Matolcsy Györgyék állták a szavukat

Az MNB monetáris tanácsa mai ülésén nem változtatott, így az alapkamat maradt 13 százalék.

A döntés összhangban van Matolcsy György szeptember végi bejelentésével, miszerint a 2021 júniusától tartó, még 0,6 százalékos irányadó rátánál elkezdett kamatemelési ciklust befejezik. Azóta a mai az első alkalom, amikor a Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot.

A forint a kamatdöntés napján az utóbbi időben megszokott heves mozgását mutatta, például az euróval szembeni árfolyama a reggeli 414 feletti szintről délután háromnegyed 1 felé megközelítette a 410 forintot, hogy aztán a döntés nyilvánosságra hozatala előtti percekre visszagyengüljön, 412 fölé.

Az MNB ugyanakkor nem nézi tétlenül az infláció növekedését - amelynek éves mértéke szeptemberben átlépte a 20 százalékot (egészen pontosan 20,1 százalék lett), s a jegybanki várakozások szerint még magasabban, 22-23 százalékon tetőzhet az idei év végén, illetve a jövő év elején. Hogy ennél ne menjen még feljebb, azt az MNB kamatemelés helyett egyéb monetáris eszközökkel kívánja megakadályozni, eleget téve egyúttal Orbán Viktor kérésének, aki október 14-ei Kossuth rádiós interjújában Matolcsy Györgyöt megkérte, Varga Mihályt viszont utasította arra, hogy 2023 végére a felére csökkentsék az inflációt, ami azt jelentené, hogy a ráta 10 százalék környékére esne.

Ennek érdekében az MNB még a kormányfői interjú napján bevezette az egynapos betéti tendert, amely arra szolgál, hogy a kereskedelmi bankok fölös szabad pénzeszközeikből minél többet helyezzenek el a jegybankba. Ezt az MNB viszonylag magas, évi 18 százalékos kamattal ösztönzi. Ezek állománya hétfőn 3362 milliárd forintot tett ki.

Az MNB főbb monetáris kondíciói tehát az alábbiak: 

• jegybanki alapkamat: 13 százalék
• O/N jegybanki betét kamata: 12,5 százalék
• O/N fedezett hitel kamata: 25 százalék.