Hozzányúltak az irányadó kamathoz, az egynapos betétek rátája 18-ról 17 százalékra csökken.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ugyan a jegybanki alapkamaton nem változtatott, egy másik fontos rátán viszont igen.

Több mint féléves szünet után a Monetáris Tanács ma megint hozzányúlt a kamatához.

Meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Búza Évát és Kovács Zoltánt, akik a lejáró mandátumú Parragh Biankát és Kocziczky Györgyöt váltják a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton.

Parragh Bianka hatéves mandátuma a Monetáris Tanácsban jövő márciusban jár le. Kérdés, van-e esélye az újraválasztásának, azok után, hogy férje az idén többször is szokatlanul élesen bírálta a jegybankot.

Szeptember végén fújta le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaly júniusa óta tartó kamatemelési ciklusát, így nem volt meglepő, hogy mai ülésén a Monetáris Tanács nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök ezúttal a szokásosnál harminc perccel később, fél 4-kor ismerteti.

A korábbi bejelentésével összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A pénteken megtartott első egynapos betéti tenderen 994,8 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18 százalékos kamatra és a jegybank a teljes összeget befogadta. Szombaton pedig 752,9 milliárd forint volt a felajánlott és elfogadott összeg, azaz 241,9 milliárddal kevesebb a lejáró betéteknél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 185 bázisponttal,7,75  százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Nehéz helyzetben van az MNB, egy nappal az újabb forintárfolyam-mélypont után kell valami olyat mondani a mai kamatdöntő ülésen (vagy az után), ami segíthet megfékezni az egyre inkább elszálló inflációt. A piacon vannak tippek arra, mit kellene tenni, és a forint egyelőre erősödéssel fut neki a délutáni bejelentésnek. A tőzsdék szép pluszban vannak, az energiaszektor egész jól húz - kérdés, hogy most kell-e kivenni a profitot?

Szerdán teszik közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa legutóbbi, május 31-ei ülésének a jegyzőkönyvét, amiből megtudhatjuk, miért emelték 50 bázisponttal, 5,9 százalékra a jegybanki alapkamatot.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szerint májusban 10,5 százalék fölé is emelkedhetett az éves infláció.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az nem kérdés, hogy a több mint húsz éve nem látott szintre ugrott áprilisi infláció lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Ha mérsékelni kívánja a negatív reálkamatot, akkor az eddigi 100 bázispontosoknál jóval nagyobb szigorítás kellene. Ez talán az immár tartósan gyenge, az euróval szemben a 380-as szint körül lecövekelt forintot is erősítheti, ami kapóra jöhetne azoknak, akik a brutális drágulások ellenére még képesek külföldi nyaralásra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A külföldiek spekulánsok műveletei hatására ment a forint az euróval szemben egészen a 400-as szintig. Most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel próbálja arra kényszeríteni a spekulánsokat, hogy zárják a pozícióikat, ami a forintot erősítő hatású lehet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az egyhetes betéti és hitel kamatlábak által határolt kamatfolyosó felső (hitel-) szélét emelte meg 100 bázisponttal. Részleteket az MNB alelnöke a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón árul el.

A jelentős forintgyengülés miatt a Magyar Nemzeti Bank várhatóan rendkívüli lépésre kényszerül, erre jó alkalom lehet a monetáris tanács kedden esedékes nem kamatdöntő ülése Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál jobban, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatát - hasonló mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor. Az inflációs hatások ugyanis az MNB által korábban előrejelzettnél tartósabban velünk maradhatnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. De a kamatstop miatt ez ezúttal nem jár együtt a változó kamatozású jelzáloghitelek drágulásával. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 30 bázisponttal, 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

A piaci várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

Júniusban még az előző két havi 5,1-5,1 százalékosnál is magasabb lehetett az infláció, alapvetően a kilencéves csúcsra ugrott üzemanyagárak miatt. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzromlás vártnál jobban elhúzódó emelkedése miatt tovább emeli a jegybanki alapkamatot, eddig is biztos volt, a szigorítás mértéke azonban a csütörtökön megjelenő inflációs adattól is függ. Erről, valamint a két éve elindított Növekedési Kötvényprogramról is beszélt munkatársunk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén sem nyúlt a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.