Az ukrajnai háború szempontjából mérföldkőnek tűnő döntés után kerül ma sor Brüsszelben az uniós külügyminiszterek találkozójára – a jövő januárban leköszönő amerikai elnök, Joe Biden ugyanis vasárnap engedélyezte amerikai nagy hatótávolságú rakéták Oroszországon belüli bevetését. (Ezt hivatalosan még nem jelentette be, de amerikai tisztségviselők megerősítették a hírt.) 

Mit mond az EU?

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az ülés előtt reményét fejezte ki, hogy az európai országok is hasonló engedélyt fognak adni Ukrajnának az általuk biztosított rakéták használatát tekintve.

„Ismét azt mondom, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az átadott fegyverek használatára, nem csak azért, hogy megállítsa a nyílvesszőket, hanem azért is, hogy csapást mérhessen azok kilövőire” – mondta előzetesen újságíróknak a The Guardian híradása szerint.

Hozzátette: reméli, hogy az uniós tagállamok egyetértésre jutnak majd ebben, de ha mégsem ez történik, akkor minden tagország saját belátása szerint dönthet arról, miként segíti Ukrajnát.

Ez az utolsó uniós külügyi csúcsértekezlet, amelyet a spanyol politikus elnököl – várhatóan december elején ugyanis beiktatják majd az új Európai Bizottságot, amelynek külügyi főképviselője a volt észt kormányfő, Kaja Kallas lesz.

Borrell búcsúzóul arra kérte az uniós külügyminisztereket, hogy legyenek az eddiginél egységesebbek, és hozzanak gyorsabb döntéseket. „Minden alkalommal, amikor Ukrajna támogatásáról döntöttünk, túl hosszú ideig tartott a döntés.”

Ezzel szöges ellentétben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó előtt élesen bírálta a washingtoni döntést – a közösségi oldalára feltöltött üzenete szerint „a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza”.  

Úgy véli, hogy „a háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen, ” amit a tengerentúlon a „békepárti elnökjelölt,” Donald Trump amerikai győzelme, Európában pedig a „patrióta erők előretörése” jelent.

Párizs kivár, Berlin nem változtat 

Ami az uniós nagyhatalmakat illeti, Franciaország – amely már szintén adott át nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának – egyelőre nem követi az amerikai döntést. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint az továbbra is opció, amit megfontolnának, ha olyan oroszországi célpontok elleni csapásokról lenne szó, ahonnan Oroszország ukrán területeket támad.

Németország – amely Ukrajna legfontosabb fegyverszállítója az Egyesült Államok után – egyelőre szintén nem követi az amerikai lépést. Olaf Scholz német kancellár az amerikai döntésről szóló beszámolók után „nem lát okot arra, hogy átgondolja az álláspontját”, idézte a német kormány egyik szóvivőjét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Washington egyébként előzetesen tájékoztatta Berlint a lépésről.

A német védelmi minisztérium egyik szóvivője ezt azzal egészítette ki, hogy Németország nem szállított Ukrajnának olyan fegyvert, amely a nagy hatótávolságú fegyverek kategóriájába esik.

Scholz egyébként hagyományosan az óvatos megközelítés híve ebben a kérdésben: anno a Lepoard tankok szállítását is csak hosszas mérlegelés után engedélyezte, Taurus típusú, 500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgépeket pedig továbbra sem hajlandó adni Kijevnek, a háború eszkalációjától tartva.

A német kancellár egyébként múlt pénteken – közel két éves szünet után – telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetés mintegy egy órán át tartott.

A német kormány közleménye szerint Scholz arra szólította fel Putyint, hogy fejezze be a háborút és vonja vissza a csapatait Ukrajnából. Szerinte Oroszországnak tárgyalnia kellene Kijevvel azzal a céllal, hogy „igazságos és tartós béke szülessen”. A kancellár egyúttal jelezte, hogy Németország támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges.

A telefonbeszélgetésnek a jelek szerint nem sok foganatja volt. Ukrán közlések szerint vasárnap orosz rakétatalálat ért egy lakóövezetet a Szumi területen, ami 11 halálos áldozatot követelt. Hétfőn reggel pedig Odesszát támadta rakétákkal az orosz hadsereg, ebben a támadásban nyolc ember vesztette életét.

„Olaj a tűzre”

A Kreml az amerikai döntésre reagálva azt közölte: ha az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított rakétákat “mélyen Oroszországon belül” vetik be, Moszkva úgy fog tekinteni a támadásra, mintha az nem Ukrajnától, hanem az Egyesült Államoktól indulna. Szerintük az amerikai döntés azt jelenti, hogy Washington új szinten vonódik be a konfliktusba.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később azzal vádolta meg a Biden-adminisztrációt, hogy „olajat önt a tűzre”, és tovább „szítja” a konfliktust.

Nyugati vezetők ezzel szemben azt hangoztatják, hogy Oroszország kezdte a háborút Ukrajna lerohanásával, most pedig eszkalálja a konfliktust azzal, hogy észak-koreai katonák ezreit veti be a fronton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annyit közölt, hogy „a rakéták magukért fognak beszélni.”

Üzenet Észak-Koreának

Ami az amerikai döntés részleteit illeti, az ATACMS rakétákat kezdetben a Nyugat-Oroszországban található Kurszk régióban vetik majd be az ukránok ott harcoló orosz és észak-koreai csapatok ellen, írta a New York Times. Az ukrán hadsereg még augusztus elején nyomult be meglepetésszerűen erre a területre, ahonnan az orosz hadsereg azóta sem tudta kiszorítani.

Az amerikai lap értékelése szerint Joe Biden döntése jelentős változást jelez az amerikai politikában. Döntése tanácsadóit is megosztotta, és arra két hónappal Donald Trump beiktatása előtt kerül sor – a megválasztott amerikai elnök az Ukrajnának nyújtott támogatás korlátozását helyezte kilátásba.

Washington szerint a mostani lépés nem fogja alapvetően befolyásolni a háború menetét. Ugyanakkor azzal jelezni szeretnék Észak-Koreának, hogy csapatai sebezhetőek, és ne küldjön belőlük többet Oroszországba.   

A lapnak nyilatkozó tisztségviselők hozzátették, hogy Biden később engedélyezheti a rakéták bevetését más területeken is.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője már lapcsoportunk, a Klasszis Média szeptember végi műsorában megjósolta, hogy hamarosan meglesz az engedély a Nyugat részéről a hosszú hatótávolságú rakéták Oroszország területén történő bevetésére is.  

Hozzátette: Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye.