Miért emelt kamatot az MNB? És miért pont ennyit? - percről percre Virág Barnabás alelnök sajtótájékoztatójáról
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.
Vége a közvetítésnek.
15:31 - Globális recesszió esélye növekszik, de...
Egyre több jel mutat afelé, hogy a világgazdaság recesszió küszöbén van, egy globális recesszió esélye növekszik - mutatott rá Virág Barnabás. A lassulás jelei a magyar gazdaság esetében is láthatók, ennek sebességét és mértékét a következő hónapokban lehet megítélni - erről az MNB a következő, szeptember végén publikálandó Inflációs jelentésében számol be.
15:22 - Teljesülhetnek a költségvetési célok
Az MNB úgy ítéli meg, hogy a kormány által bejelentett intézkedések (vélhetően a kata-szabályok megváltoztatása és a rezsicsökkentés csökkentése - a szerk.) és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet.
15:20 - Addig emelnek kamatot, amíg az infláció nem megy 3 százalék közelébe
Az MNB alelnöke megismételte a Monetáris Tanács kamatdöntései után szokásosan tett kijelentését, miszerint a tavaly júniusban megkezdett kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (ez 3 százalék -a szerk.) stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
15:11 - 13-14 százalék lehet a júliusi infláció
Alapvetően az élelmiszerek áremelkedése miatt, ezt követi az iparcikkek drágulása. A szolgáltató szektorban is tapasztalható áremelkedés, de nem olyan mértékű, mint az élelmiszereknél és az iparcikkekknél.
A másodkörös inflációs hatásokat kell elkerülni.
15:07 - Csütörtökön újabb kamatemelés jön
Ahogy azt korábban már Virág jelezte, a két irányadó rátát mindig egy szintre hozzák, ebből kifolyólag a most még 9,75 százalékos egyhetes betéti kamatot csütörtökön ugyancsak 10,75 százalékra emelik.
15:02 - Az év végén tetőződhet az infláció
Virág Barnabás szerint a hatósági árak változtatása (az utalás a rezsicsökkentés csökkentésére szól - a szerk.) miatt egy éven keresztül emelkedik majd az infláció, ennek hatása körülbelül 3 százalékpont. A fogyasztóiár-index 2022 végén tetőzhet majd. A döntések nem változtatják meg a tartós inflációs kilátásokat. A havi átárazások mértéke változatlanul magas, a korábbi éveket jellemző szint többszöröse volt.
A K&H mikro-, kis- és középvállalkozásokat körében végzett kutatása igazolja, az árfolyamok ingadozása, a szakemberhiány, az infláció és az anyaghiány nagyobb kihívást jelent, mint a koronavírus-járvány.
