Aki jó két hete meghallgatta Matolcsy György nagy port kavart parlamenti bizottsági beszédét, annak már nem volt akkora meglepetés, amit az MNB a Monetáris Tanács mai kamatdöntését követően nyilvánosságra hozott. Most nem azokra a kijelentésekre utalunk, melyek szerint "Magyarország válságközeli helyzetben van" vagy "a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa", illetve, hogy "helytelen a kormány válságkezelési stratégiája". Hanem arra, hogy Matolcsy bemondta, az éves átlagos infláció 2023-ban 15-18 százalék lehet, vagyis magasabb az erre az évre várt mintegy 14-14,5 százaléknál.
Márpedig az MNB honlapjára ma 3 órakor kitett friss, 2023-ra szóló inflációs prognózis alsó sávja is 15 százalék lett, a felső azonban még a Matolcsy által is előrejelzettnél magasabb, 19 százalék. A szokatlanul széles sávot Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délutáni sajtótájékoztatóján az orosz-ukrán háború kimenetelével kapcsolatos nagyfokú bizonytalansággal indokolta.
Az idei 14,5-14,7 százalékos éves átlagos inflációnál magasabb jövő évi pénzromlás jelentős kilengések eredményeként alakulhat ki. Újságírói kérdésre válaszolva Virág elmondta, hogy a novemberi, már így is 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál a decemberi éves fogyasztóiár-index még magasabb lehet, 26-27 százalék. Ami - tesszük hozzá - alapvetően annak tudható be, hogy a kormány eltörölte a 480 forintos üzemanyagár-sapkákat, ami azonnal 35-40 százalékos drágulást okozott az eddig "védett" körnél, a hazai forgalmi rendszámú gépjárműveket üzemeltető magánszemélyeknél.
Az MNB alelnöke szerint a 27 százalék körüli éves inflációs mértékek 2023 elején is megmaradhatnak, csak a jövő év közepétől várható nagyobb lassulás a pénzromlásban. Ennek oka, hogy Magyarországon az átárazások ismét magasak, miközben továbbra is meghatározó az élelmiszerárak gyors emelkedése.
A vállalatok jövedelmezősége az elmúlt másfél-két évben érdemben emelkedett, miután több szektorban is jobban tudták növelni az áraikat, mint amennyivel a költségeik feljebb mentek - hívta fel a figyelmet Virág. Aki egy új fogalommal gazdagította a magyar folklórt: a profit húzta infláció, amely letörésében szerinte kiemelt szerepe van a piaci versenynek.
Az infláció lassulása viszont a jövő év közepétől olyan mértékű lehet, amely hatására 2023 végén akár egyszámjegyű is lehet az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index. Ez az a mérték, aminek elérését október közepén kérte Orbán Viktor Matolcsytól és parancsolta meg pénzügyminiszterének, Varga Mihálynak.
Persze nem szabad elfelejteni, hogy az adatok esetleg impozáns csökkenéséhez az idei magas bázis is hozzájárulhat.
Mindenesetre a jegybankban úgy vélik, 2024-ben az infláció akár a jegybanki középtávú cél, azaz 3 százalék közelébe is csökkenhet.
Míg az MNB mostani inflációs prognózisa rosszabb a legutóbbi, három hónappal ezelőttinél, addig a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzése jobb. Hiszen már nemhogy kizárja a recessziót a jegybank, hanem akár még a GDP 1,5 százalékos 2023-as növekedését is elképzelhetőnek tartja. Méghozzá azért, mert az exporfolyamatok és -kilátások a vártnál kedvezőbbek. Ami azt jelenti, hogy "a visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedése és a nettó export javulása várható, amit az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése is támogat" - olvasható a Monetáris Tanács közleményében.
Az export mellett két másik tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi hónapokban jelentős hiányokat mutatott folyó fizetési mérleg egyenlege is elkezdett javulni. Az egyik, hogy az energiaárak csökkentek, így a behozott olaj és gáz ellentértékének a kifizetéséhez kevesebb deviza szükséges. A másik, hogy a belföldi kereslet lassul, ennek megfelelően meg az importigény mérséklődött. Ugyanakkor az MNB alelnöke megnyugtatott a tekintetben, hogy a jegybank változatlanul biztosítja az energiaszámlák rendezéséhez szükséges devizalikviditást.
Ami pedig a kamatokat illeti, Virág kihangsúlyozta, hogy a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, így sem a 13 százalékos jegybanki alapkamat, sem a 18 százalékos egynapos betéti kamat csökkentése most, rövid távon nincs napirenden. Az utóbbi kapcsán szakberkekben felhevült vitára reagálva az MNB alelnöke lakonikusan annyit mondot: kulcsszó a türelem.
Enyhe, 0,41 százalékos esés a nyitáskor. 
