Idén a meggyengült szolgáltató szektor, valamint az alacsony belső és külső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül német gazdasági teljesítmény – miatt 0,1 százalékos visszaesésre számít az MBH Bank, jócskán lerontva a korábbi 1 százalékos növekedési várakozását.

Az idei visszaesés ugyan kedvezőnek nem mondható, de mint azt Horváth András vezető elemző kiemelte az előrejelzést bemutató sajtóbeszélgetésen, messze nem olyan mély a válság amiben vagyunk, mint amit akár 2008-ban lehetett látni, és a kilábalási lehetőségek is sokkal jobbak.

Az MBH azzal számol, hogy a GDP-t segítheti az év második felétől a mezőgazdaság, a nettó export, az év végi esetleges EU-s források folyósítása illetve a reálbérek is. A harmadik negyedévben az ipar, fokozatosan pedig a fogyasztás is javulhat a reálbérek pozitívba fordulása miatt, valamint a negyedik negyedévben a termékadók és támogatások egyenlege érdemben javulhat

A következő években már gyorsuló, 4 százalék feletti növekedésre számít az MBH.

Várhatóan 2025-ben számos jelentős feldolgozóipari fejlesztés üzembe helyezése is erősíti mindezt, miközben remélni lehet az energiaárak csökkenését is.

Az állam időleges kiszállása a költésből mindenképp visszafogja n növekedést, „ez egyértelmű nehezék” – mondta Horváth.

Feltalálta a lakosság a takarékoskodást

Suppan Gergely vezető elemző szerint a kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesése az elmúlt hónapokban arra utal, hogy a lakosság a reál lehetőségeinél is jobban visszafogja költéseit, növeli egyben megtakarításait. Mint azt kérdésünkre kifejtette, egy pozitívabb makrogazdasági helyzetnél se tartja valószínűnek, hogy a fogyasztás a korábbi szintekre automatikusan visszatérne, noha van bőséggel halasztott fogyasztás is a kilátások között, amiket most a lakosság nem tud, vagy nem akar kifizetni.

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár eleji megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt az MBH 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelte az idei átlagos inflációs előrejelzést, míg a jövő évi inflációt – az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére – a 3,9 százalékos szint körül várják. Döntően bázishatások miatt az infláció további meredek csökkenésére számítanak.

Amennyiben ez beigazolódik, jövőre már belefér az inflációs ráta a jegybank 3 százalékos középtávú céljához szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávjába, noha az MNB ennél magasabb drágulási ütemmel számol 2024-ben.

Suppan elmondása szerint a várhatóan visszafogottabb, tudatosabb lakossági költés mellett az ipar lehet egy nagy visszatérő a növekedési összképben. A várakozások szerint a szektor már a harmadik negyedévben is élénkülést mutathat, ami a teljes második félévre igaz lehet 2023-ban.

Csökken a kamat

Az infláció év végi meredek csökkenésével párhuzamosan, az alapkamat decemberre 11 százalékos szintre csökken a mostani 13 százalékról – mondta Balog-Béki Márta tőkepiaci elemző.

A pozitív reálkamat fenntartása érdekében a jövő év végére 6 százalékra mérséklődhet az alapkamat, a kamatcsökkentés üteme az elemzők korábbi várakozásánál némileg elnyújtottabb lehet néhány óvatosságra intő tényező – az üzemanyagárak megugrása általi infláció, a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatának tovább folytatódó fenntartása – miatt.

Kérdésünkre Suppan Gergely hangsúlyozta, semmilyen racionális érdek nem támogatja a magas kamatokat, akkor sem, ha a jegybank a következetes szigort igyekszik a piac irányába kommunikálni.

Egyúttal kifejtette, a jegybanktól azt várják, hogy variálni fog a kamatcsökkentés ütemén, ami az adott pillanat és az adatok fényében jelenthet 100, vagy épp 50 bázispontos mérséklést