Az MNB monetáris tanácsa mai ülésén megint kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 2,9 százalékos jegybanki alapkamat 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedik. Ez tavaly június végétől sorrendben a kilencedik monetáris szigorítás, amelyek eredményeként az MNB irányadó rátája már több mint nyolc éve nem látott magas szintre ment fel.
A többi monetáris kondíció mértéke február 23-ától az alábbi:
- az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata: 3,4 százalék
- az egynapos fedezett hitelek kamata: 5,4 százalék
- az egyhetes fedezett hitelek kamata: 5,4 százalék.
A Monetáris Tanács döntéséről Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke 15 órakor tart online sajtótájékoztatót.
A forint a kamatdöntő napokon immár megszokott módon libikókázott az euróval szemben. A napot a 357-es szint környékén kezdte, délelőtt fél 9-kor azonban már másfél forinttal gyengébben állt. Az uniós pénz egysége akkor 358,5 forintot ért, ami azonban inkább betudható volt az orosz-ukrán fejleményeknek, mint annak, mit várt a piac a Monetáris Tanács mai ülésétől. Aztán ahogy a piacok kezdtek korrigálni, a forint is erősödött, ráadául meglepően nagyot, hiszen az euróval szembeni árfolyama déli 12 óra előtt már 3 egységgel volt magasabb, 355,5, hogy aztán a kamatdöntés eredményének ismertetése előtt ismét gyengüljön, de ezúttal csak kisebb mértékben és maradt 356 alatt.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
