6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az EU külügyi főképviselője abban bízik, hogy az európai országok is követik az Egyesült Államok példáját, azaz engedélyezik nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen. Franciaország egyelőre kivár, Németország nem kíván ilyen lépést tenni. Kijev szerint „a rakéták magukért fognak beszélni”, a Kreml szerint Washington „olajat önt a tűzre.”

Az ukrajnai háború szempontjából mérföldkőnek tűnő döntés után kerül ma sor Brüsszelben az uniós külügyminiszterek találkozójára – a jövő januárban leköszönő amerikai elnök, Joe Biden ugyanis vasárnap engedélyezte amerikai nagy hatótávolságú rakéták Oroszországon belüli bevetését. (Ezt hivatalosan még nem jelentette be, de amerikai tisztségviselők megerősítették a hírt.) 

Mit mond az EU?

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az ülés előtt reményét fejezte ki, hogy az európai országok is hasonló engedélyt fognak adni Ukrajnának az általuk biztosított rakéták használatát tekintve.

„Ismét azt mondom, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az átadott fegyverek használatára, nem csak azért, hogy megállítsa a nyílvesszőket, hanem azért is, hogy csapást mérhessen azok kilövőire” – mondta előzetesen újságíróknak a The Guardian híradása szerint.

Hozzátette: reméli, hogy az uniós tagállamok egyetértésre jutnak majd ebben, de ha mégsem ez történik, akkor minden tagország saját belátása szerint dönthet arról, miként segíti Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij és Joe Biden a Fehér Házban – az ukrán elnöknek most teljesült az egyik fő kérése
Volodimir Zelenszkij és Joe Biden a Fehér Házban – az ukrán elnöknek most teljesült az egyik fő kérése
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Alexander Drago

Ez az utolsó uniós külügyi csúcsértekezlet, amelyet a spanyol politikus elnököl – várhatóan december elején ugyanis beiktatják majd az új Európai Bizottságot, amelynek külügyi főképviselője a volt észt kormányfő, Kaja Kallas lesz.

Borrell búcsúzóul arra kérte az uniós külügyminisztereket, hogy legyenek az eddiginél egységesebbek, és hozzanak gyorsabb döntéseket. „Minden alkalommal, amikor Ukrajna támogatásáról döntöttünk, túl hosszú ideig tartott a döntés.”

Ezzel szöges ellentétben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó előtt élesen bírálta a washingtoni döntést – a közösségi oldalára feltöltött üzenete szerint „a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza”.  

Úgy véli, hogy „a háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen, ” amit a tengerentúlon a „békepárti elnökjelölt,” Donald Trump amerikai győzelme, Európában pedig a „patrióta erők előretörése” jelent.

Párizs kivár, Berlin nem változtat 

Ami az uniós nagyhatalmakat illeti, Franciaország – amely már szintén adott át nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának – egyelőre nem követi az amerikai döntést. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint az továbbra is opció, amit megfontolnának, ha olyan oroszországi célpontok elleni csapásokról lenne szó, ahonnan Oroszország ukrán területeket támad.

Németország – amely Ukrajna legfontosabb fegyverszállítója az Egyesült Államok után – egyelőre szintén nem követi az amerikai lépést. Olaf Scholz német kancellár az amerikai döntésről szóló beszámolók után „nem lát okot arra, hogy átgondolja az álláspontját”, idézte a német kormány egyik szóvivőjét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Washington egyébként előzetesen tájékoztatta Berlint a lépésről.

A német védelmi minisztérium egyik szóvivője ezt azzal egészítette ki, hogy Németország nem szállított Ukrajnának olyan fegyvert, amely a nagy hatótávolságú fegyverek kategóriájába esik.

Scholz egyébként hagyományosan az óvatos megközelítés híve ebben a kérdésben: anno a Lepoard tankok szállítását is csak hosszas mérlegelés után engedélyezte, Taurus típusú, 500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgépeket pedig továbbra sem hajlandó adni Kijevnek, a háború eszkalációjától tartva.

A német kancellár egyébként múlt pénteken – közel két éves szünet után – telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetés mintegy egy órán át tartott.

A német kormány közleménye szerint Scholz arra szólította fel Putyint, hogy fejezze be a háborút és vonja vissza a csapatait Ukrajnából. Szerinte Oroszországnak tárgyalnia kellene Kijevvel azzal a céllal, hogy „igazságos és tartós béke szülessen”. A kancellár egyúttal jelezte, hogy Németország támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges.

A telefonbeszélgetésnek a jelek szerint nem sok foganatja volt. Ukrán közlések szerint vasárnap orosz rakétatalálat ért egy lakóövezetet a Szumi területen, ami 11 halálos áldozatot követelt. Hétfőn reggel pedig Odesszát támadta rakétákkal az orosz hadsereg, ebben a támadásban nyolc ember vesztette életét.

„Olaj a tűzre”

A Kreml az amerikai döntésre reagálva azt közölte: ha az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított rakétákat “mélyen Oroszországon belül” vetik be, Moszkva úgy fog tekinteni a támadásra, mintha az nem Ukrajnától, hanem az Egyesült Államoktól indulna. Szerintük az amerikai döntés azt jelenti, hogy Washington új szinten vonódik be a konfliktusba.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később azzal vádolta meg a Biden-adminisztrációt, hogy „olajat önt a tűzre”, és tovább „szítja” a konfliktust.

Nyugati vezetők ezzel szemben azt hangoztatják, hogy Oroszország kezdte a háborút Ukrajna lerohanásával, most pedig eszkalálja a konfliktust azzal, hogy észak-koreai katonák ezreit veti be a fronton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annyit közölt, hogy „a rakéták magukért fognak beszélni.”

Üzenet Észak-Koreának

Ami az amerikai döntés részleteit illeti, az ATACMS rakétákat kezdetben a Nyugat-Oroszországban található Kurszk régióban vetik majd be az ukránok ott harcoló orosz és észak-koreai csapatok ellen, írta a New York Times. Az ukrán hadsereg még augusztus elején nyomult be meglepetésszerűen erre a területre, ahonnan az orosz hadsereg azóta sem tudta kiszorítani.

Az amerikai lap értékelése szerint Joe Biden döntése jelentős változást jelez az amerikai politikában. Döntése tanácsadóit is megosztotta, és arra két hónappal Donald Trump beiktatása előtt kerül sor – a megválasztott amerikai elnök az Ukrajnának nyújtott támogatás korlátozását helyezte kilátásba.

Washington szerint a mostani lépés nem fogja alapvetően befolyásolni a háború menetét. Ugyanakkor azzal jelezni szeretnék Észak-Koreának, hogy csapatai sebezhetőek, és ne küldjön belőlük többet Oroszországba.   

A lapnak nyilatkozó tisztségviselők hozzátették, hogy Biden később engedélyezheti a rakéták bevetését más területeken is.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője már lapcsoportunk, a Klasszis Média szeptember végi műsorában megjósolta, hogy hamarosan meglesz az engedély a Nyugat részéről a hosszú hatótávolságú rakéták Oroszország területén történő bevetésére is.  

Hozzátette: Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Folytatódik Putyin bosszúja, sebesültek, halottak Ukrajna-szerte
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 11:58
Tizenegy helyen célba is találtak az orosz drónok.
Nemzetközi Ihatatlan a víz Parajd környékén, de egyelőre nem zárják el
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 11:19
Harminc napos veszélyhelyzetet is hirdettek, folyamatosan mérik a folyó sótartalmát.
Nemzetközi Három izraeli katonával végzett pokolgép a Gázai övezetben
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 10:06
Bomba robbant a sorkatonák járműve alatt.
Nemzetközi Bedönti a holland kormányt Orbán Viktor szövetségese
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 09:47
Nem kapott támogatást, buktatja a kormányt a Patrióták egyik oszlopos tagja.
Nemzetközi Erősödnek az orosz felforgató műveletek Varsóban és a Baltikumban
Káncz Csaba | 2025. június 3. 09:29
A Kreml elhúzódó küzdelemre készül az ukrán frontvonalon és azon túl is. Egyre gyakoribbak az orosz hibrid műveletek  Varsóban és a Baltikumban. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi A világ túlsó felén is zajlik egy sorsdöntő elnökválasztás
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 09:09
Ki lép a puccskísérlet miatt eltávolított dél-koreai elnök helyére?
Nemzetközi Harcot hirdetett, de bele is bukhat a lengyel kormányfő az elbukott elnökválasztásba
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 08:48
Donald Tusk folytatni akarja a munkát ellenszélben is, bizalmi szavazást kért maga ellen. Koalíciós partnere szerint ez „rossz ötlet”.
Nemzetközi A fél világ az oroszokon nevet a dróntámadás miatt – de hamarosan az arcukra fagyhat a mosoly?
Litván Dániel | 2025. június 2. 18:57
Elképesztő akciót hajtott végre Ukrajna az orosz stratégiai bombázók ellen. De mekkora hatása lesz ennek a háborúra – és miért érdemes aggódni Nyugaton is a történtek miatt?
Nemzetközi Trump vezetése óta májusban csökkent legjobban ez az adat
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 18:26
Az amerikai feldolgozóipari szektor teljesítménye májusban zsinórban a harmadik hónapban, tavaly november óta a legjelentősebben csökkent az Ellátásilánc-menedzsment Intézet (Institute for Supply Management – ISM) havi rendszeres „Report On Business” felmérésének hétfőn közzétett adatai alapján.
Nemzetközi Legalább kéttucat új tengeralattjárót fog gyártani az Egyesült Királyság
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 17:46
Az Egyesült Királyság „akár” 12 új támadó tengeralattjárót fog gyártani – jelentette be a miniszterelnök, miközben a kormány hétfőn ismerteti átfogó védelmi javaslatait.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG