Tényleg már túl erős a forint? Virág Barnabástól ezt is megkérdezzük a Klasszis Klub Live-ban

A június 11-én, csütörtökön 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek  természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.

>> Jelentkezzen most!

Lendületben a forint. Míg 2024 novemberének végén egy euróért még 416 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, addig most, június elején kevesebb mint 355-öt, de a hazai fizetőeszköz euróárfolyama volt már közelebb a 353-as szinthez is. Ez öt éve nem látott magasság a forint számára, egyúttal valamivel több mint másfél év alatt közel 15 százalékos erősödés.

Furcsa ezt megtapasztalni, hiszen másfél évtizeden át hozzászokhattunk ahhoz, hogy a pénzünk külföldi devizákban kifejezve egyre kevesebbet és kevesebbet ér, az Orbán-kormány és a Magyar Nemzeti (MNB) tudatos forintgyengítő, leértékelő politikája következtében.

A fordulat egyértelműen Magyar Péter felbukkanásának tudható be, az általa vezetett Tisza Párt egyre növekvő népszerűsége, potenciális választási győzelme hatására a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama előbb benézett a 400-as lélektani határ alá, majd onnan fokozatosan araszolgatott lefelé. Hogy aztán a rendszerváltás óta nem látott arányú ellenzéki siker hatására még jobban felértékelődjön a forint.

Ami, mondhatni, pont jókor jött, a nyári szezon kezdete előtt, amikor sokan külföldnek veszik az irányt. Számukra kedvező, hogy jóval olcsóbban tudnak venni eurót vagy dollárt, mint egy évvel korábban.

A vállalatok már nem örülnek egyöntetűen. Közülük is azok, amelyek exportálnak, főleg, ha bevételeik nagy része a termékeik, szolgáltatásaik külföldi értékesítéséből származik. Értelemszerűen azok járnak a legrosszabbul, akik nem készültek fel a forint ily mértékű erősödésére, azaz nem kötöttek úgynevezett fedezeti ügyletet, amely során egy rögzített áron tudják eladni a devizabevételeiket. De még azok is bajba kerülhetnek, akik fedeztek, csak nem ahhoz közeli árfolyamokon, amelyekre elért a forint – ekkora erősödésre ugyanis kevesen számítottak, a többség a 370-es eurószintet tartotta a plafonnak.

Ám a forintot nemcsak a kormány-(rendszer)váltással szembeni várakozás erősítette, hanem az európai összevetésben magas jegybanki alapkamat is. Ami alapvetően az utóbbi években kétszer is, 2023 elején és 2025 elején az EU-ban rekordmagas infláció elleni küzdelemhez volt elengedhetetlen.

Egy ideje viszont már alacsonyabb a hazai fogyasztóiár-index. Pechünkre pont akkor, amikor a közel-keleti geopolitikai feszültség miatt lezárt Hormuzi-szoros az energiaellátást nehezítette meg, ami az árak emelkedésén keresztül egész Európára inflációs nyomást helyez. Ezzel magyarázható, hogy bár az MNB 16 havi mozdulatlanság után februárban kamatot csökkentett, ezt az azt követő három ülésén óvatosságból nem folytatta.

Kérdés, az új kormány által eddig megismert, az elődjétől merőben eltérő új gazdaságpolitika, az euróbevezetés kilátásba helyezése és ami talán a legfontosabb, az EU-s pénzek felszabadítása mennyire változtathat a Monetáris Tanács hozzáállásán.

Erről is kérdezzük Virág Barnabást, az MNB 2020-2025 közötti alelnökét, jelenlegi jegybankelnöki tanácsadóját a Klasszis Klub következő adásában. Meg természetesen a hazai monetáris politika mozgásterét befolyásolni képes világgazdasági folyamatokról, a vámháborúról, Kína szerepéről, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökváltása utáni kilátásokról, valamint arról, mi változhat az Európai Központi Bankot vezető Christine Lagarde mandátumának 2027. októberi lejárta után.

Szokás szerint azonban nemcsak mi, hanem olvasóink, nézőink is kérdezhetnek vendégünktől.

Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben június 11-én, csütörtökön 15:30-kor.

Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg: