4p

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

Ezúttal nem okozott meglepetést az MNB monetáris tanácsa. Mint arról beszámoltunk, 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – pontosan annyival, mit amennyit a piacon vártak tőle. Így a forintárfolyam is stabil maradt, az euróval szemben a kamatdöntést követően is a 356-os szint körül tanyázott, mint azt megelőzően.

Virág Barnabás szerint a márciusi inflációs jelentés mérföldkő lehet. Fotó: MTI
Virág Barnabás szerint a márciusi inflációs jelentés mérföldkő lehet. Fotó: MTI

S a helyzet azután sem változott, hogy az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke megtartotta a szokásos sajtótájékoztatóját. Pedig annak már az elején is meghökkentő bejelentést tett, miszerint az éves infláció nem állt meg a januári, már amúgy is 14 és fél éves csúcsot jelentő 7,9 százaléknál, hanem februárban 8 százalék fölé mehet, sőt akár a 8,5 százalékot is megközelítheti (a viszonylag széles sávban szóródó prognózist az magyarázhatja, hogy még nincs vége e hónapnak).

Az okok között Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárakat, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségeket. A kormány választási célzatú óriási költekezését – mely során alapvetően a nyugdíjasok, a 25 év alatti fiatalok, a családosok, valamint a minimálbért keresők kaptak nagy summát – az MNB alelnöke nem említette inflációs nyomást kifejtő faktorként. Pedig még kérdést is kapott erről, amire óvatos választ adott, miszerint

„ezeket a hatásokat nehéz mérni valós időben. Egyrészt az elkölthető jövedelem emelkedése erősebb fogyasztást hozhat, így az átárazással egy kedvezőbb környezetben lehetnek a vállalkozások. A másik oldalról a kormányzati árstopok is komoly hatással vannak az inflációra. Ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költségoldali nyomás a legerősebb, emiatt tudott a magyar inflációs a régióban alacsonyabb maradni”.

Így csak annyi tekinthető magyarspecifikusnak, amit a Monetáris Tanács közleményében említ. Vagyis, hogy „a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti”.

Virág Barnabás szavaiból arra lehet következtetni, hogy csütörtökön minden bizonnyal megint 30 bázisponttal emelkedhet a jegybank egyhetes betéteinek kamata, immár 4,6 százalékra, lévén, hogy az alelnök megerősítette, a monetáris kondíciók változtatása a januárival megegyező mértékben történik (akkor is az alapkamatot 50, míg az egyhetes betéti kamatot pedig 30 bázisponttal vitték feljebb). Márpedig ez azt jelenti, hogy a két ráta, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbség immár 120 bázispontra szűkül, miközben korábban volt már 160 is.

Az MNB célja a két ráta azonos szintre hozása, ez az utóbbi két hónap ütemének fennmaradása esetén hat hónap múlva jöhet össze, 6,4 százalékon. Ám maga Virág Barnabás korábban már többször is kihangsúlyozta, hogy az év közepére szeretnék a két rátát egy szintre hozni, ami nagyobb ütemet és alacsonyabb szintet jelenthet.

Erre lapunk rá is kérdezett, amire Virág Barnabástól azt a választ kaptuk, hogy a további lépéseket illetően a március 24-én publikált inflációs jelentés lesz mérföldkő. „Az infláció elleni küzdelem hosszú lesz, aminek nem lehet látni, hol a vége” – vázolt fel cseppet sem bíztató jövőképet az MNB alelnöke, ami tükrözi a világot most jellemző nagyfokú bizonytalanságot, amelyet csak súlyosbít, hogy a háború közelébe sodródott az orosz-ukrán konfliktus.

Az alelnök azért mondott pozitívumokat is. Eszerint a 2021-es évet jellemző élénk gazdasági növekedés 2022 elején is fennmaradhatott, igaz, emögött szerkezeti elmozdulások vannak. A tovább erősödő belső kereslet ellensúlyozza a nemzetközi termelési láncok zavaraiból, valamint az emelkedő nyersanyag-, termény- és energiaárakból adódó negatív növekedési hatásokat – szól a Monetáris Tanács helyzetértékelése. Folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. Összességében a tanács úgy ítéli meg, hogy a hazai GDP az idén 5 százalék körül növekedhet.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
Makro / Külgazdaság Itt van Von der Leyenék ítélete a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról – jövőre gyorsulhat az infláció
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:04
Részletes jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Makro / Külgazdaság Megáll önben az ütő, ha megtudja, mi jön a héten a benzinkutakon – a kedd még csak az előétel
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:36
További jelentős árváltozásokra lehet számítani.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG