Az Európai Bizottság közlése szerint az intézkedések célja, hogy csökkentsék az EU függőségét a kritikus digitális technológiák külső beszállítóitól, miközben elősegítik a mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését Európában. A testület szerint a növekvő számítási kapacitásigény és az MI gyors terjedése indokolttá teszi az európai technológiai képességek megerősítését.
A csomag két jogszabálytervezetet, továbbá egy nyílt forráskódú stratégiát, valamint az energiaágazat digitalizációjára és a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiai ütemtervet foglal magában.
Az egyik jogszabálytervezet a jelenlegi félvezetőipari szabályozásra építve ösztönözné a legkorszerűbb chiptechnológiák európai fejlesztését és gyártását.
Az Európai Bizottság szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alkatrészek 2030-ra a globális félvezetőpiac több mint 70 százalékát adhatják. A javaslat gyorsabb engedélyezési eljárásokat, stratégiai beruházások támogatását és az ellátási láncok biztonságának növelését irányozza elő.
A másik jogszabálytervezet célja, hogy az elkövetkező öt-hét évben megháromszorozza Európa adatközponti kapacitását.
Támogatná a fenntartható adatközpontok fejlesztését, valamint egységes uniós keretet hozna létre a felhő- és MI-szuverenitás értékelésére. Az intézkedések emellett a mesterséges intelligencia alkalmazásának szélesebb körű elterjesztését is szolgálják a tagállamokban.
A bizottság külön stratégiát dolgozott ki a nyílt forráskódú technológiák támogatására is. A dokumentum az európai fejlesztések erősítését, a start-upok támogatását, valamint a digitális infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának javítását célozza.
A jogszabálytervezeteket az Európai Parlamentnek és az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság jelezte: júliusban várhatóan pályázatot hirdet az úgynevezett MI-gigagyárak létrehozására, továbbá konzultációt indít egy európai technológiai beruházási kapacitás kialakításáról.
A technológiai önállóság erősítésére irányuló törekvések jegyében az Európai Parlament bejelentette, hogy június 4-től a francia fejlesztésű Qwant internetes keresőmotor lesz az alapértelmezett keresőszolgáltatás a parlament Microsoft Edge és Mozilla Firefox böngészőiben. A váltás ugyanakkor nem korlátozza a felhasználókat más keresőmotorok használatában. A parlament szóvivője szerint az intézkedés egy szélesebb körű stratégia része, amelynek célja az uniós intézmény függőségének csökkentése a nem európai digitális eszközöktől, valamint az európai, adatvédelmi szempontból kiemelt szolgáltatások előmozdítása.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
