A Magyar Nemzeti (MNB) monetáris tanácsa a következő, október 22-én, kedden esedékes ülésén nem nyúlhat a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz. Erre utaló megjegyzést tett Virág Barnabás monetáris politikáért felelős jegybanki alelnök már szerdán, a Bloombergnek adott interjújában és csütörtök délelőtt is, immár a Reutersnek nyilatkozva.
Indoklása szerint a pénzpolitikai döntéseket befolyásoló körülmények szeptember vége óta több területen is jelentősen megváltoztak: a geopolitikai konfliktusok intenzitása növekedett, a nyersanyagárak emelkedte, változtak az amerikai kamatkilátások, magasabbra tolódtak és a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság csökkent.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Ezek Virág szerint mind hatással vannak az inflációs pályára. Hiába jött ki tehát csütörtök reggel egy közel négy éve nem látott kedvező inflációs adat, Virág szavaiból arra lehet következtetni, hogy emiatt mégsem lazít az MNB. Mint az alelnök mondta: a szeptember vége óta történt fejlemények határozottan eltolták a lehetséges döntések fókuszát a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése irányába. Az év hátralévő részével kapcsolatos kamatkilátások kapcsán pedig úgy fogalmazott: a döntések hatóköre határozottan szűkült.
A kamatcsökkentés szüneteltetésére szóló alelnöki utalás megnyugtathatja azokat a piaci szereplőket, akik attól tartottak, hogy a jegybank a 3 százalékos céljának pillanatnyi, szeptemberi elérése láttán vágni fog, noha a Virág által is említett kilátások nem bíztatóak. Ez a félelem is közrejátszott abban, hogy a forint gyengült, az euróval szemben például a 400-as szint fölé került.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
