Az MVM megválaszolta a Reutersnek a gázos kérdést

Az Európai Unió szerdán megállapodott abban, hogy 2027 végére fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot, részeként annak a törekvésnek, hogy véget vessen az unió Moszkvától való évtizedes energiapiaci függésének. A rövid távú vezetékes gázszerződések már 2026 júniusától érintettek lehetnek. A tengerparttal nem rendelkező Magyarország ellenzi a döntést, és közölte, hogy megtámadja a jogszabályt az EU Bíróságán – idézi fel a Reuters.

Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója — amely évente több mint 10 milliárd köbméter gázzal kereskedik Közép-Európában, és 40–45 százalékos részesedéssel bír a magyar nagykereskedelmi piacon — azt mondta: a társaság több más beszállítóval is tárgyal, bár neveket nem említett.

„Úgy gondoljuk… hogy képesek leszünk ellátni Magyarországot gázzal orosz gáz nélkül is” — mondta Mátrai, hozzátéve, hogy ha a Magyarország és Oroszország közötti hosszú távú gázvásárlási szerződés is a tervezett uniós tilalom alá esne, az MVM jó eséllyel hozzáférne különféle LNG-kikötői kapacitásokhoz Európában, és „valószínűleg lesz elég gáz”.

Törekvés a diverzifikációra

Az MVM évi 1 milliárd köbméternyi LNG-kapacitást biztosított magának a horvátországi Krk terminálon, továbbá megállapodásokat kötött a Shell-lel évi mintegy 200 millió köbméterről 2026-tól, valamint a francia Engie-vel 400 millió köbméterről.

Mátrai szerint azonban a gáz LNG-terminálokról Magyarországra és Szlovákiába történő szállításának költségei a jövőben tovább emelik az árakat. A vállalat jelenleg 3.5 milliárd köbméter orosz gázt importál évente a Török Áramlat vezetéken keresztül, és orosz, illetve más eredetű gázt vásárol a spotpiacon, hogy fedezze az évi körülbelül 8 milliárd köbméteres hazai fogyasztást és a Szlovákia felé irányuló szállításokat.

Csehországban az MVM teljes mértékben oroszmentes forrásból látja el németországi eredetű ügyfeleit — mondta Mátrai. Arra számít, hogy áprilisig megszületik a román hatósági döntés az MVM által tervezett felvásárlásról, amelynek keretében a vállalat átvenné az E.ON Energie Romania 68 százalékos részesedését.

„Negatív döntésre készülünk, és nagyon örülni fogunk, ha végül kedvező lesz” — tette hozzá.

A csoport emellett három, összesen 1 590 MW kapacitású gázerőmű építésén dolgozik Magyarországon, amelyek 2029-ben állhatnak üzembe, továbbá 400–600 milliárd forint értékű beruházást tervez Paksi Atomerőmű 1-es blokkjainak élettartam-hosszabbítására, hogy azok a 2032–2037 közötti leállítási dátumokon túl további 20 évig működhessenek — mondta.