Mint arról beszámoltunk, a 2025. augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 672 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Szokás szerint érdemi reakciót a szaktárcától ezúttal sem kaptunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye továbbra is politikai lózungokat puffogtatott, ami a kiélezett választási küzdelemben, négy és fél hónappal a 2026 áprilisában esedékes országgyűlési voksolás előtt akár még érthető is lehet.
Az NGM ugyanis a foglalkoztatottak számának csökkenésén „átnézve” azt bírta írni, hogy „2025 októberében továbbra is közel 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, a regisztrált álláskeresők száma pedig rendkívül alacsony szinten maradt, miközben a munkanélküliség mértéke hazánkban továbbra is az európai uniós átlag alatt van. A magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, a hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.” Hozzátéve, „A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki tud és akar az dolgozhasson – 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma.”
A hazai makrogazdasági elemzők már sokkal bőbeszédűbbek és – ami a lényeg – szakszerűbbek voltak. Íme:
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái a piaci konszenzusnak nagyjából megfelelően enyhén mérséklődő munkanélküliségi rátát jeleznek 2025 októberében. A modellbecslés adata 4,4 százalékot mutat, míg a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés az augusztus–októberi időszakra vonatkozóan 4,6 százalékra emelkedő állástalansági arányt jelez. A hivatalos mutatók alapján mindez azt jelenti, hogy az év eleje óta egy enyhén emelkedő munkanélküliség trend továbbra is kitart.
A legfrissebb adat az elmúlt egy év legmagasabb munkanélküliségi rátáját jelenti.
A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 220 ezer fő körül alakult. A háromhavi átlag esetében a létszám szintén egy éve nem látott csúcsnak tekinthető.
A részleteket böngészve a havi adatok alapján azt látni, hogy folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása. Emellett azonban nőtt a gazdaságilag aktívak száma is, ám statisztikai hibahatáron belüli változásról beszélhetünk. Az aktív státuszba belépők a foglalkoztatotti létszámot bővítették, miközben minimális csökkenés látható a munkanélküliek számában havi alapon. Az októberi mutatók alakulása beleilleszkedik a korábbi években megfigyelt szezonális mintázatba, így strukturális változásról nem árulkodnak.
Elrugaszkodva a rövid távtól, hosszabb távlatban komolyabb probléma körvonalazódik a magyar munkaerőpiac kapcsán.2022 közepe óta a népességfogyás következtében már közel 130 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú lakosság. Ez nagyjából megegyezik Magyarország hatodik legnagyobb településének népességével. Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 69 ezer fővel emelkedett és a foglalkoztatotti létszám 2025 őszére visszaesett a 2022 nyarán látott szintre.
Mivel a közelmúltban a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala is – lényegében kéz a kézben – csökkent, így az aktivitási és foglalkoztatási ráta egyaránt stabil maradt. A munkaerőpiac ezáltal továbbra is feszes, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat, amelyek egy három éve stagnáló gazdaságban próbálják kigazdálkodni az érdemben emelkedő bérköltségeket. A körvonalazódó új minimálbér- és garantált bérminimum megállapodás is csak enyhe megkönnyebbülést hozhat a 2023 végén letárgyalt magasabb számokhoz képest. Ráadásul a szociális hozzájárulási adó sem csökken jövőre, vagyis ez sem segíti a vállalati mozgástér növelését a bértárgyalásokon.
Előretekintve, a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem várható, miközben a dráguló munkaerő és a gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet.
A legfőbb munkaerőpiaci kockázat jelenleg, hogy ha jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, akkor valószínű, hogy a vállalatok a bérek elvárt emelését a bértömeg szinten tartása mellett próbálják meg kigazdálkodni, ami a foglalkoztatotti létszám csökkenéséhez vezetne.
Emellett belép a képbe az árak erőteljesebb emelésének lehetősége is a munkaerőköltségek kompenzálása érdekében. Hiszen, ha az eladási mennyiségek növelésével nem tudnak a vállalatok több jövedelmet termelni, akkor az árak emelésével kell ezt megtenniük.
A friss adatok fényében nem módosítja az ING Bank a munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körül mozoghat az állástalanok aránya az év hátralévő részében. Jövőre minimálisan csökkenő munkanélküliségi rátával számolunk a gazdaság általános teljesítményének javulása és az új termelői kapacitások belépése mellett, de ahogyan jeleztük, eközben a kockázatok egyértelműen a munkaerőpiaci mutatók érdemi gyengülésének irányába mutatnak.
Virovácz Péter a Klasszis Podcastban beszélt részletesen a magyar gazdaság helyzetéről:
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:
Októberben nem történt nagyobb változás a munkaerőpiacon, a foglalkoztatottak 4 millió 674 ezer fős száma megegyezik az előző hónapokban mérttel. Ez egy év alatt 24 ezer fős mérséklődést jelent a foglalkoztatásban, amiben több ok is szerepet játszik. A legfontosabb talán az aktív korú népesség létszámának erőteljes csökkenése – a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a korosztályhoz tartozók létszáma egy év alatt 71 ezer fővel lett alacsonyabb. A második tényező a csak minimális növekedést mutató gazdaság, illetve a több éve szenvedő és csökkenő teljesítményt mutató ipar. Ennek nyomán az ágazatban csökken a foglalkoztatás – drasztikus leépülésről nem beszélhetünk, de a kieső munkaerő pótlására vagy a kölcsönözött munkaerő kölcsönzésére egyre kevésbé van szükség. A harmadik ok a hazánkban dolgozó külföldiek számának növekedése. Míg ugyanis a mai adat azt vizsgálja, hogy a magyar háztartások foglalkoztatása hogyan alakult, a kereseti statisztikával párhuzamosan megjelenő alkalmazotti adat arra mutat rá, hogy a cégek hány embert foglalkoztatnak. Ebben pedig növekedés van – szeptemberben 35 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma. Ez természetesen lehet azért is, mert az egyéni vállalkozók alkalmazásba kerültek, de aligha ez az egyetlen ok – a nagyobb gyáraknál egyre több a harmadik országból származó munkaerő.
Ez a vándorlás viszont a másik irányba most talán kevéssé jellemző. A magyar háztartás tagjaként külföldi telephelyen dolgozók száma a három havi mozgóátlag alapján 105 ezer fő volt, szemben az egy évvel korábbi 107 ezer fővel – ha a csökkenés nem is nagy, de rámutat arra, hogy a főbb felvevőpiacok (Ausztria, Németország) gazdaságának gyenge teljesítménye miatt ott sincs most akkora igény munkaerőre.
A munkanélküliségi ráta októberben 4,4 százalék volt, ami az egy hónappal és az egy évvel korábbinál is 0,1 százalékponttal alacsonyabb. Ez is alátámasztja azt a fenti megállapodást, hogy csökken a munkaképes korúak száma és így mérséklődik az aktívak száma is, azaz az éves alapon csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett is tud a munkanélküliség csökkenni.
A következő hónapokban a munkaerőpiacon nagyobb változást nem várok. A foglalkoztatottak száma a demográfiai folyamatok miatt érdemben növekedni nem fog – bár valamekkora növekedésre lenne tér, ennek kihasználásához a külföldi munkavállalók számának csökkentésére lenne szükség. Az, hogy a nagy gyárak beindulása mennyire növeli a foglalkoztatást, nagyban függ attól, hogy az általuk alkalmazott munkaerő mekkora része lesz magyar és mekkora része lesz harmadik országbeli háztartás tagja. Az év végéhez közeledve a munkaerőpiac feszessége nem csak önmagában fontos, de meghatározza azt is, hogy jövőre a vállalkozások mekkora béremelésre készülnek. Ez alapján dől majd el, hogy az átlag-, illetve a mediánbér növekedése hogyan viszonyul majd a minimálbér, illetve még inkább a garantált bérminimum emelkedéséhez. Az adatok alapján a munkaerőpiac feszessége lehetne jobb is, rosszabb is: az idei érdemi reálbérnövekedés arra utal, hogy van feszesség a munkaerőpiacon, de ez azért vélhetően nem minden ágazatra jellemző.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője:
Habár éves alapon csökkent a foglalkoztatás, az augusztus-októberi időszakban is magas szinten, 4,7 millió fő közelében alakult a foglalkoztatottak száma.
A foglalkoztatás az előző év azonos időszakával összevetve 31 ezer fővel mérséklődött, ez megfelel az elmúlt hónapokban tapasztalt ütemnek, ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok a megelőző 3 hónapos időszakkal (május-július) összevetve is kismértékű csökkenést jeleznek. Az éves alapú visszaesés negyede azonban a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának mérséklődéséből fakad, amely mögött a csökkenő születésszám és így érintetti kör húzódik meg. Mérséklődött emellett az előző évhez képest a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, amely jelzi, hogy a munkaerő-kereslet gyengülése a határok túloldalán is befolyásolja a munkaerőpiacot.
Ezzel szemben nagyobb mértékben, 16 ezer fővel megugrott a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma, összesített létszámuk azonban még így sem éri el a 75 ezer főt. Vagyis szerepük a munkaerőpiacon továbbra is marginális, viszont mivel a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévők számára biztosítanak átmeneti munkalehetőséget, a programok fenntartása, figyelembe véve a jelenlegi gazdasági környezetet, továbbra is indokolt.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma így egy év alatt 37 ezer fővel csökkent. A mérséklődésben a vállalati munkaerő-kereslet gyengülése játszik szerepet. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés, illetve a kilátások bizonytalansága miatt a vállalatok visszafogják munkaerő-keresletüket, elhalasztják bővítéseiket, továbbá a felszabaduló állásokat – amelyben a természetes fluktuáció (felmondások, nyugdíjba vonulások, szerződések lejárta) is szerepet játszik – nem töltik fel. A KSH csak a negyedéves adatokhoz közöl részletes ágazati bontást, de a harmadik negyedéves számok visszatükrözik a fentieket, a foglalkoztatás mérséklődése nagyobb részben a gazdasági nehézségekkel inkább érintett iparban, építőiparban, illetve a határozott munkaidős szerződéssel rendelkezők körében járt a foglalkoztatás mérséklődésével.
A munkaerő-kereslet gyengülése így rontja az álláskeresők helyzetét. A munkanélküliek száma azonban ezzel együtt sem emelkedett egy év alatt, 223 ezer főt tett ki a legfrissebb adatok szerint a három havi mozgóátlagot vizsgálva, miközben részarányuk 4,6 százalék volt. Ebben az aktivitás mérséklődése játssza a legnagyobb szerepet. A munkalehetőségek visszaszorulása miatt vannak, akik kilépnek a munkaerőpiacról, inaktívvá válnak. Ez a jelenlegi szinten még nem jelent problémát, az aktivitási ráta nemzetközi összehasonlításban is magas. Ezzel práhuzamosan a tágabb értelemben vett munkaerő-tartalék, ahová a reményvesztett munkanélkülieket is soroljuk – aki szeretne dolgozni, de nem keres aktívan munkát, mert úgy gondolja, hogy nem találna, így nem felel meg a munkanélküliség definíciójának –, is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Hosszabb távon ugyanakkor, ha nem következik be fordulat a munkaerőpiacon, szükség lehet további gazdaságpolitikai beavatkozásra, hogy a magas aktivitási szint fennmaradjon, amely stabil hátteret biztosít a foglalkoztatás bővüléséhez.
Rövid távon nem várható érdemi átrendeződés a munkaerőpiacon. A nagy beruházások termőre fordulása régiós szinten pozitívan hathat a munkaerő-keresletre, elősegítheti az álláskeresők elhelyezkedését, viszont makro szinten, a teljes gazdaságot nézve, a gazdasági növekedés dinamizálódása, illetve a kilátások alakulása lesz a döntő tényező. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a vállalatoknál jelentős szabad kapacitások állnak fel, a munkaerő iránti kereslet tartós erősödése így csak hosszabb távon jelenhet meg a gazdaságban. Mindent egybevetve arra számítunk, hogy a foglalkoztatottak száma éves átlagban még kismértékben csökken idén, azonban jövőre már bővülést mutathat. A munkanélküliségi ráta ennek eredményeként, figyelembe véve az aktivitás alakulását is, csökkenő trend mellett idén és jövőre is 4 százalék felett maradhat.
MBH Bank:
Az mindenképpen pozitív hír, hogy a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött, azonban azt láthatjuk, hogy igazán nagy változás sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek számában nem történt. A gazdaságilag aktívak száma néhány ezer fővel emelkedett, ami jó hír abból a szempontból, hogy a potenciális munkaerőállomány is növekedett. A foglalkoztatók által bejelentett üres álláshelyek számának növekedése mellett a munkát keresők száma is növekedett némileg. A 15-74 éves korú népesség októberben is csökkent, a népesség fogyása és elöregedése hosszú távon problémákat okozhat a munkaerőpiacon.
2025-ben 4,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátával számolunk, ezzel szemben jövőre már 4,2 százalékra csökkenhet a mutató. Várakozásunkat arra alapozzuk, hogy a gazdaság 2026-ban várhatóan jobban fog teljesíteni az ideinél, amit idővel a munkaerőpiac stabilizálódása is követhet. Fontos megemlíteni, hogy a munkaerőpiac általában lassan reagál, így a hatások vélhetően nem lesznek először túl nagyok, de idővel érezhetően csökkenhet majd a munkanélküliségi ráta, 2027-re már 3,8 százalékos átlaggal számolunk.
A hazai foglalkoztatottság és a munkanélküliség helyzetét lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybanelnök, közgazdász, egyetemi tanár ebben a cikkben elemezte:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Hamarosan az is kiderül, kell-e kompenzálnia az államot az MBH-nak? 
