Izer Norbert elmondta: a hazai pénzügyi rendszer stabil, tőkeerős, ugyanakkor a gyorsan változó nemzetközi környezet miatt a felügyelet legfontosabb feladata a reakcióképesség növelése. „Nem elég, ha a felügyelet hónapokkal az események után látja meg a kockázatokat – közel valós idejű információs bázisra van szükségünk” – fogalmazott. Hozzátette: a digitalizáció a felügyeleti munka hatékonyságát is nagymértékben növelheti, és elősegíti a gyors reagálást a piaci változásokra.
Az MI jegybanki alkalmazásáról szólva kiemelte: a jegybankon belül jelenleg is zajlik a mesterséges intelligencia széleskörű bevezetése. Az MNB évek óta használ MI-alapú megoldásokat egyes területeken, de a cél, hogy ezeket a következő időszakban integrálják a szervezet működésébe. Izer Norbert szerint az MI elsősorban elemzési, előrejelzési és felügyeleti célokra hozhat áttörést. A technológia segítségével a jövőben akár a gazdasági növekedés, az infláció vagy a kamatdöntések hatásai is pontosabban modellezhetők lesznek. A felügyeleti oldalon a hatalmas adatmennyiség gyors feldolgozását, a kockázatok korai azonosítását és a valós idejű ellenőrzést teheti lehetővé.
A magyar bankrendszerben az MI használata már széles körben elterjedt: a hazai bankok több mint 90 százaléka alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, elsősorban belső hatékonyságnövelésre és csalásmegelőzésre. Példaként említette a belső chatbotokat, amelyek a banki ügyintézők munkáját segítik, valamint a hitelfelvételt vagy tanácsadást támogató digitális ügyfélszolgálati megoldásokat. „A mesterséges intelligencia a csalás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze, de a csalók is gyorsan alkalmazkodnak, ezért a védelemnek folyamatosan lépést kell tartania” – jegyezte meg.
(MTI)
Az eredeti számot megduplázhatják.
