Rossz hír érkezett: még tovább romlott a pénzünk
A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.
Ezúttal nem okozott meglepetést az MNB monetáris tanácsa. Mint arról beszámoltunk, 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – pontosan annyival, mit amennyit a piacon vártak tőle. Így a forintárfolyam is stabil maradt, az euróval szemben a kamatdöntést követően is a 356-os szint körül tanyázott, mint azt megelőzően.
S a helyzet azután sem változott, hogy az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke megtartotta a szokásos sajtótájékoztatóját. Pedig annak már az elején is meghökkentő bejelentést tett, miszerint az éves infláció nem állt meg a januári, már amúgy is 14 és fél éves csúcsot jelentő 7,9 százaléknál, hanem februárban 8 százalék fölé mehet, sőt akár a 8,5 százalékot is megközelítheti (a viszonylag széles sávban szóródó prognózist az magyarázhatja, hogy még nincs vége e hónapnak).
Az okok között Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárakat, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségeket. A kormány választási célzatú óriási költekezését – mely során alapvetően a nyugdíjasok, a 25 év alatti fiatalok, a családosok, valamint a minimálbért keresők kaptak nagy summát – az MNB alelnöke nem említette inflációs nyomást kifejtő faktorként. Pedig még kérdést is kapott erről, amire óvatos választ adott, miszerint
„ezeket a hatásokat nehéz mérni valós időben. Egyrészt az elkölthető jövedelem emelkedése erősebb fogyasztást hozhat, így az átárazással egy kedvezőbb környezetben lehetnek a vállalkozások. A másik oldalról a kormányzati árstopok is komoly hatással vannak az inflációra. Ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költségoldali nyomás a legerősebb, emiatt tudott a magyar inflációs a régióban alacsonyabb maradni”.
Így csak annyi tekinthető magyarspecifikusnak, amit a Monetáris Tanács közleményében említ. Vagyis, hogy „a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti”.
Virág Barnabás szavaiból arra lehet következtetni, hogy csütörtökön minden bizonnyal megint 30 bázisponttal emelkedhet a jegybank egyhetes betéteinek kamata, immár 4,6 százalékra, lévén, hogy az alelnök megerősítette, a monetáris kondíciók változtatása a januárival megegyező mértékben történik (akkor is az alapkamatot 50, míg az egyhetes betéti kamatot pedig 30 bázisponttal vitték feljebb). Márpedig ez azt jelenti, hogy a két ráta, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbség immár 120 bázispontra szűkül, miközben korábban volt már 160 is.
Az MNB célja a két ráta azonos szintre hozása, ez az utóbbi két hónap ütemének fennmaradása esetén hat hónap múlva jöhet össze, 6,4 százalékon. Ám maga Virág Barnabás korábban már többször is kihangsúlyozta, hogy az év közepére szeretnék a két rátát egy szintre hozni, ami nagyobb ütemet és alacsonyabb szintet jelenthet.
Erre lapunk rá is kérdezett, amire Virág Barnabástól azt a választ kaptuk, hogy a további lépéseket illetően a március 24-én publikált inflációs jelentés lesz mérföldkő. „Az infláció elleni küzdelem hosszú lesz, aminek nem lehet látni, hol a vége” – vázolt fel cseppet sem bíztató jövőképet az MNB alelnöke, ami tükrözi a világot most jellemző nagyfokú bizonytalanságot, amelyet csak súlyosbít, hogy a háború közelébe sodródott az orosz-ukrán konfliktus.
Az alelnök azért mondott pozitívumokat is. Eszerint a 2021-es évet jellemző élénk gazdasági növekedés 2022 elején is fennmaradhatott, igaz, emögött szerkezeti elmozdulások vannak. A tovább erősödő belső kereslet ellensúlyozza a nemzetközi termelési láncok zavaraiból, valamint az emelkedő nyersanyag-, termény- és energiaárakból adódó negatív növekedési hatásokat – szól a Monetáris Tanács helyzetértékelése. Folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. Összességében a tanács úgy ítéli meg, hogy a hazai GDP az idén 5 százalék körül növekedhet.
