A legfontosabb kérdés a makrogazdaságban ma az, hogy mi történik a Hormuzi-szorosban – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. Bár hivatalosan dupla blokád alatt áll a szoros, azért vannak olyan hajók, amelyek így is átjutnak rajta. A nem hivatalos adatok alapján jóval több hajó jut át, mint a hivatalos számok szerint, egyes elemzések szerint akár naponta 10 tankhajónak is sikerül ez.
A napi 105 millió hordós globális fogyasztásból kieső 20 millióból 6 milliót pótoltak a nagyobb kitermelők. A hajókon lévő olaj szankciójának feloldása, a tározók megnyitása, a vezetékes szállítás felpörgetése, valamint a szoroson így-úgy mégis átjutó hajók rakománya további 8-10 millió hordót biztosított, így most leginkább 4 millió hordónyi mennyiség az, amit a kereslet oldali alkalmazkodásnak kell megoldania.
A fizikai kőolajpiacon is az látszik, hogy már nincs akkora stressz, mint korábban, a készletek viszont nem lesznek elegendőek hosszú időre, csak átmenetileg enyhítik a hiányt. Az amerikai export mindenesetre mind a nyersolajból, mind a finomított termékekből kilőtt.
Európában viszont fontosabb a nyersolajnál a gáz importja, és a katari gáz kiesése komoly gondot okozott, de más forrásokból igyekszik beszerezni Európa a földgázt, például amerikai LNG formájában.
Bizonytalan, mikor nyílik meg a szoros
A legfontosabb kérdés, hogy meddig maradhat zárva a Hormuzi-szoros. A korábbi szcenáriók arról szóltak, hogy ha néhány hétig vagy hónapig nem nyílik meg, akkor nagyon magas lesz a kőolajár. Ezek a forgatókönyvek azonban nem valósultak meg, nem lett 150 vagy 200 dollár az ár. A szoros viszont jó ideig (nagyrészt) zárva maradhat még. A nyitást előrejelző fogadások pesszimisták, az első olyan dátum, amikor már a fogadók több mint fele a nyitást várja, 2027. január 1.
Ugyanakkor a piac egyelőre nem várja, hogy a 2022-eshez hasonló energiaválság bontakozzon ki. Az infláció ugyan már most is emelkedik, de nincs akkora sokk, mint az orosz-ukrán háború kitörése idején volt. A világgazdaság egyelőre jól átvészeli a sokkot, sokkal kevésbé látszik a válság hatása, mint amit a közel-keleti háború kitörése idején vártak. A kőolaj határidős árazása is ezt mutatja, az év végi szállításokat már 10-15 dollárral alacsonyabb szintre várják.
A jegybankok számára nagy kérdés, hogy „kivárjanak vagy emeljenek”. Az Európai Központi Banknál (EKB) egyelőre kamatemelést várnak az Amundi szakértői – ezt sokan elhibázott lépésnek tartanak, amiből vissza kell majd venni. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől is kamatemelést vár a piac, az Amundi viszont arra számít, hogy ez valószínűleg nem következik be.
A fejlődő piaci jegybankok többsége is a szigorításon gondolkozik, számukra komoly kérdés, hogy hogyan alakul a devizák árfolyama. Több ázsiai országban a kamatemelések már megkezdődtek, de van néhány ország, ahol lazítás jöhet, közéjük tartozik Magyarország is.
Hurráoptimizmus Magyarországon
Érdekes fejlemény, hogy a dollár érdemben nem erősödött az iráni konfliktus hatására, hiába számít menekülőeszköznek. A fejlődő devizák szempontjából ez jó hír, hiszen azok a dollár erősödésével együtt gyengülni szoktak. Magyarországot különösen nagy hurráoptimizmus lengi körül az áprilisi parlamenti választás óta. A forint fantasztikus erősödésen van túl, az államkötvények hozamfelára látványosan csökkent.
Ilyen körülmények között már a közeli jövőben olyasmi történhet, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa: a Magyar Nemzeti Bank belátható időn belül úgy csökkenthet kamatot, hogy a világ nagy jegybankjai emelésre készülnek, vagyis látványosan csökkenhet a reálkamatok közötti különbség.
Ez azonban valószínűleg csak egy kegyelmi időszak: az új kormánynak rendkívül jól kell teljesítenie ahhoz, hogy ez a kedvező környezet az év vége után is fennmaradjon.
Látni kell azonban azt is, hogy az elmúlt években a régiós devizák a magyarnál sokkal nagyobb inflációval korrigált felértékelődésen mentek keresztül, amit a forint az elmúlt két hónap alatt sem dolgozott le teljesen, így lehet még tere a további erősödésnek is. Ha a költségvetési folyamatok rendbejönnek, és az EU-s forrásokat is sikerül lehívni, akkor a forint még tovább erősödhet – mondja Kiss Péter.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2027-ben érheti utol, illetve haladhatja meg a régiós versenytársakét. Idén az Amundi szerint a magyar növekedés üteme 1,4 százalék lehet, miközben a cseh növekedés meghaladja a 2 százalékot, a lengyel pedig a 3-at, csak a román GDP-növekedés marad el a magyartól.
2027-ben ezzel szemben a magyar növekedés 2,7 százalékkal megközelítheti a lengyel 2,8-at és megelőzheti a csehek 2,4 százalékosra várt bővülését. Ezzel párhuzamosan az infláció mindhárom országban moderált marad, bár jövőre a magyar pénzromlás várhatóan megközelíti a jegybanki célsáv felső szélét.
A Tisza-kormánynak fájdalmas intézkedéseket is fel kell vállalnia ahhoz, hogy meglegyen a fedezet a nyugdíjemelésre, a 9 százalékos szja-ra és az iskolakezdési támogatásra – mondta Wéber Tamás kötvényportfólió-menedzser. Az oktatásra, az egészségügyre is többet szeretne költeni a kormány, és ki kell vezetni majd valószínűleg az árkorlátozásokat és a rezsicsökkentést is. A rezsicsökkentéssel aligha lehet bemenni az eurozónába, tette hozzá.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
