A dezinflációs folyamatok és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, a külső folyamatok, így a fejlett piaci hozamok emelkedése és a geopolitikai bizonytalanságok erősödése azonban rontották a befektetői hangulatot – közölte kedd délutáni háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, melyről az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor tudósított. Mint arról lapunk is beszámolt, a jegybank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén a vártnál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, így a jegybanki alapkamat 12,25 százalékra csökkent.
A délután 3 órakor kezdődött háttérbeszélgetésen Virág Barnabás azt hangsúlyozta,
a jegybank lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon hoz döntést.
Aláhúzta, a maginflációs adat kedvezőbb lett a vártnál, a mutató negyedéves összehasonlításban 4 százalék alá csökkent. Emellett – tette hozzá – a dezinflációval a hazai reálkamat pozitív tartományba került, ez pedig az év végéig folytatódni fog – ígérte Virág Barnabás, aki úgy véli, a harmadik negyedévben kikerülhettünk a recesszióból.
A világ meghatározó gazdaságaiban a reálkamatok pozitívvá váltak vagy épp most válnak, erre a feltörekvő gazdaságoknak is reagálniuk kell – emelte ki a jegybanki alelnök.
Virág Barnabás rámutatott, miközben a gázárak ismét emelkedésnek indultak, az olaj ára ugyanazon a magas, 90 dollár körüli szinten maradt. Az MNB alelnöke ezt is a geopolitikai helyzetnek tudta be.
A jegybanki vezető megjegyezte, 2024-ben is folytatni kell az infláció elleni küzdelmet. Örömének adott hangot amiatt, hogy az üzemanyagok és szabályozott termékek árváltozása nélkül nézve összességében csökkentek az árak.
A monetáris eszköztár további elemeiről Virág Barnabás azt közölte,
a kamatfolyosót a jegybanki alapkamattal párhuzamosan változtatták,
így az O/N egynapos betét és az O/N egynapos fedezett hitel kamata is 75-75 bázisponttal csökkent.
Kérdésre válaszolva az alelnök
a decemberi inflációs célt a 7-8 százalék közötti tartományban jelölte meg,
de hozzátette, erősödnek a külső kockázatok, ezért indokolt a körültekintés. Ugyancsak kérdésre válaszolva azt is közölte, a hazai reálkamatpálya az év végéig emelkedik, így a jelenlegi információk alapján reálisnak tartja az éves szinten 11 százalékos kamatot.
A jegybanki előrejelzés szerint jó esély van arra, hogy kiegyensúlyozott növekedés lesz 2024-ben, amely 3-4 százalékra rúghat. Virág Barnabás úgy véli, egy ilyen kiegyensúlyozott növekedés nem fog veszélyt jelenteni a dezinflációs folyamatokra. Az alelnök abban is bízik, hogy
az ebből következő profitnövekedményből bérnövekedmény válik,
ez pedig nem fog érdemi változást hozni az inflációs pályában.
Érdekességként megjegyezzük, a forint a kamatdöntő ülést megelőző 381,3-as szintről délután 2 órakor percek alatt közel 2 forintot veszített értékéből az euróval szemben. Azonban Virág Barnabás sajtótájékoztatója alatt a devizapiac megnyugodott, a forint a tájékoztató végére az euróval szemben visszatért a 381,6 forintos kurzushoz.
Az újabb Magyar Közlönyből derült ki. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
