A Fitch Ratings ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását és továbbra is befektetésre ajánlja az országot – az eddigi stabil kilátásokat viszont negatívra rontották. Ezzel lezárult a 2025-ös felülvizsgálati naptár hazánk tekintetében.
Fotó: Depositphotos
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint 2025-ben világszerte leminősítési hullám volt látható, amely számos európai és régiós országot érintett, ezért is komoly eredmény, hogy az elmúlt időszakban Magyarország elkerült a leminősítést, így mind a három nagy hitelminősítő – a Fitch Ratings, a Standard and Poors és a Moody’s – változatlanul befektetésre ajánlja az országot.
Az NGM szerint a Magyarország iránti nemzetközi bizalomra utalnak az eredményes kötvénykibocsátások: az ÁKK három devizában – euróban, dollárban és kínai renminbiben – is többszörös túljegyzés mellett hajtott végre kibocsátásokat.
A választási osztogatás rontja a kilátásokat?
Míg az NGM közleménye kiugróan optimistának tűnik, a Fitch döntéshez csatolt indoklásban már komoly aggodalmak jelennek meg. A Portfolio összefoglalójában kiemelte, most az eddigi BBB szinten hagyta Magyarország adósbesorolását péntek este a Fitch, az ehhez rendelt stabil kilátást viszont negatívra rontották.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a hitelminősítő a magyar költségvetésre vonatkozó előrejelzését a 2026-os parlamenti választások előtt bejelentett lépések hatására rontotta. A cég szakemberei szerint az idén a GDP 5 százaléka lehet a hiány, majd ez 2026-ban 5,6 százalékra hízhat. Közben a BBB besorolású országok mediánja ebben a mutatóban 3 százalék.
A Portfolio hozzátette, az elemzők szerint a költségvetési lazító intézkedések hatása 2025-ben a GDP 0,3 százaléka, majd ez jövőre 1,2 százalékra emelkedik, ráadásul ezek nagy része tartósan beépül a büdzsébe. Kiemelik, hogy a kormány meghosszabbította a szektorális adók hatályát, illetve emelte a bankok terheit. Ráadásul nem zárják ki, hogy 2026 elején további kiadásnövelő intézkedések jönnek.
A portál cikkéból kiderült, a hitelminősítő elemzői a fiskális politika kapcsán kiemelték:
a kormányzati célok gyakori felülvizsgálata rontja a kiszámíthatóságot és növeli a kockázatokat.
