Mint arról beszámoltunk, a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta a hazai alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely a kamatfolyosón sem módosított.

A megjelent közleményben a döntéshozók leszögezték, hogy előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt – idézi fel az Equilor Befektetési Zrt. A Monetáris Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.

Megismerhettük a friss inflációs prognózis keretszámait, az idei évben 3,6-3,7 százalékos lehet az infláció. A jövő évi előrejelzést 2,7-3,6 százalékról 3,3-4,1 százalékra emelték, a jegybanki cél 2026-ban lehet elérhető. A gazdasági növekedési előrejelzést az idei évre 1,0-1,8 százalékról 0,3-0,7 százalékra csökkentették, a jövő évit 2,7-3,7 százalékról 2,6-3,6 százalékra módosították, míg 2026-ban változatlanul 3,5-4,5 százalékos bővülést vár az MNB. Virág Barnabás a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az inflációs prognózist egyrészt a forint gyengülése, másrészt a bejelentett adóemelések miatt emelték meg, és kiemelte, hogy felfelé mutató inflációs kockázatokat lehet azonosítani. A gazdasági növekedést segítheti a reálbérek növekedése, a hitelpiac élénkülése, az építőipari fordulat, valamint a feldolgozóiparban várható javulás.

Az MNB továbbra is 3 fontos tényezőt, folyamatot figyel, melyek alapján dönt. Egyrészt az inflációs kilátásokat, itt emelkedtek az inflációs várakozások, változékony a piaci környezet és külső inflációs kockázatok is azonosíthatóak. Másrészt az országkockázati megítélést, ezen belül a külső egyensúlyi folyamatokat és a költségvetési célok fegyelmezett elérését. Harmadrészt a pénzügyi piaci stabilitását, a pozitív reálkamat-környezet fenntartását, illetve a globális kamatkörnyezet és befektetői hangulat alakulását.

A novemberi headline infláció nem okozott meglepetést, nagyrészt bázishatásoknak köszönhetően 3,7 százalékra emelkedett éves bázison, viszont a maginfláció 4,4 százalékra süllyedt, mely kismértékű pozitív meglepetés volt. Éves összevetésben az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal, a szolgáltatások ára 7 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztással korrigált háztartási energia ára 3,2 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal csökkent.

A forint jegyzése az elmúlt napokban beszorult a 408,50-410,00-es szűk sávba, az alsó támasz megsértése esetén a 407 felett húzódó 50 napos mozgóátlag lehetne tesztelhető. Amennyiben az ellenállást töri át az árfolyam, a 411-413-as zónát veheti célba. Újabb nagyobb impulzust a holnap esti Fed-kamatdöntés hozhat a devizapiacon – írja az Equilor.