Gátolni akarja az infláció elhúzódását az MNB alelnöke
Virág Barnabás már a fordulat első jeleiről is beszélt.
El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki felidézte, hogy Európában elsőként indították el a kamatemelési ciklust, összességében pedig a leghatározottabb kamatemelést hajtották végre. Kitért arra is, hogy az uniós pénzekről szóló vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van.
A vezető szerint a következő hónapokban még bizonyosan emelkedő pályán halad az infláció, de egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Hogy ez milyen szinten fog bekövetkezni, az rendkívül bizonytalan, hiszen az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása.
A globális inflációban viszont érezhetően fordulat körvonalazódik. A világpiacon a legtöbb nyersanyag ára nagyon magas szintekről ugyan, de csökkenésnek indult. A nemzetközi szállítmányozás díjai süllyednek, és a lanyhuló fogyasztás is egyre erősebb fegyelmezőerővel bír az árazási döntésekben. Amennyiben nem történik drámai esemény az európai energiapiacon, ezek a hatások várhatóan 2023 elejétől fokozatosan süllyedő pályára terelik a hazai inflációt is - reménykedett.
Úgy látja, hogy az aszály és az energiadrágulás ősztől az élelmiszerárakban bizonyosan okoz még emelkedési hullámot, miközben a hazai GDP második féléves alakulására is erősen rányomja a bélyegét. Szerinte azonban az aszályból eredő áremelkedések nem lesznek tartósak. Tavasztól az új termés megjelenésével korrigálhatnak majd az árak.
Amennyiben sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet – a koronavírus időszakához hasonló, akár több negyedévig tartó leállást –, abban az esetben a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet - vélte az interjúban.
A helyzet kezelését szolgáló jegybanki eszközökről elmondta: a legfontosabb eszköz az alapkamat emelése. A két számjegyű kamattartományt ritkán használják a jegybankok, de most erre is szükségünk van, hogy elkerüljük a tartós, tovagyűrűző infláció veszélyeit. Célunk olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét, azaz a kamatszint és a várható infláció különbségeként előálló úgynevezett reálkamat pozitívvá válik. Ebben a folyamatban már sokat haladtunk előre, az MNB azon kevés jegybankok közé tartozik, amelyek alapkamat-emeléseikkel lényegében kompenzálni tudták a markánsan megemelkedő infláció reálkamat-csökkentő hatásait.
Hozzáfűzte még: nem elég csak a kamatokat emelni, fontos, hogy az a gazdaság minden szegmensében megfelelően fejtse is ki a hatásait. Ezt a célt szolgálják a jegybank elmúlt hónapban bejelentett likviditásszűkítő intézkedései, ami mellett a kormány a lakossági állampapírok kamatait érintő döntése is fontos előrelépést jelent.
