A 90-es években Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt láttunk ilyen mértékű inflációt, mint amiről csütörtökön a KSH számot adott. 2022. augusztusában ugyanis a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.
Jelentésében a KSH is kiemeli, hogy az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, ami így, leírva elsőre talán nem olyan ijesztő, mint amikor napi szinten vásárolva azt látjuk, hogy a néhány nappal korábbi árakhoz képest ismét többet kell fizetni egy-egy termékért. Vagy, hogy míg egy éve 22 ezer forintból megvolt egy nagybevásárlás, addig most közel 10 ezer forinttal többe kerül ugyanaz, amint az laptársunk, a Privátbankár Árkosár felméréséből is kiderült.
Az élelmiszereknél kicsit leragadva, annak ellenére, hogy a KSH is hasonló drágulást mutatott ki az általuk használt fogyasztói kosár esetén, mint amire kollégáink jutottak az Árkosár elkészítésekor, egyes termékeknél a statisztika és a való életben látható drágulás között igen jelentős eltérés látható. Míg a laptársunk több termék (kenyér, margarin, tejföl) esetén is az árak duplázódását tapasztalta, addig a hivatalos statisztikák szerint a margarin drágult éves bázison a legtöbbet, ám ez az árnövekedés 70 százalék alatt maradt. A hivatalos adatok szerint ettől elmaradt, de jelentősen drágult a kenyér (64,3), a sajt (61,0), a száraztészta (57,9), a tejtermékek (54,7), a vaj és vajkrém (54,5), a péksütemények (45,4), a tojás (42,0), a rizs (40,9), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4). Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0 százalékkal került többe.
Érdemes megjegyezni, hogy a KSH által most közölt adatok még nem tartalmazzák a rezsiemelést, mint ismert az átlagfogyasztást meghaladók esetén drasztikusan drágul az áram és a gáz is augusztus 1-jétől, ami egyes felmérések szerint minden második lakossági fogyasztót érintik. Ennek ellenére a KSH kimutatásában az elektromos áram és a vezetékes gáz esetén is változatlan árakkal számoltak. (Ennek kétféle magyarázata lehet, az egyik, hogy a KSH egy „átlagfogyasztóval” számol, ezért követik a kormány által kommunikáltakat, mely szerint az átlagfogyasztásig nincs drágulás. A másik esetben a KSH úgymond cashflow-alapon nézi a fogyasztók helyzetét, így az augusztusi drágább energiáról érkező számlát szeptemberben kell majd fizetni, így ez egy hónap múlva jelentkezik a mutatóban.) Így különösen érdekes lesz majd a szeptemberi adatközlés, amikor megláthatjuk, hogy a háztartási energia körébe tartozó tételeknél továbbra is „kozmetikázzák” a fogyasztóiár-indexet vagy a valós drágulás megjelenik a mutatóban.
Ha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által legfontosabbnak tartott mutatót, a maginflációt, akkor az sem sok jóval kecsegtet. A hatósági áras és gyorsan változó termékektől szűrt mutató ugyanis 19 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi értékéhez képest, ami erős alapfolyamatokat jelez. Nem véletlen mondta néhány hete az MNB alelnöke, Virág Barnabás is, hogy az infláció akár 20 százalék fölé is emelkedhet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az árstopok rendszerét jó eséllyel október 1-jétől kivezeti a kormány (még ha nem is azonnal, hanem fokozatosan, azaz nem egyszerre érvényesítve a piaci árat - a szerk.), akkor az lenne a meglepő, ha nem látnánk 2-essel kezdődő értéket a következő hónapokban. Már csak azért is, mert az árstop kapcsán korábban a jegybank és a kormány gazdasági szakemberei is azt mondták, hogy 5-6 százalékponttal fogta vissza a drágulást.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az árstopok elengedésével az árak ugrása várhatóan egy évig „kísértene minket”, így csak a jövő év végén várható komolyabb mértékű csökkenés az inflációban, amikor ez a drágulás kiesik a bázisból.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
