A dollárerősödéssel párhuzamosan fokozódott a kockázatkerülés, így a tőkekiáramlás a feltörekvő piacokon, így a hazai pénzpiacon is – mondta a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor beszámolója szerint a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Mint arról beszámoltunk, a jegybank Monetáris Tanácsa változatlanul 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélén sem változtatott.
A jegybank második embere az októberi inflációs mutatót elemezve rámutatott, az élelmiszerek és az üzemanyagok ára nagyobbat emelkedett, a piaci szolgáltatások viszont lassabban drágultak, sőt a telekommunikációs szolgáltatások ára októberben csökkent. Azt egyelőre nem tudni, ez egy egyszeri csökkenés volt-e, mindenesetre az MNB figyelemmel kíséri ezeket az adatokat.
Fotó: Depositphotos
Szintén negatív hatással volt a magyar gazdaság megítélésére a III. negyedévi GDP-adat, emellett azonban kiemelte,
az infláció fenntarthatóan alacsony szinten tartása fontos jegybanki cél.
Virág Barnabás közölte, az alacsonyabb inflációs mutató kedvező adat, ám a forintárfolyam a pénzromlás ütemének emelkedését hozhatja magával. Megismételte az MNB múlt havi üzenetét is, mely szerint
akár huzamosabb ideig és készek fenntartani a jelenlegi kamatszintet.
A rossz GDP-mutató nem egyedi magyarországi jelenség, a kelet-európai gazdaságok a várakozásokhoz képest rosszabbul teljesítettek, ellentétben az amerikai vagy kínai gazdasággal – mondta az MNB alelnöke. Virág azt mondta, a jegybank hatáskörébe tartozó tényezőkben jól állnak, így a fogyasztás élénkülése zajlik, a reálkeresetek nőnek, a hitelpiac élénkül. Rámutatott, a monetáris politika hatókörén kívül eső faktorok fogják vissza a növekedést, ilyen az agrárium (az idei nyári időjárás), a gyenge hazai export, ami elsősorban a német ipar recessziójának tudható be, illetve az elmaradó beruházások. Emellett „hosszúra nyúlik az infláció árnya”, azaz a gazdasági szereplők még mindig tartanak az inflációtól – tette hozzá, majd megjegyezte, céljuk ezt oldani.
A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek, a dollár jelentősen emelkedett, így az olló tovább nyílt a tengerentúli és az európai piacok között – mutatott rá az MNB alelnöke. Hozzátette, az energiapiacok reagálnak a geopolitikai helyzet eszkalációjának veszélyére. Emiatt a dollárbefektetések lettek népszerűbbek, elszívják a tőkét a feltörekvő, így a magyar gazdaság elől is.
A folyó fizetési mérlegben többlet mutatkozik, ez erős fundamentumot jelent, emellett a költségvetés elsődleges egyenlege is javul, az inflációt is tartósan leszorították. A növekedéssel van erős elmaradás, de jövőre az elemzők szerint ebben is előre tudunk majd lépni – mondta az alelnök. A 4,5 százalékos költségvetési hiánycélról úgy vélekedett, az az utolsó két hónap függvényében tartható.
Virág Barnabás aláhúzta, továbbra is három tényezőt kezelnek kiemelt figyelemmel:
- inflációs kilátások, a várakozások horgonyzottsága,
- a kockázati megítélés során a külső egyensúly és a költségvetési célok elérése,
- a pénzpiaci stabilitásnál pedig a pozitív reálkamatra figyelnek.
A szintén a Klasszis Média égisze alatt megjelenő laptásunk, az Mfor a múlt heti Kormányinfón arról érdeklődött Gulyás Gergely kancelláriaminiszternél, mit vár a kormányzat a leendő jegybankelnöktől. Virág Barnabás most újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a monetáris politika vitelét illetően többféle narratíva van, az ilyen irányú kétségeket Gulyás Gergely válasza mérsékelte, eloszlatta.
Az Mfor most az iránt érdeklődött, hogy a jegybank lát-e kockázatokat a jövő évi költségvetésben, elsősorban az uniós pénzek körüli vitákban, illetve a tavaly is és idén is elmaradó áfabevételekben. Virág Barnabás válaszában úgy fogalmazott, szerinte a kormányzat elhatározott a költségvetési hiánycélok tartása mellett, az idei hiánycél is teljesíthető, a 2025-ös kockázati faktorról azonban nem kívánt véleményt mondani. Az MNB alelnöke ezt azzal indokolta, hogy a kormányzat a költségvetési folyamatokba bármikor beavatkozhat.
A sajtótájékoztató itt tekinthető meg:
Olyasmit írt a háborús blogger, amit nem szabadott volna. 
