A maginfláció értéke megfelelt a várakozásoknak, a headline inflációs adat azonban az élelmiszerárak drágulása miatt magasabb lett a vártnál – közölte keddi, immár újra sajtónyilvános tájékoztatóján Virág Barnabás, melyről a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor tudósított. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Monetáris Tanácsnak azt a döntését magyarázta, mely kedden változatlan szinten, 6,75 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélén sem változtatott.
Virág értékelte a GDP-növekedésnek II. negyedéves adatait is, mely szerint a vártnál kisebb mértékben, éves szinten mindössze 1,5 százalékkal bővült a hazai gazdaság. Úgy vélte, a megtorpanás a külső kereslet visszafogottságának és a fogyasztói, valamint beruházói bizalom lassabb javulásának tudható be.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Az augusztusi kamatvágási szünetet kommentálva az MNB második embere azt mondta, a szeptemberi döntést négy tényező figyelembe vételével fogják meghozni:
- augusztusi infláció,
- nagy jegybankok (Fed, Európai Központi Bank) kamatdöntései,
- Magyarország kockázati megítélése,
- lakossági, vállalati bizalom.
„Óvatos, türelmes monetáris politikára van szükség”
– húzta alá kétszer is Virág Barnabás.
Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, továbbra is meghatározó a visszatekintő árazás, ennek azonban a bázishatás miatt nem lesz hatása a jövő év elején.
Az élelmiszereknek júliusban jellemzően csökkennek az árai, most azonban áremelkedés volt,
ez okozta a várakozási sáv felső szélét (4 százalék) is meghaladó pénzromlást júliusban. Virág Barnabás a vártnál kevésbé emelkedő fogyasztást öt tényezőre bontotta:
- fehéredési hatás;
- a nettó bérek a lakossági jövedelmek felét, másik felét a transzferek, vállalkozói jövedelmek adják;
- megtakarítások növekedése;
- lakáspiaci fordulat;
- növekvő határon túli és online vásárlás.
A beruházások csökkenésével kapcsolatban a jegybank alelnöke azt mondta, ezt a bizonytalanság, az infláció hosszú árnyéka okozta, de a kamatkörnyezet nincs a legfontosabb öt tényező között. Virág Barnabás azt is megjegyezte, a kormányzati hiánycsökkentő (értsd: megszorító) intézkedéseknek köszönhetően javult a 4,5 százalékos hiánycél elérhetősége.
Kérdésre válaszolva a jegybanki szakember azt mondta, még egy vagy két kamatvágás lehet idén, de szeptemberben pontosabb képet fogunk látni erről a már vázolt négy szempont alapján.
A Klasszis Média kérdésére Virág Barnabás azt mondta, a Monetáris Tanácsban egyhangú döntés született a kamattartásról.
Szintén lapunk kérdésére a jegybank második embere azt mondta, a tranzakciós illeték áthárítása a vállalati ügyfélkörre már megkezdődött, a tapasztalat az, hogy ezek a költségnövekedések gyorsan átmennek a fogyasztói árakba. Számításaik szerint ez az emelés 0,1-0,2 százalékponttal fogja megnövelni a jövő évi inflációt.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
