A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy az oroszországi bérfizetési késedelmek meredeken emelkednek, még akkor is, ha a szakértők arról vitáznak, hogy a megugrás mélyebb gazdasági problémát jelez-e, vagy egyszerűen csak statisztikai ingadozást tükröz. Az iStories független portál írását – amely munkavállalókkal beszélgetett, miközben közgazdászok véleményét is vizsgálta – a Meduza szemlézte.
„A helyzet szörnyű. Három hónapja nem kapunk fizetést, és senki sem tudja megmondani, mikor érkezik meg a pénz. Az emberek nem tudják fizetni a hiteleiket, és mindenkinek van családja” – mondta a Kingisepp Gépgyártó Üzem (KMZ) formázóműhelyének egyik művezetője.
„Nincs miből megélnünk” – erősítette meg a híreket egy szervizmérnök is, aki augusztus óta nem kapta meg a jövedelmének nagy részét képező bónuszokat. A dolgozók szerint tömeges elbocsátások vannak az üzemben, de még a távozásuk után sem tudják felvenni az emberek az utolsó fizetésüket.
A KMZ egy stratégiai vállalat, amely az orosz haditengerészet és a Nemzeti Gárda szerződéseit teljesíti. A Fontanka jelentése szerint a bértartozásaik elérhetik a 300 millió rubelt (jelenlegi árfolyamon 3,7 millió dollárt).
Az orosz szövetségi Állami Statisztikai Hivatal (Rosstat) adatai szerint Oroszország-szerte (a kisvállalkozásokat nem számítva) a béradósság szeptember végén elérte az 1,95 milliárd rubelt (24 millió dollárt) – ez négyszeres növekedés az elmúlt évhez képest.
Fotó: DepositPhotos.com
Ki az, akit Oroszországban nem fizetnek ki?
A Rosstat szerint a bérhátralékok közel fele (44,1 százalék) az építőiparban koncentrálódik. Például a Baskíria Köztársaságban az M-12-es autópályát, az Orjolban épülő új diáktelepet, a krasznojarszki metrót és a Nyizsnyevartovszkban épülő lakóépületeket építő munkások mind-mind késedelmes fizetésekről számoltak be idén.
Pár hete nagyjából 300 építőmunkás sztrájkolt egy uljanovszki régióbeli atomreaktor-telephelyen a kifizetetlen bérek miatt. Néhányan „már nem látnak pozitív kilátásokat, attól tartanak, hogy a cég csődbe megy, és már benyújtották a felmondólevelüket” – mondta az egyik alkalmazott.
A bányászati vállalatok adják a bértartozás második legnagyobb (17,5 százalékos) részét. Az idei év egyik legfeltűnőbb eseteként több mint 500 bányászt bocsátottak el egy szénbányából a Kemerovo régióban.
A valóságban azonban szinte minden ágazatban lehet példákat találni. Olajmunkások, jégkorongozók, tanárok és egészségügyi dolgozók egyaránt szembesültek bérfizetési késedelmekkel. Az irkutszki régióban egy kazángyári munkást, aki hónapok óta nem kapott fizetést, kénytelen volt eladni a lovát, hogy elvihesse gyermekét a kórházba.
Mennyire súlyos a probléma?
A Rosstat adatai szerint szeptember végéig 10 300 alkalmazott tapasztalt késedelmes bérfizetést Oroszország-szerte – ez 84,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A teljes bértartozás elérte az 1,95 milliárd rubelt (24 millió dollárt), ami négyszerese az egy évvel korábbinak. A Rostrud, a szövetségi munkaügyi felügyeleti szerv 2024-ben 18 400 panaszt kapott kifizetetlen bérekkel kapcsolatban – ez 37,4 százalékos emelkedés.
Ezek a számok mégis szerények történelmi mércével mérve – mutat rá a portál. 1996-ban az orosz bérek akár 60 százalékát is késve fizették ki.
A bérhátralékok 1998-ban tetőztek, amikor az átlagos havi késedelmek összege elérte a 100 milliárd rubelt (1,2 milliárd dollárt) – abban az időben, amikor Oroszország GDP-je mindössze 2,6 ezer milliárd rubel, azaz 34 milliárd dollár volt (ma meghaladja a 200 ezer milliárdot, azaz a 2,5 ezer milliárd dollárt).
„Az idei emelkedés egy része egy technikai változásnak tudható be. 2025-ben a Rosstat frissítette a bérfizetési késedelmek rögzítésének módját, ami azt jelenti, hogy most már több vállalat jelenti azokat” – írta Georgij Ostapkovich, a Moszkvai Közgazdasági Felsőoktatási Iskola (HSE) munkatársa.
„Ez nem trend – csak egy kisebb ingadozás, amely a szélesebb körű gazdasági lassuláshoz kapcsolódik. De a bérhátralékok régóta marginális problémát jelentenek az orosz munkaerőpiacon” – mondta egy névtelenséget kérő orosz munkaerőpiaci szakértő.
Másrészről a Rosstat csak a közép- és nagyvállalatokat veszi figyelembe, a kisvállalkozásokat kizárja. Pedig a kisvállalatok 35 millió orosz munkavállalót foglalkoztatnak. A Rosstat a rövid késedelmeket sem veszi figyelembe a statisztikákban, ehhez a bérnek több mint egy hónappal el kell maradnia. Ennek ellenére egy másik orosz közgazdász – szintén névtelenül nyilatkozva – azt mondta, hogy nincs egyértelmű tendencia a hátralékok tartós növekedése felé, és a hivatalos számok emelkedését az igen alacsony bázisnak tulajdonítja.
Csökkenő állami szerződések, növekvő bérszint
A Rosstat szerint a bértartozások nagy része a vállalatok működőtőkéjének hiányából ered – ami gyakran a gyenge kereslethez, az ügyfelek késedelmes fizetéseihez, a növekvő költségekhez és egyéb pénzügyi nyomáshoz köthető. A Kingisepp Gépgyártó Üzemben például a vállalat miközben adósokat perel, őt magát is perlik. A Fontanka becslése szerint, ha a KMZ minden követelését meg is nyeri, akkor is több százmillió rubel veszteséget könyvelhet el. További probléma az állami szerződések meredek csökkenése: az RBC szerint a KMZ 2023-ban 150 millió rubel (1,8 millió dollár) értékben kapott megbízásokat, 2025-ben azonban kevesebb mint 60 millió rubelt (738 000 dollárt) érő szerződéseket kötött. A dolgozók ennek ellenére azt mondták, hogy a bérfizetési késedelmek előtt nem voltak munkabeszüntetések, és az üzemnek rengeteg megrendelése van, legalábbis „a pletykák szerint”.
A magas alapkamatláb a bérfizetési késedelmek másik forrása. Ahogy Igor Poljakov, a Makrogazdasági Elemző és Rövid Távú Előrejelzési Központ (CMASF) munkatársa kifejtette, sok vállalat korábban rövid lejáratú hitelekkel fedezte a bérköltségeket – ezek azonban mára megfizethetetlenül drágákká váltak.
A nagyvállalatok néha a bérekre vagy a szállítói kifizetésekre szánt forrásokat inkább adósságaik törlesztésére fordítják, gyakorlatilag ezeket a kötelezettségeket „kamatmentes hitelfelvétel” formájában használva – mondta Alekszandr Szafonov, az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem professzora.
Ennek eredményeként alvállalkozóik nemcsak a bérfizetési késedelmekkel számolhatnak, hanem csődveszély is fenyegetheti őket. Egyes vállalatok akár rövid lejáratú betétekbe is helyezhetik a béreket, hogy kamatot szerezzenek, mielőtt kifizetnék az alkalmazottakat.
Poljakov hozzátette, hogy egy másik tényező a bérszintek gyors emelkedése. A Rosstat jelentése szerint augusztusban az oroszországi átlagkereset 92 900 rubel (1143 dollár) volt, ami nominálisan 12,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A lassuló gazdasági növekedés miatt azok a vállalatok, amelyek nemrég magasabb bérekkel vettek fel alkalmazottakat, most nehezen tudják kifizetni őket.
