepétől várható nemzetközi gazdasági fordulat nettó exportot fog eredményezni.
A monetáris politikával kapcsolatban Virág Barnabás azt közölte, a geopolitikai feszültségek kockázatot jelentenek, a dezinfláció folytatódik, ám az inflációs érzékelés csak lassan követi le ezt. A bizalom erősödése a háztartások fogyasztásának emelkedését is magával hozza, ami így a kamatkondíciók további lazítását is lehetővé teszi – fűzte hozzá.
Aláhúzta, kiemelt figyelemmel fogják figyelni:
- az inflációs kilátások alakulását,
- az ország kockázati megítélését (külső egyensúly és költségvetési célok tartása),
- a pénzügyi piaci stabilitását (pozitív reálkamat-környezet és befektetői hangulat).
Az Mfor érdeklődésére az MNB alelnöke azt mondta, tartásról vagy 25 bázispontos csökkentésről tárgyalt a Monetáris Tanács, és egyhangú döntés született a kamatvágásról. Szintén laptársunk a jegybankelnök személyében bekövetkező változás utáni monetáris politika felől is érdeklődött, ám Virág Barnabás csak annyit közölt, a jegybanktörvény előírja azokat a szabályokat, melyek mentén a jelenben és a jövőben is a monetáris politikát alakítani szükséges, személyi kérdésekben pedig nem tiszte véleményt nyilvánítani.
A 118. részben szó volt a dízeltámogatásról, a jövedékiadó-emelésről és a kormány ígéreteinek áráról is. 
