A kötelező tartalékráta megemelése csütörtöktől vonatkozik a pénzintézetek forrásainak meghatározott kategóriáira. Matolcsy György rendelete megjelent a Magyar Közlönyben.

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket változatlan kamatkondíciókkal alkalmazza a jövőben is. Az idei év egészére vonatkozó recesszió elkerülése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulásán múlik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A decemberi éves infláció még a novemberi, 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál is magasabb lehet, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint 26-27 százalék. Mely mérték a jövő év első hónapjait is jellemezheti. Ennek következtében az MNB 2023-ban nagyobb átlagos pénzromlást vár az ideinél, ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő év közepétől nagyot lassulhat a fogyasztóiár-index, s egy év múlva akár egyszámjegyű lehet.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

Marad a 13 és a 18 százalék.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben.

A pénteken megtartott első egynapos betéti tenderen 994,8 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18 százalékos kamatra és a jegybank a teljes összeget befogadta. Szombaton pedig 752,9 milliárd forint volt a felajánlott és elfogadott összeg, azaz 241,9 milliárddal kevesebb a lejáró betéteknél.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

A Magyar Nemzeti Bank fontolóra veheti a több mint egyéves kamatemelési ciklus lezárását a monetáris tanács jövő keddi ülése után, amikor ismét emelik az alapkamatot.

Virág Barnabás már a fordulat első jeleiről is beszélt.

A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről-lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre. Ez a Magyar Nemzeti Bank stratégiája - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek adott interjújában.

Az infláció júniusi további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a kamatemelések határozott folytatását teszik szükségessé - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón. 

Miután majdnem 417 forintot is kellett adni egy euróért szerdán, este az MNB alelnöke szóbeli intervenciót hajtott végre. Lett is némi hatása a devizapiacon - az ígéretre 2 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, ma meglátjuk, hogy az ígéret betartása adhat-e újabb lökést, vagy megint mélypontra kerül a jegyzés.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

Az egyhetes betéti kamat szükséges mértékű emelésével az MNB a kockázati felárak növekedésére reagál, ez volt az indítéka a csütörtöki 50 bázispontos emelésnek is - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy háttérbeszélgetésen csütörtökön Budapesten. A kamatemelés egyébként csak rövid időre tudta erősíteni a forintot, kora délután már ugyanannyiért cserélt gazdát az euró, mint a kamatdöntés előtt.

Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szerint májusban 10,5 százalék fölé is emelkedhetett az éves infláció.

Kétnapos konferenciát tart Budapesten az MNB és az Official Monetary Financial Institutions Forum.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A külföldiek spekulánsok műveletei hatására ment a forint az euróval szemben egészen a 400-as szintig. Most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel próbálja arra kényszeríteni a spekulánsokat, hogy zárják a pozícióikat, ami a forintot erősítő hatású lehet.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Ezt is elmondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke abban az interjúban, amelyben megerősítette, az infláció leszorításáig még hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell készülni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

Erről is döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén, amelyen a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte. A júniusi 5,3-ról júliusra 4,6 százalékosra lassult infláció Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök közlése szerint az ősszel újra felgyorsulhat, s novemberben még a júniusinál is nagyobb szintet érhet el. 

Miközben a kormány igyekszik a választások előtt minél nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni a gazdaságot, ez az infláció felpörgésével is jár. A jegybank június végén 10 év után ismét kamatot emelt, amit most újabb követhet.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

Ez derül ki a jegybankelnök és alelnökei 2020-as vagyonnyilatkozataiból.

Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozata felvillanyozta a magyar fizetőeszközt.

Virág Barnabás frissen kinevezett MNB-alelnök 0,15 százalékos csökkentésre tesz majd javaslatot a monetáris tanácsban.

Aki tehát Virág Barnabás.

A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - 2020. június 22-ei hatállyal hat évre bízta meg Virág Barnabást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének.

Virág Barnabás kinevezését ugyanis a parlament kormánytöbbségű gazdasági bizottsága támogatta, így nincs akadálya annak, hogy Áder János köztársasági elnök hatéves időtartamra szóló megbízatást adjon neki.

Alig hisznek a szakértők abban, hogy éveken belül akár javíthatunk is a versenyképességi helyzetünkön. Persze van, aki így is optimista.

Jegybanki szakemberek szerint nagyon nehéz kiszámítani, hogy milyen következményeket tartogat a mostani monetáris politika, abban azonban nagyjából mindenki egyetért: nem váltották be a reményeket az intézkedések. A régi szabályok megdőlni látszanak, a tartósan alacsony kamatokra és inflációra is fel kell készülnünk.

Fordulat kell - mondják a jegybankban.

Egy átlagos adósnak 9 millió forint tartozása van. Az MNB most egy ajánlást adott ki a bankoknak, hogyan segíthetnek.

Megjelent az MNB közgazdasági és monetáris politikai szakkönyvsorozatának új kötete, címe Versenyképesség és növekedés. A könyv alapvetően a fenntartható gazdasági növekedés és versenyképesség lehetőségeit taglalja, kedvező esetben a legfejlettebb országokhoz való felzárkózás lehetőségét is felveti.

Régen övezte már ekkora optimizmus a magyar gazdasági kilátásokat: a bécsi Euromoney konferencia Magyarországgal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén leginkább az volt csak a kérdés, hogy mennyire szép az előttünk álló jövő. Azért néhány felhő is beárnyékolja az eget, de úgy tűnik, jó évek jönnek.

Ha tényleg fel akarunk zárkózni, muszáj javítanunk a magyar kkv-k termelékenységén.

A GDP 1,4%-ának megfelelő kiigazításnak kell jönnie jövőre, különben a hiány 4% lesz, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Az MNB prognózisa szerint az infláció tartósan cél felett lesz, a gazdaság idén a vártnál nagyobb mértékben zsugorodik, a reálbérek pedig jövőre is - akárcsak idén - csökkenni fognak.

Alaposan rontott a magyar gazdaság főbb területeire adott márciusi előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint az eddig vártnál kevesebb lesz a beruházás, csökken az export és az import volumene is. Az államháztartás GDP-arányos hiánya viszont idén és jövőre is 3 százalék alatt lehet. Az inflációs pálya az egyszeri költségsokkok kifutásával javulhat, a belső fogyasztás ugyanis gyenge marad.