A csütörtökről péntekre virradó éjjel a Fehér Ház honlapjára feltöltött új Nemzetbiztonsági Stratégia antidemokratikusnak nevezte az Európai Uniót, és azt állította, hogy az Egyesült Államok célja „segíteni Európát jelenlegi pályájának korrigálásában” – jelentette a Reuters.
A dokumentum azzal vádolta az európai kormányokat, hogy „aláássák a demokratikus folyamatokat”, egyebek mellett azzal, hogy semmibe veszik a dokumentum szerint az európai lakosság körében meglévő igényt az ukrajnai háború befejezésére.
„Hosszabb távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül bizonyos NATO-tagállamok többségében a lakosság már nem európai származású lesz” – áll a dokumentumban.
„Így nyitott kérdés, hogy ugyanúgy látják-e majd helyüket a világban vagy az Egyesült Államokkal fennálló szövetségüket, mint azok, akik aláírták a NATO-alapokmányt.”
Az EU nem kívánt kommentálni, és az európai vezetők többsége is hallgatott, mivel igyekeztek elkerülni Donald Trump provokálását.
Fotó: MTI/AP/J. Scott Applewhite
„A Kreml bizarr elméiből származó nyelvezet”
Ám korábbi európai tisztviselők megdöbbentőnek nevezték a retorikát – még a Trump-kormányzat egyre nyíltabban szövetségesellenes hangvételéhez mérten is.
„Ez olyan nyelvezet, amely máskor csak a Kreml néhány bizarr elméjéből szokott kijönni” – írta X-en Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, aki a dokumentumot „az európai szélsőjobb szélsőjobbján” helyezte el. Azt is „bizarrnak” nevezte, hogy a stratégia szerint a világ egyetlen olyan része, ahol fenyegetés éri a demokráciát, Európa.
Krisjanis Karins volt lett miniszterelnök a Reutersnek azt mondta: „A legboldogabb ország, amely ezt olvassa, Oroszország.” „Moszkva évek óta igyekszik megbontani a transzatlanti köteléket, és most úgy tűnik, ennek legnagyobb rombolója maga az Egyesült Államok, ami sajnálatos” – tette hozzá.
Egy európai diplomata – névtelenséget kérve – úgy fogalmazott: „Az Európára vonatkozó hangnem nem ígéretes. Még rosszabb, mint Vance müncheni beszéde februárban”, utalva J. D. Vance alelnök egy kemény hangú beszédére, amely a Trump visszatérése utáni hetekben komoly aggodalmat keltett az európai fővárosokban.
Szélsőjobb
A dokumentum visszhangozta az európai szélsőjobboldali pártok egyes beszédpontjait, amelyek mára fő ellenzéki erővé váltak Németországban, Franciaországban és más hagyományos amerikai szövetséges országban. Úgy tűnt, még dicséri is őket, mondván: „a hazafias európai pártok növekvő befolyása nagy optimizmusra ad okot.”
Nathalie Tocci, az olasz Istituto Affari Internazionali igazgatója szerint a dokumentum azt mutatja, hogy a Trump-kormányzat „Európa szétverésén dolgozik az oroszok által támogatott szélsőjobboldali nacionalisták támogatásával.”
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Útiterv
A Nemzetbiztonsági Stratégia egy olyan dokumentum, amelyet az amerikai végrehajtó hatalom időről időre kiad, és amely összefoglalja az elnök külpolitikai vízióját, iránymutatást adva a kormányzati döntésekhez.
Az előszóban Trump úgy jellemezte a dokumentumot, mint „útitervet annak biztosítására, hogy Amerika az emberiség történetének legnagyobb és legsikeresebb nemzete maradjon.”
Az új stratégia azzal vádolta az Európai Uniót, hogy aláássa a politikai szabadságot és a szuverenitást, cenzúrázza a szólásszabadságot és elnyomja a politikai ellenzéket.
Az európai politikusok és tisztviselők rosszallásukat fejezték ki a washingtoni hangnem miatt, de mivel sietve igyekeznek újjáépíteni elhanyagolt hadseregeiket az Oroszország felől érzékelt fenyegetés miatt, továbbra is nagymértékben támaszkodnak az amerikai katonai támogatásra.
A dokumentum szerint az Egyesült Államok stratégiai érdeke „ukrajnai gyors rendezést” elérni, és helyreállítani az „stratégiai stabilitást” Oroszországgal.
A kiadvány egy olyan időszakban jelent meg, amikor az amerikai békekezdeményezés megrekedt: Washington olyan béketervet terjesztett elő, amely támogatja Oroszország fő követeléseit a közel négy éve tartó háborúban.
„Az európaiak nagy többsége békét akar, ám ez a vágy nem jelenik meg a politikában, nagyrészt ezen (európai) kormányok demokratikus folyamatokat aláásó tevékenysége miatt” – áll az amerikai dokumentumban.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
